Ismét lehet vagdalkozni a bombasztikusnál, bombasztikusabb kaptárt szétfeszítő méhcsaládokkal, hogy hány kereten is vannak.
Többször leírtam, most megismétlem.
A fő szabály, hogy adott méhcsalád akácig (anyakorlátozásig nálam) mennyi fiast fog felnevelni, és ebből mennyi kell ki időre, hogy termelő legyen.
A többi csak rizsa.
Ha szabadon bóklásznak az anyák a kaptárakban, akkor csak és kizárólag azokat a lépeket fogják bepetézni (fiasítani) amelyeket megfelelő hőmérsékletűnek érez.
És ez a lényeg!
A nagy légteret sokkal nehezebben fűtik ki mint a szűket.
Egyszer erre írtam egy szemléletes példát, de csak legyintetek rá, pedig nagyon igaz!
Ha egy tornacsarnokba beteszünk egy fűtőtestet és azt csutára húzzuk, attól még a teremben hideg lesz.
Ha ugyan ezt a kályhát egy kicsi helységbe (egy irodába) tesszük, fürdőgatyában csücsülhetünk, fele annyi fűtőanyag felhasználása mellett.
Aki ezt nem érti, egyszerűen ....sajnálom.
A szűk fészek másik, ha nem a legnagyobb előnye, hogy a meleg miatt sokkal hamarabb bepetézi a lépeket az anya, és azokat a mézkoszorúig táblásra fiasítja.
Ez egy nagyon munkaigényes, macerás technológia, de megéri.
A végeredmény?
Időben jutunk termelő családokhoz, a rajzás meg minimális.
Nagy, ezer családos méhészetek alkalmazzák, mert tudják, hogy a munkájuknak lesz gyümölcse.
Beszéltem nagy állományt kezelő méhészekkel, gyönyörű családokról számolnak be, és még anyátlant sem találtak.
Vannak akik majd 2 hét múlva bontanak először kaptárt, mert ......minek még piszkálni őket? kérdezik
Vannak sajnos olyan kollégák is akik a nozemával küzdenek, és már most 30%-os a veszteségük, de ettől hallottam többet is.
Mi van nálam?
Alapvetően meg vagyok elégedve, a kölyökcsaládjaimból 5 sajnos nozemás lett, de megvannak.
A törzsállományom reménykeltő, összesen 2 anyátlan lett, amelyeket egyesítettem.
Ömlik a virágpor, élénken járják a meleg vizes itatókat.
Ma este Bezzeg László lesz a Szekszárdi Méhészklub vendége!
Gyertek el minél többen.
Nagyernyei Attila