A méhcsaládok általános állapota

Idézetet írta: John Wick - 2026. Szeptember 28.  17:15

Jön a Tropilaelaps, úgyhogy nekünk annyi! 

https://www.youtube.com/watch?v=YA98F4NxrxA

Kritikus gondolkodás a fogalom amit nem találtál meg! Segítek:

1. Oxál szublimálás hőmérséklete. 230 fok vs 260 fok. Az oxálsav aránya +4%-ot változik. Ezzel szemben a hangyasav +100%-ot. Hogy számszerűsítsem 230fokon, a szokásos 2g oxálból, 1.4 gramm oxál, míg a 260 fokon 1.456 gramm oxál hat...0.056 gramm...szóval tök jó ez a kisérlet. Szeretnék egyszer annyi szabadidővel rendelkezni, hogy unalmamban ilyen hasznos kisérleteket végezhessek.

2. Tropi atka...egy hét fiasmentes állapotban éhenhal, de a 30 napos hajóutat túléli. Miaf.sz?! Akkor most éhenhal vagy vígan hajókázik? Tételezzünk fel, hogy az első eset az igaz. Akik oxállal kezelnek, mint pl én, azok pontosan tudják, ha nem akkor most megtudják, hogy zárkázás nélkül az oxállal kezelni minimum hazárdjáték, de semmiképpen nem méhkimélő módszer. Szóval zárka a megoldás. Nem 21 napra, hanem 30 napra. Közben, 21 és 30 nap között, 3x telibeverem oxállal, 230 fokon szublimálva. A telelésem megoldott. Akác után meg 2x kezelem törlőkendőn hangyasavval és kész. Látszik az emberen, hogy kezdő méhész volt valami pár családdal( 5-10) amikor felült az akkus szublimáló vonatra. Nekem is van. Nem tetszik. Inkább húzom a kábelt és a +10 éves SzubliPro-mmal dolgozom.

3. Hangyasav. Nem kell újat kitalálni. Liebig már kb mindent is kikisérletezett a hangyasavról. Saját tapasztalat: ha 2 naponta használod, akkor biztos, hogy letérdel a család. ( Volt itt a fórumon olyan aki matematikai alapon kiszámolta, hogy 2 naponta kell furettózni...és volt aki kipróbálta, de miután kiültek a méhei a fára rájött, hogy "Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?") ha pedig enyhe dózisban használod, akkor egyenes út a rezisztenciához. Persze tudom, hogy sokan azt hiszik, hogy nem alakulhat ki a szerves savak ellen rezisztencia...tévednek.

4. Az atka hullásról a számok. Neo millió meg egyszer elmondta, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi hullik, hanem az, hogy mennyi marad fenn. Ezek a számok impozánsak, de semmit sem mondanak a hanygasav hatkonyságáról. Maximum annyit, hogy "Qrvára viszi az atkát!". Az ilyen "qrváravisziazatkát" szerekből meg teli a padlás...

Na, mit szóltok hozzá, szakmabeliek?

Hiába írjuk le, úgysem érted meg.

Szublimálásra nem tudok mit írni, én még nem is láttam olyat.

Ha csak egy hetet él meg fias nélkül, akkor ha megrajzik a család -nálam időnként előfordul - vége. Mondta ezt már nekem a Bazsi, de azért elment kutatni a világvégére. Ezt ismered?
Aztán meg igen érzékeny az amitrázra, sőt a lítiumkloridot sem szereti. Tudom, majd rezisztens lesz, meg hasonlók..............kutyakukit.

Vagy a hangyasavra gondolsz? Van nekem is, (mert ki tudja mi lesz a jövő) 20L német 99%-os ipari hangyasavam. Fémkanna, hideg helyen.

Azt a két naponta Furettózást az találta ki, akit én a Wick mesterének gondolok. Valami van.........

Neo-nak meg igaza van. Nem az a lényeg mennyi hullik. Szoktam is mondani a kezdőknek, nem azért fújunk, hogy hulljon, hanem azért, hogy ne hulljon.

