A méhcsaládok általános állapota

Idézetet írta: John Wick - 2026. Szeptember 28.  17:15

Jön a Tropilaelaps, úgyhogy nekünk annyi! 

https://www.youtube.com/watch?v=YA98F4NxrxA

Kritikus gondolkodás a fogalom amit nem találtál meg! Segítek:

1. Oxál szublimálás hőmérséklete. 230 fok vs 260 fok. Az oxálsav aránya +4%-ot változik. Ezzel szemben a hangyasav +100%-ot. Hogy számszerűsítsem 230fokon, a szokásos 2g oxálból, 1.4 gramm oxál, míg a 260 fokon 1.456 gramm oxál hat...0.056 gramm...szóval tök jó ez a kisérlet. Szeretnék egyszer annyi szabadidővel rendelkezni, hogy unalmamban ilyen hasznos kisérleteket végezhessek.

2. Tropi atka...egy hét fiasmentes állapotban éhenhal, de a 30 napos hajóutat túléli. Miaf.sz?! Akkor most éhenhal vagy vígan hajókázik? Tételezzünk fel, hogy az első eset az igaz. Akik oxállal kezelnek, mint pl én, azok pontosan tudják, ha nem akkor most megtudják, hogy zárkázás nélkül az oxállal kezelni minimum hazárdjáték, de semmiképpen nem méhkimélő módszer. Szóval zárka a megoldás. Nem 21 napra, hanem 30 napra. Közben, 21 és 30 nap között, 3x telibeverem oxállal, 230 fokon szublimálva. A telelésem megoldott. Akác után meg 2x kezelem törlőkendőn hangyasavval és kész. Látszik az emberen, hogy kezdő méhész volt valami pár családdal( 5-10) amikor felült az akkus szublimáló vonatra. Nekem is van. Nem tetszik. Inkább húzom a kábelt és a +10 éves SzubliPro-mmal dolgozom.

3. Hangyasav. Nem kell újat kitalálni. Liebig már kb mindent is kikisérletezett a hangyasavról. Saját tapasztalat: ha 2 naponta használod, akkor biztos, hogy letérdel a család. ( Volt itt a fórumon olyan aki matematikai alapon kiszámolta, hogy 2 naponta kell furettózni...és volt aki kipróbálta, de miután kiültek a méhei a fára rájött, hogy "Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?") ha pedig enyhe dózisban használod, akkor egyenes út a rezisztenciához. Persze tudom, hogy sokan azt hiszik, hogy nem alakulhat ki a szerves savak ellen rezisztencia...tévednek.

4. Az atka hullásról a számok. Neo millió meg egyszer elmondta, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi hullik, hanem az, hogy mennyi marad fenn. Ezek a számok impozánsak, de semmit sem mondanak a hanygasav hatkonyságáról. Maximum annyit, hogy "Qrvára viszi az atkát!". Az ilyen "qrváravisziazatkát" szerekből meg teli a padlás...

Na, mit szóltok hozzá, szakmabeliek?

Hiába írjuk le, úgysem érted meg.

Szublimálásra nem tudok mit írni, én még nem is láttam olyat.

Ha csak egy hetet él meg fias nélkül, akkor ha megrajzik a család -nálam időnként előfordul - vége. Mondta ezt már nekem a Bazsi, de azért elment kutatni a világvégére. Ezt ismered?
Aztán meg igen érzékeny az amitrázra, sőt a lítiumkloridot sem szereti. Tudom, majd rezisztens lesz, meg hasonlók..............kutyakukit.

Vagy a hangyasavra gondolsz? Van nekem is, (mert ki tudja mi lesz a jövő) 20L német 99%-os ipari hangyasavam. Fémkanna, hideg helyen.

Azt a két naponta Furettózást az találta ki, akit én a Wick mesterének gondolok. Valami van.........

Neo-nak meg igaza van. Nem az a lényeg mennyi hullik. Szoktam is mondani a kezdőknek, nem azért fújunk, hogy hulljon, hanem azért, hogy ne hulljon.

