Inkább iránymutatásnak gondolom, mint pontos képletnek. Szóval igazad van/lehet abban, hogy a modell számításai nem pontosak. Annyira nem vetettem bele magam, hogy utána is számoljak.
Berci!
Azért van ennek egy egyszerűbb megoldása is. Az nem lehet, hogy két kezelés atkahullási eredménye a 80 és a 20 ?
Ugye ezt írtad:
A kezeletlen 80-ról, a tavaszi kezeléssel 16-ra lehetett levinni. Ez 80%-os csökkenés! 2db kezeléssel!
Ugye ebben az esetben az a kérdés, hogy a kezeletlen 80 db-os atkaszáma miből származik. Aki figyel, annak feltűnhetett, hogy én hangoztatom állandóan, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi atka hullik, hanem, hogy mennyi marad fenn. Amelynek kiszámítása viszont feltételez legalább 2 kezelést. Nos ha az egyszerűbb megoldásnál maradunk, akkor két kezelés lehulló atkáinak száma 80 és 16, akkor az 80% hatékonyság. Akkor ugye azt kell kiszámítani, hogy minek a 80 százaléka a 80? Hát a 100-nak. Volt 100 eredetileg, amit senki nem tud kezelés nélkül, hogy mennyi, leesett 80, maradt 20, annak a 80 százaléka 16, maradt 4. Tehát a leeső a 80 és a 16. Egyébként a Te októberi eredményed 87,5 százalékos hatékonyságú (maradék egyenlő:5/40, azaz 12,5%, tehát lement 87,5%).
Természetesen ha ez lemosási eredmény lenne,akkor is rendben van a számolás. A problémát én ott látom, hogy ha 500 méhet mosok le 25 ezer egyedből, az ugye 1:50-es arány. Tehát az érzékenység 50 atka. 50 atka a méhcsaládban egy iylen arányú lemosás esetén nem mutatja ki az 50-es atkaszám alatti eredményeket egy családra vonatkoztatva. Ilyen méhsűrűség mellett, ami nálunk van, akár végzetes is lehet. Ilyenkor könnyen helyrehozhatatlan lehet, ha csak az akác utáni kezel a méhész. Ugyanis addig kaphat máshonnan is atkát. Szóval én javasolnék berakni ellenőrző lapot a 0 lemosási eredményt hozó családok alá. Hiszen ott még lehet akár 50 atka is.