A méhcsaládok általános állapota

Inkább iránymutatásnak gondolom, mint pontos képletnek. Szóval igazad van/lehet abban, hogy a modell számításai nem pontosak. Annyira nem vetettem bele magam, hogy utána is számoljak.

Berci!
Azért van ennek egy egyszerűbb megoldása is. Az nem lehet, hogy két kezelés atkahullási eredménye a  80 és a 20 ?
Ugye ezt írtad:

A kezeletlen 80-ról, a tavaszi kezeléssel 16-ra lehetett levinni. Ez 80%-os csökkenés! 2db kezeléssel!

Ugye ebben az esetben az a kérdés, hogy a kezeletlen 80 db-os atkaszáma miből származik. Aki figyel, annak feltűnhetett, hogy én hangoztatom állandóan, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi atka hullik, hanem, hogy mennyi marad fenn. Amelynek kiszámítása viszont feltételez legalább 2 kezelést. Nos ha az egyszerűbb megoldásnál maradunk, akkor két kezelés lehulló atkáinak száma 80 és 16, akkor az 80% hatékonyság. Akkor ugye azt kell kiszámítani, hogy minek a 80 százaléka a 80? Hát a 100-nak. Volt 100 eredetileg, amit senki nem tud kezelés nélkül, hogy mennyi, leesett 80, maradt 20, annak a 80 százaléka 16, maradt 4. Tehát a leeső a 80 és a 16. Egyébként a Te októberi eredményed 87,5 százalékos hatékonyságú (maradék egyenlő:5/40, azaz 12,5%, tehát lement 87,5%).
Természetesen ha ez lemosási eredmény lenne,akkor is rendben van a számolás. A problémát én ott látom, hogy ha 500 méhet mosok le 25 ezer egyedből, az ugye 1:50-es arány. Tehát az érzékenység 50 atka. 50 atka a méhcsaládban egy iylen arányú lemosás esetén nem mutatja ki az 50-es atkaszám alatti eredményeket egy családra vonatkoztatva. Ilyen méhsűrűség mellett, ami nálunk van, akár végzetes is lehet. Ilyenkor könnyen helyrehozhatatlan lehet, ha csak az akác utáni kezel a méhész. Ugyanis addig kaphat máshonnan is atkát. Szóval én javasolnék berakni ellenőrző lapot a 0 lemosási eredményt hozó családok alá. Hiszen ott még lehet akár 50 atka is.

Ezt írja neo:
"Ilyenkor könnyen helyrehozhatatlan lehet, ha csak az akác utáni kezel a méhész. Ugyanis addig kaphat máshonnan is atkát."
Ha máshonnan, más méhészetből kap akác előtt annyi atkát, hogy az befolyásolja a termelést, akkor az a "MÁS méhészet", hogy a frászban telelt ki, hogy nem lett közben nozemás, és hasonlók?
Őszintén megmondva én ebben nem hiszek, hogy akác előtt máshonnan tudnának annyi atkát hazafuvarozni, hogy az kritikus lenne.
Szerintem ahol ennyire atkás az állomány, hogy még a "másénak is jut" belőle, az már ki sem telel.
Egy néhány maroknyi családroncs, pedig nem produkálhat kritikus atkaszámot, a létszámból adódóan.
Egyébként a súlyos atkapopulációnak több árulkodó jele is van, én ilyent tavasszal sosem láttam még.

Nagyernyei Attila

Szerintem ahol ennyire atkás az állomány, hogy még a "másénak is jut" belőle, az már ki sem telel.

Attila!
Részben igazad is lehet. De számoljunk egy kicsit. 50 atka havi duplázódással téli napfordulótól számítva akácra 5 hónap alatt 1600 atka családonként. 100 indulóval 3200. Az már összeomló állomány akácon. Azt kell eldönteni, hogy 100 induló atka  elpusztítja-e télen a méhcsaládot?