Ha én zárkáznék most, talán akácra végeznék. Akkor meg hagynám továbbra is zárkában az anyát, mert mint tudjuk, fiasítás nevelése nélkül sokkal tovább élnek a méhek. Utána meg még tovább, mert fias nélkül nem tud szaporodni az atka. Ehhez már csak az évelő méhet kellene létrehozni. Kaptárra sem lenne szükség, csak sok Bramac lécre és a KG-re, meg a mángorlóra.

Kaptárra sem lenne szükség, csak sok Bramac lécre és a KG-re, meg a mángorlóra.

Nem is hiányzik más, mint egy jó Gedde-kas...

Ezt írta Koki:
"Azoknak a "neves" illetve mint láthatjuk névtelen anyanevelőknek kérlek mondd el, hogy amikor egy álcára húznak bölcsőt a méhek az pótbölcső, és abból bizony pótanya fog kikelni.
Amikor bölcsőalapot építenek, akkor abba az anya petét rak, az nem pót, hanem teljesértékű . Raj anya lesz belőle, vagy váltó anya. Neve: rajbölcső, vagy váltó bölcső."
A pirossal kihúzott résszel ki vitatkozik itt?
Ez alap, én is leírtam ezerszer.
Az eleje viszont továbbra is döcögős, mivel ha mondjuk egy anyanevelő előpempőzött bölcsőbe helyez át az 1 napos, vagy annál fiatalabb álcát, és ezt anyás dajkához teszi az bizony nem pót.
Mint egybehangzóan mondták, lényeg, hogy az álca korát pontosan tudjuk.
Nagyernyei Attila

Lassan ugyan de eljutunk a törpeapácától a pingvinig.

1. Anyátlan dajkához teszik be a jó fogadás miatt.
2. Legalább 2 ( én valamikor 3) héttel előtte megtömik jobbára kelő fias(os) lépekkel. Zsúfolt lesz a tenyész keret, nem lézengenek a méhek ott, mint a távol elhelyezett vegyes korú lépen, amiről sok méh visszamegy a fészekre.
3. Az első beadás előtt legalább egy nappal még egyszer átnézik, hogy maradt-e el pótbölcső.
4. Az anyanevelőnél nincs más lehetőségük máshol anyát nevelni, mert csak a tenyész keretben van álca. Agyon tömik pempővel, mert mindenki a családban az anya után vágy. Azért az érdekes, hogy amikor én régen vásároltam érett bölcsőket, ott a kelés után nem volt maradék, nálam meg a rajanyák kelése után nagyon sok beszáradt pempő marad még.
5. A fogadás után helyezik át az anyásdajkához, mert ott állítólag jobb ellátást kapnak, tehát a rajbölcső nevelésekor is anyás dajka a család.
6. Én is próbálkoztam valamikor. Aztán a néhai Gurbi M. és Rónai I. megmagyarázta, hogy sokszor nekik is kihívás, én meg majd belejövök. Egyébként az anyanevelésnek a tenyésztés kellene fő céljának lennie, de mint tudjuk.............

Eddig elmentünk egymás mellett a témában.
Én is sokáig neveltem magamnak a Jenter készülékkel anyákat.
Amikor megjelent azonnal vettem egyet.
Működik, de időhiány miatt ma már csak ritkán használom, ez egy más világ.
Ha nem szekálnának állandóan a vevők a méz miatt, és lenne aki rendezi a terciáimat, no meg a méheknél is lenne segítségem, lehet még most is csinálnám.
Szép dolog ez, pláne amikor gyönyörű családok lesznek a munkánkból.
Egy anyanevelőt sem szeretnék megsérteni, de fény évnyivel jobbak amiket magának nevel (vagy ment) a méhész.
Sok vásárolt anya idő előtt kimerült, leváltották.....nem ragozom.
Nagyernyei Attila