Ha én zárkáznék most, talán akácra végeznék. Akkor meg hagynám továbbra is zárkában az anyát, mert mint tudjuk, fiasítás nevelése nélkül sokkal tovább élnek a méhek. Utána meg még tovább, mert fias nélkül nem tud szaporodni az atka. Ehhez már csak az évelő méhet kellene létrehozni. Kaptárra sem lenne szükség, csak sok Bramac lécre és a KG-re, meg a mángorlóra.

Kaptárra sem lenne szükség, csak sok Bramac lécre és a KG-re, meg a mángorlóra.

Nem is hiányzik más, mint egy jó Gedde-kas...

Ezt írta Koki:
"Azoknak a "neves" illetve mint láthatjuk névtelen anyanevelőknek kérlek mondd el, hogy amikor egy álcára húznak bölcsőt a méhek az pótbölcső, és abból bizony pótanya fog kikelni.
Amikor bölcsőalapot építenek, akkor abba az anya petét rak, az nem pót, hanem teljesértékű . Raj anya lesz belőle, vagy váltó anya. Neve: rajbölcső, vagy váltó bölcső."
A pirossal kihúzott résszel ki vitatkozik itt?
Ez alap, én is leírtam ezerszer.
Az eleje viszont továbbra is döcögős, mivel ha mondjuk egy anyanevelő előpempőzött bölcsőbe helyez át az 1 napos, vagy annál fiatalabb álcát, és ezt anyás dajkához teszi az bizony nem pót.
Mint egybehangzóan mondták, lényeg, hogy az álca korát pontosan tudjuk.
Nagyernyei Attila

Lassan ugyan de eljutunk a törpeapácától a pingvinig.

1. Anyátlan dajkához teszik be a jó fogadás miatt.
2. Legalább 2 ( én valamikor 3) héttel előtte megtömik jobbára kelő fias(os) lépekkel. Zsúfolt lesz a tenyész keret, nem lézengenek a méhek ott, mint a távol elhelyezett vegyes korú lépen, amiről sok méh visszamegy a fészekre.
3. Az első beadás előtt legalább egy nappal még egyszer átnézik, hogy maradt-e el pótbölcső.
4. Az anyanevelőnél nincs más lehetőségük máshol anyát nevelni, mert csak a tenyész keretben van álca. Agyon tömik pempővel, mert mindenki a családban az anya után vágy. Azért az érdekes, hogy amikor én régen vásároltam érett bölcsőket, ott a kelés után nem volt maradék, nálam meg a rajanyák kelése után nagyon sok beszáradt pempő marad még.
5. A fogadás után helyezik át az anyásdajkához, mert ott állítólag jobb ellátást kapnak, tehát a rajbölcső nevelésekor is anyás dajka a család.
6. Én is próbálkoztam valamikor. Aztán a néhai Gurbi M. és Rónai I. megmagyarázta, hogy sokszor nekik is kihívás, én meg majd belejövök. Egyébként az anyanevelésnek a tenyésztés kellene fő céljának lennie, de mint tudjuk.............

Eddig elmentünk egymás mellett a témában.
Én is sokáig neveltem magamnak a Jenter készülékkel anyákat.
Amikor megjelent azonnal vettem egyet.
Működik, de időhiány miatt ma már csak ritkán használom, ez egy más világ.
Ha nem szekálnának állandóan a vevők a méz miatt, és lenne aki rendezi a terciáimat, no meg a méheknél is lenne segítségem, lehet még most is csinálnám.
Szép dolog ez, pláne amikor gyönyörű családok lesznek a munkánkból.
Egy anyanevelőt sem szeretnék megsérteni, de fény évnyivel jobbak amiket magának nevel (vagy ment) a méhész.
Sok vásárolt anya idő előtt kimerült, leváltották.....nem ragozom.
Nagyernyei Attila