De számoljunk egy kicsit. 50 atka havi duplázódással téli napfordulótól számítva akácra

Téli napfordulókor nincs nálam fiasítás.
Erről már nagyon sokszor raktunk fel képeket. Még február közepén sincs soknál meleg telek esetében sem.
Ahol van, ott a család valamiért zaklatott. Tehát mivel az atkások le sem állnak a fiasítás nevelésével, vagy a kevésbé fertőzöttek előbb belekezdenek, ezáltal a gondolatnak eleve az az alapja, hogy pl. van bőven atka abban a családban a beteleléstől számítva a későbbi szaporulatával együtt. A BETELELÉS meg egy igen tág intervallumú munkafolyamat. Ezért van akinél bőven van ideje az atkának szaporodni, habár közben lehet az ilyen méhésznek gyéríteni is. Például nálam szeptember közepe a betelelés, amikor letakarom az 5 cm-es szigetelővel a menekülőtérben az etetőtálca kivétele után. 15-20 másodperc. ( A téglázás tovább tart. A tág intervallum lehet a BETELELÉS akár napraforgó pergetéstől az első fagyokig is eltarthat. Tátott szájakat becsukni, és olvasni javaslom mielőtt megszólnátok Íme:

Mikor is kezdődik a betelelés?
Kezdjük az alapoknál.
Napraforgó végén, amikor kipergettünk, és beállítjuk a fészket.

Tehát minden relatív. Itt megemlíteném, hogy ebben a kérdésben már azt is olvashattuk, hogy a napraforgó pergetéskor azonnal szűkítve vannak a fekvőben, mert így oda raktározzák a telelőélelemnek beadott szörpöt, (igen, a gyengék) majd nem sokkal később meg napraforgó pergetéskor 3 kerettel megtűzve bővíteni kell. Meg azt is, hogy mindenki úgy bass...a el ahogy akarja, de ez modern magyarázatban úgy szól, hogy mindenki úgy csinálja ahogy akarja.
Miért fontos ez? Mert a kezdő méhész, aki már megkezdi a betelelésre készülődést azt is olvashatta, hogy napraforgó után azonnal meg kell kezdeni az atkaírtást, meg azt is, hogy etetéskor nem írtunk atkát, mert belekerülhet az akármi a telelőélelembe. Meg azt is, hogy ne háborgassuk a családokat a betelelés után. Itt igazodjon el valaki!!!
Na akkor a lényeg.
Le kell csökkenteni, vagy legalább alacsony szinten tartani az atkaszámot egész évben. Az nagy figyelmet igényel. Komoly méhészetek estek el már most is, pedig nem kezdő méhészek. Nyár végén már nem lehet megfogni a sokat, csak anyazárással, mint Berci, mert a fiasítás miatt csak gyéríteni lehet.
Egyébként az tényleg jó lenne ha havonta csak duplázódna.
Na és mi van azokkal az atkákkal, amiket a novemberi jó időben hordtak be az összeomlott méhészetekből. Mutatott egy nagy méhész nemrég egy képet a kaptárfenékről, mert rákezelt egy másik -addig működő- szerrel. Egyharmada már odalett.
Tehát a beszedett őszi atkákat is számoljuk bele a beteleléskori számba, de ez már annyira bonyolult, hogy 1stein sem bírná.
Néhai megboldogult méheüsöm mondott nekem okosat, amikor mutattam neki, hogy mennyi "mézet" behordtak valakitőlősszel a méheim, akkor ez már az enyém. MEG AZ ATKA IS A MAGÁÉ.
Tehát én nem 50 meg 100 indulóval számolok, hanem akármennyivel, és nem várom meg az első kezeléssel az akác utáni időt, hanem már az első alaklommal, az első bontáskor kezelek.

Tehát én nem 50 meg 100 indulóval számolok, hanem akármennyivel, és nem várom meg az első kezeléssel az akác utáni időt, hanem már az első alaklommal, az első bontáskor kezelek.

!!! Kezdők figyeljetek!

Jenő!
Abban nincs közöttünk vita, hogy az atkás család zaklatott, jellemző rá akár az átfiasítás is. Azonban abban már vitatkoznék, hogy átfiasítás csak akkor fordul elő, ha atkás a család. Én emellé odaraknám a zöldítést és az olasz jellegű anyák jelenlétét.
Azonban ez most nem lényeg. Ugye abból indultunk ki, hogy ha lemosással ellenőrizzük az atkafertőzöttséget, és nem higi aljjal, akkor ha a mintavételezés 1:50 arányú (kisebb is lehet 50-nél, de akkor egy 1:10-es arány esetén 10  lemosás után elfogy a méhcsalád) a méhcsaládra vetített, azaz higi aljas ellenőrzés során az 50-nél kevesebb atkát Berci nem fogja megtalálni. Azt gondolom, hogy 50 atka esetén bőven átfiasít az anya. Én láttam már 5 atka esetén is (legaláb két kezelés eredményéből kiszámolt fennmaradó atkaszám, tehát nem leeső atka) átfiasítást. Tehát ebben egyetértünk. Amiben még nem, az amit Attilából akartam kihúzni, de hallgat. Januári 100 atkás család elpusztuul-e a télen? Szerintem ez a vírusterheltség függvénye. Ha nincs vírus, akkor nem, ha sokféle vírus van, akkor igen. Akor van sokféle vírus, ha valaki magas atkaszámokkal  méhészkedik. Na ez az, ami Rólad nem mondható el. Te alacsony atkaszámokkal dolgozol (tavaszi védekezés!), ezért joggal vagy szkeptikus a vírusokkal kapcsolatban. Azért szerintem itt sincs köztünk kibékíthetetlen ellentét.
Van azonban egy fontos dolog, amit ha nekem nem hiszel el, akkor kérdezd meg Seed-től. Neki talán jobban hiszel.