Én a tropicát nem hagynám szó nélkül. A videót most nem tudtam megnézni, lehet, hogy nem azt írnám, ha megnéztem volna, de nem ha hülyeséget írnék, akkor kijavítotok. Szóval én úgy voltam vele, hogy ez fias nélkül nem tud áttelelni, ezért nem lesz nekünk semmi gondunk vele. Hát ez nem jött be. Nem tudják, hogy miként, de túléli a telet. Én gondoltam a hangyákra. A jó ég tudja, hogy egy hangyabolyban van-e télen fiasítás vagy nincs? Lehet, hogy oda húzódnak be? Mindenesetre az ellene való kezelés szerintem nagyságrendekkel nehezebb lenne , mint a varroa ellen. Ugyanis ezekkel a szerekkel e méheket kezeljük, a tropica pedig a fiasban van. Az tényleg megkeresi magának az alkalmas korú álcát, míg a varroát a dajkaméh viszi oda. Ezért tudjuk a méhen elkapni. Ez a tropicánál  zsákutca. Ide tényleg valamilyen atkacsapda kellene. De szerintem sokkal hatékonyabb lenne Görögországban egy 100 km-es méhmentes területet hagyni, azon nem jutna át, csak repülővel, vagy kerülőúton hajóval, ahogyan Ausztráliába is eljutott. Hát arra is figyelni kellene. Nem ártana többet tudni a grúz méhészetekről, hogy ott milyen eredményt tudnak elérni ellene, de én annak vagyok a híve, hogy azt kellene megakadályozni, hogy bejusson Görögországba.

Én a tropicát nem hagynám szó nélkül. A videót most nem tudtam megnézni, lehet, hogy nem azt írnám, ha megnéztem volna, de nem ha hülyeséget írnék, akkor kijavítotok. Szóval én úgy voltam vele, hogy ez fias nélkül nem tud áttelelni, ezért nem lesz nekünk semmi gondunk vele. Hát ez nem jött be. Nem tudják, hogy miként, de túléli a telet. Én gondoltam a hangyákra. A jó ég tudja, hogy egy hangyabolyban van-e télen fiasítás vagy nincs? Lehet, hogy oda húzódnak be? Mindenesetre az ellene való kezelés szerintem nagyságrendekkel nehezebb lenne , mint a varroa ellen. Ugyanis ezekkel a szerekkel e méheket kezeljük, a tropica pedig a fiasban van. Az tényleg megkeresi magának az alkalmas korú álcát, míg a varroát a dajkaméh viszi oda. Ezért tudjuk a méhen elkapni. Ez a tropicánál  zsákutca. Ide tényleg valamilyen atkacsapda kellene. De szerintem sokkal hatékonyabb lenne Görögországban egy 100 km-es méhmentes területet hagyni, azon nem jutna át, csak repülővel, vagy kerülőúton hajóval, ahogyan Ausztráliába is eljutott. Hát arra is figyelni kellene. Nem ártana többet tudni a grúz méhészetekről, hogy ott milyen eredményt tudnak elérni ellene, de én annak vagyok a híve, hogy azt kellene megakadályozni, hogy bejusson Görögországba.

Nincs külön grúz méhészfórum az interneten, mert ők anno teljesen kihagyták azt a klasszikus webes fórumkorszakot, ami nálunk pörgött. Mire náluk is lett internet a falvakban, már mindenki okostelefont használt, úgyhogy a szakmai életük egyből a Facebook-csoportokba költözött, ma is ott intéznek mindent az adásvételtől a vitákig.
Az orosz méhészek a hatalmas Pchelovod.info nevű egyesített méhészfórumot használják. Ez az egész posztszovjet térség, így a grúz méhészek egy részének is, a legnagyobb és legaktívabb internetes gyűjtőhelye. Éppen ezt a fórumot bogarászom, elég sok érdekesség van benne.

Valamiféle hangyasavas készítményt emleget.
https://beeculture.com/facing-tropilaelaps-country-of-georgia/

Jó anyag, érdemes figyelgetni, ne legyen majd túl nagy meglepetés.
Lehet azért tűnt nekik gyorsnak a terjedése mert már ott volt csak még nem vették észre.
Itt se vennék észre ha már itt lenne, hiszen amúgyis tele vagyunk rongyatkás, összeomló  düledező  elhanyagolt méhészetekkel...
Vidáman itt lehet, nem fogják meglátni.

Köszönjük John a linket! Javaslom legyél Te a tropika felelős, sokunknak nincs ideje kutakodni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy mégis a méhcsaládban éli túl a telet. És az anya zárkázása tűnik a jó megoldásnak. Kiegészítve az oxálsavas kezeléssel, amikor már nincs fias. Ha ez a jövő, akkor a 30 családos méhészetek világa jön el. Azért Amerikában méhészkedve sokkal nyugogodtabb lennék. Ez már tényleg nincs tőlünk messze.
 Abban egyetértek Robival, hogy az EU csak akkor fog észbe kapni, amikor már Görögországban is megjelenik. Görögország és közöttünk viszont nem EU-s országok vannak. Akikre nem lehet rákényszeríteni a hatósági intézkedéseket.
Tudom Jenő sokszor hivatkozik a kis kaptárbogárra. Azzal, hogy ott maradt, ahol volt. De szerintem azt kevésbé látja, hogy emögött kemény, hatósági intézkedések voltak. De, mert én sem követtem figyelemmel a dolgot, megkérdeztem az AI-t, hogy mi a helyzet jelenleg? Ezt írta:
Új góc Lazio régióban (2026): 2026 júniusában a hatóságok első alkalommal mutatták ki a kis kaptárbogarat Közép-Olaszországban, Latina megyében (Lazio régió). A vizsgálatok szerint a kártevő nem természetes úton terjedt el idáig, hanem a déli fertőzött zónából kiinduló illegális méhszállítások útján került a térségbe.
Helyzet Délen (Calabria és Szicília): A bogár 2014-es első európai felbukkanása óta Calabria régióban endémikusnak (helyileg megtelepedettnek) számít. Bár az elmúlt évtizedben több mint 3600 méhészetet semmisítettek meg a felszámolási kísérletek során, a teljes kiirtás nem sikerült, a kártevő alacsony egyedszámban, de folyamatosan jelen van. Szicíliában szigorúbb megfigyelést (ún. őrszem-méhészeteket) alkalmaznak, ahol időről időre (például Messina környékén) felbukkannak újabb egyedek.
Hatósági intézkedések és korlátozások: Az új közép-olaszországi (Lazio) kitörés miatt az érintett körzetekben azonnal szigorú szállítási zárlatot és fokozott ellenőrzéseket vezettek be. A méhek, méhészeti felszerelések és kezeletlen méhészeti termékek kivitele a régióból szigorúan tilos, sőt több unión kívüli ország (például Nagy-Britannia) azonnal korlátozásokat vezetett be a Lazio régióból származó apikulturális importra.
Hatósági intézkedések és korlátozások: Az új közép-olaszországi (Lazio) kitörés miatt az érintett körzetekben azonnal szigorú szállítási zárlatot és fokozott ellenőrzéseket vezettek be. A méhek, méhészeti felszerelések és kezeletlen méhészeti termékek kivitele a régióból szigorúan tilos, sőt több unión kívüli ország (például Nagy-Britannia) azonnal korlátozásokat vezetett be a Lazio régióból származó apikulturális importra.

Hatósági intézkedések és korlátozások: Az új közép-olaszországi (Lazio) kitörés miatt az érintett körzetekben azonnal szigorú szállítási zárlatot és fokozott ellenőrzéseket vezettek be. A méhek, méhészeti felszerelések és kezeletlen méhészeti termékek kivitele a régióból szigorúan tilos, sőt több unión kívüli ország (például Nagy-Britannia) azonnal korlátozásokat vezetett be a Lazio régióból származó apikulturális importra.

Milyen méhészeti termékek kivitelére vezettek be tilalmat? Honnét van nekik? Még megvannak a méheik? Ma is vidáman méhészkednek, és a velupina is csak az elhagyott gyenge beteg családokat szedi szét, eltakarítja a szemetet, akár a mi darazsaink.