Egyébként az tényleg jó lenne ha havonta csak duplázódna.

Tudod a hatványok nagyon becsapó dolgok. Havi duplázódással 7 hónapos fiasítási ciklust figyelembe véve egy atkából 2 a hetediken számú atka lesz. Kettő a hetediken az 2*2*2*2*2*2*2=128. Tehát egy atkából 128. 9 hónap esetén: 128*2*2=512.
Miért lényeges ez? Azért, mert ha 7 hónap esetén a méhész nem irtja ki a 127-et, hanem csak 126-ot, akkor a következő év 2-vel indul. Akkor ott 2*128=256 atka lesz év végére, amiből 4-et hagy meg (mert 128-ból kettőt). Így aztán 4-ből már 512 lesz a 3. év végére, utána 8-ból 1024 a 4. év végére, az ötödikre 2048, a hatodikra 4096. Tehát ekkor már összeomlik.
Nézzük meg ezt nem duplázódással havonként, hanem háromszorozódásként. Akkor a képlet 7 hónapra: 3*3*3*3*3*3*3=2187 db. Ha ebből a méhész csak 2186 db-ot irt ki, akkor a következő év végére van a méhcsaládban 4374 db atka.
Na mármost, a duplázódás esetén a kérdés úgy szól, hogy ha  128-ból ki tudunk irtani 127-et, akkor azt az utolsót miért nem? A havonkénti háromszorozódásnál a kérdés úgy szól, hogy ha 2187 atkából ki tudunk irtani 2186-ot, akkor azt az utolsót miért nem? Ugyanis ha kiirtanánk, akkor kipusztulna az atka. De nem tette, tehát nem tudjuk kiirtani az utolsót. Ami viszont biztos, hogy 100-ból 99-et az elmúlt negyven évben eddig még ki tudtunk irtani, mert nem pusztultak ki a méhek. Ez ugye a 128 kerekítése 100-ra.
Abban persze abban igazad van, hogy a havi duplázódás az egy átlag. A herefias időszakban ennél valóban magasabb, amikor nincs herefias, akkor kisebb. De ez már csak szőrözés. Bárcsak megértenék ezt a levezetést a méhészek, mert akkor nem mondanának olyant, hogy az atkát nem lehet kiirtani. Dehogynem. Csak nem akarják.

Azért szerintem itt sincs köztünk kibékíthetetlen ellentét.

Köztünk miért lenne? Milyen jókat beszélünk telefonon néha...habár valamit nem írtál meg....tudod a "kacsás".

Szerintem sokkal nagyobb mértékben vagy léptékben? szaporodik az atka. Abban az atkacsapdás cikkben nagy vonalakban leírtam. Az öt induló atka szaporulata ha nincs szünet a fiasításban, akkor kivégzi a családot télre. Aztán az is lehet, hogy ehhez hozzájönnek a "vándoratkák", azt nem tudhatom.
Az első időszakban nem tudja követni a méhek szaporodását az atka. A herecsapdázást kifejtettem. Aztán egyszer eljön az a helyzet, amikor már minden sejtbe jut belőle, ahonnét már lehetetlen visszahozni a családot. Az ötből csak 10-15 lesz, de az 1000-ből már 10-15 ezer., azokból meg a vég.
Sakk-búza majdnem, ha valaki nem ismerné. 2-4-8-16-32-64-128-256......... azért majdnem, mert az öreg búza számolandó, a természetes atkaszám meg az elöregedett atkák halála miatt nem, de azért gondolom átmegy a séma.
https://agytoro.hu/tudtad-hogy/hany-buzaszem-fer-el-egy-sakktablan/