Tudod mi volt Csurkának az egyik legnagyobb felismerése? Az emberek félelemben tartásának ténye.

"Ha ez a jövő, akkor a 30 családos méhészetek világa jön el."

Ez így van, és szerintem tropi nélkül is.
A méhlegelők miatt, ugyanis nem lessz nektár, nem tudják a méheket hova vinni, a többszáz családos vándoroknak befellegzett, helyben nokedli, akkor hova menjen? Sehova nem tud.
A google maps műholdas augusztusban frissült, kezd látszani az aszályos évek eredménye. Kazah tájra hasonlítunk a legjobban, vagyis fene tudja....nekik még van valamennyi füvük, nekünk nincs már az se. Az erdőink katasztrófálisan néznek ki, 1 hete lődörögtem a vértesben is, döbbenetesen néz ki olyan darabok ki vannak száradva hogy ihaj, és a többinek se sok van hátra.
Ahol élek meg a környék is, inkább szaud arábia fentről, a lakott területek sárgák mert ki van égve minden.
Az erdők idegesítenek jobban, mert a fű, vagy egyéb vetett növények kihajtanak egy kis essőre, de a fák nem. Azokra már özönvíz is jöhet, végük van.

Kutattam egy kicsit az orosz, grúz meg török fórumokon a Tropi atka miatt, és találtam néhány érdekes gyakorlati dolgot. Kint sokkal bátrabban, sokkal töményebb formában használják a szereket a védekezéshez, olyan szerekkel, amik nálunk tiltottak. Emellett komoly problémát jelentenek a kínai hamisított atkairtó szerek is. Sokan először arra gyanakodtak, hogy az atka lett rezisztens a szerekre, mert egyszerűen nem döglöttek a paraziták. Végül aztán kiderült, hogy csak gagyi, hamis szerekről volt szó. Jópár nagy kinti méhészet futott bele ezekbe az ellenőrizetlen ázsiai termékekbe, amik aztán teljesen lenullázták az állományukat.

Ami a hatóanyagokat illeti, beigazolódott a papírforma: fiasításmentes állapotban a hangyasav, az oxálsav meg az amitráz kint is működik. A tartós hordozócsíkokat viszont elég kevesen alkalmazzák, helyette inkább a csíkok füstölése a megszokottabb. Emellett leginkább a téli fiasításmentes időszakra koncentrálnak, igyekeznek akkorra teljesen letakarítani a családokat, hogy a tavaszi kezeléseket, a korai legyengüléseket meg az összeomlásokat el tudják kerülni. Ugyancsak nagy téma kint a különböző méhfajták tulajdonságainak a kihasználása, különösen a VHS (vagyis az atkaérzékeny higiénia) vonal erősítése.

Szóba került a lítium-klorid is, ami állítólag erős atkaölő a Tropi ellen. A legfrissebb kísérletek szerint ez a parazita több mint 3,5-szer érzékenyebb erre a hatóanyagra, mint a sima Varroa atka. Úgy tudom, egy hazai méhész, K. L. már egy ideje előszeretettel használja is a gyakorlatban, és majd érdemes lenne az ő tapasztalatairól is beszélni, mert nagyon hatásos lehet a dolog.

A védekezés alapja itt is az, hogy időben észrevegyük a bajt. Egyébként nagyon nehéz észrevenni, mert annyira kicsi, hogy könnyen elvegyül a viaszmorzsák között. Erre a kinti tapasztalatok alapján a gyantacsíkos feltépéses módszer vált be a legjobban, mert ezzel elég jól és korán ki lehet mutatni az atkát a sejtekben.

Persze ez csak az én meglátásom, de lehet, hogy a valóságban azért nincs akkora óriási vész, mint amekkora feneket kerítenek ennek a Tropi-témának. Igaz, a nagyobb méhészeteknél nehezebben kezelhető a dolog, és persze azoknak is nagy gondot okozhat, akik alapból nem bírnak még a sima Varroa atkával sem. Ez az egész egyébként csak az én rövid tapasztalatom. Még én magam is kutakodom az ügyben, ráadásul néha el is kalandoztam a lényegtől, úgyhogy ezzel senkit nem akarok rábeszélni semmire, és félrevezetni sem szeretnék senkit.

Milyen méhészeti termékek kivitelére vezettek be tilalmat? Honnét van nekik?.......
Tudod mi volt Csurkának az egyik legnagyobb felismerése? Az emberek félelemben tartásának ténye.

Amikor az előbbi hozzászólásomat megírtam, akkor rákerestem az ausztráliai Varroa helyzetre. Az AI adta ott is a válaszokat. Szóval Ausztrália keleti egy harmada úszott el. Az AI említi, hogy rezisztencia van a legfontosabb hatóanyagokra, így pl amitrázra is. Ehhez lenne mit hozzászólnom, én torenciának nevezném a dolgot, de szerintem lehetne még mit csinálni ott is vele. De nem ez a lényeg. A nyuati kétharmad miért mentes az atkától? Azért, mert van egy óriási sivatag, amelyen csak egy út visz keresztül. Ott pedig a hatóság mindent átkutat, és még a kinyitott mézes üveget is elveszi az utasoktól. Mindent, ami a méhészethez kapcsolható. Fel nem tudom fogni, hogy a mézesüvegben hogyan lehet átvinni az atkát, de úgy tűnik, ha százszor szigorúbb vagy, mint kellene, akkor működik a dolog.
De, hogy ne csak a méhekről beszéljünk. Pár napja történt, hogy a nyakamba kaptam egy hatósági ügyet, amelyben egy olyan állatbetegség miatt kellett felügyeletet gyakorolnom, amely utoljára szeptember eleje előtt 34 éve volt az országban. Az országos főállatorvos állítólag esküdözött, hogy ha rendesen vakcináznak ellene a gazdák, akkor ismét mentesek leszünk. Szerintem most nagyon haragszik rám, hogy megcáfoltam. Megtaláltam, amit nem kellett volna. De, ha nem találom meg, akkor már alaposan szét lenne kenve a vírus az országban. Na most mi a jobb? A kelleténél is szigorúbb szabályok, és akkor nincs gond, vagy egy kicsit lazább hozzáállás, és megette a fene az egészet. Ahhoz, hogy megtaláljam, kellett egy ici-pici fifika a részemről. Még senki nem kérdezte, hogy mi volt ez. Szerintem máshol simán átment volna. De az is lehet, hogy már át is ment.

Ami a lítium kloridot illeti. Én ugyan etetve, ahogyan eredetileg le volt írva, nem mertem megpróbálni, mert az a vízoldékonysága miatt a mézbe kerülve súlyos problémákat okozhat. Amikor tartós hordozóra raktam, akkor szinte csak pigment nélküli atkák jöttek le. Konrollálva a kezelést, másik szer a százszorosát hozta le. Úgyhogy nekem az a véleményem, az amitrázra "rezisztens" atkák ellen is jobb az amitráz, mint a lítium klorid. Ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a tropika esetében más a helyzet. Pont abból fakadóan, hogy a Varroa esetében a méhet kell kezelni, tropika esetén pedig a fiast "kellene". Hát egy vízoldékony szert etetve pontosan a fiasítást érjük el. Lásd:  nyúlós elleni antibiotikumos kezelések hatásosak a vegetatív alak ellen. Miért is a fiatal (fehér) atkák voltak nekem a higi aljon? Mert a táplálékkal a pempőbe kerülve (még tartós hordozóként is) a fiast kezeljük vele. Amiből a fiatal atka táplálkozik. Aztán ebben a stádiumban elpusztul tőle. Amikor kikel a méh, akkor fiatal atkák potyognak le, mert nem fejlődtek tovább. Na de azért abból a mézből nem ennék, amit annyi lítiummal kezelt családokból pörgetnek, ami már az öreg atkára is hatásos.