Méhészkedés fekvő kaptárban

A jelenleg alkalmazott mézeltetési technológiánk, nem teszi lehetővé, a kipergetett lépek esti visszaadását. Léptűzdeléses mézeltetés, így  fiasok is pergetésre kerülnek.

Ez valami olyasmit jelent, hogy hordás alatt fokozatosan tűzdeled a fészket üres lépekkel? Ezek szerint anyarácsot sem használsz, és lehet, hogy a fészket sem helyezed át akác előtt 10 nappal? Minden fiasításos lépet kipergetsz? Ha nem gond, kicsit írhatnál a módszeredről, illetve arról hogy miért ezt választottad.

Robotur!
Ez engem is érdekel.
Nagyernyei Attila

A léptűzdeléses mézeltetés arra épül, hogy a méheink elsősorban a fészket igyekeznek mézzel megtölteni. Tehát rá kell venni őket, hogy az egész kaptárat fészeknek véljék.
A gyakorlatban nállam, ez a következőképpen történik. Akácon  pergetjük ki a repcét, egyben ez a tisztító pergetés.  A keretek visszaadás során, akár már sor is kerülhet az új rend kialakítására. Széleken fias, közöttük az adott lehetőségeken belül váltakozva az üres és fias keretek. Szélre lehetőleg fedett fiasokat tegyünk.
Természetesen ez később is elvégezhető, akár a késő délutáni, esti műlép beadásakor. Illetve korrigálható, ha közben esetleg kikelnének szélen a fiasok.
Ha sikerült jól berendezni, szinte azonos, nagy aktivitással  fogják használni mind a két kijárót a méheink. Bár, kaptár bontáskor is látható a méhek eloszlása. 
A "minden" keret elszedése, csak a tisztító pergetésre vonatkozik. Az akác pergetésekor már ajánlott a nagy kiterjedésű nyitott fiasításos lépeket, a gyenge szűzlépeket lehetőleg nem bántani.
Ez a módszer, tökéletes illeszkedik az NB 15-höz.

Az első, akácra vándorlásomhoz kötődik (1998), ennek a módszernek megismerése. Akkor még csak társként, idősebb méhész mellé csapódva vándoroltam, tapasztalni, tanulni.
 A vándortanyán feltűnt, hogy egy családom nem hord csak toporog a kijáróban, holott a többiek keményen hordtak. Mind a többi hat, csak ez a hetedik nem. Vándortanyai jó szomszédunk, idős tapasztalt méhész, egy este nállunk járt. Szóba hoztam neki aggodalmam, erre megkérdezte hogy megengedm-e neki hogy belenyúljon a kaptáramba, ámbár nem szokás, sem már ijen későn abajgatni a méheket. Természetesen szivesen vettem a segítséget, rábólintottam. Na Pista bácsi, gyors mozdulatokkal átrendezte a kereteket, hirtelen csak annyit láttam, hogy meg keverte őket, mint a kártyát szokás. Annyit mondott csak, hogy majd holnap nézzem meg őket. Mert szerinte, mennek majd mint a golyó. Úgy is lett. Na meg persze, kérdőre vont hogy miért szorítottam meg őket műlépes kerettel. Igen ennél akartam kipróbálni, könyvi leírásból az anyarács helyett műléppel való fészek elkülönítést.
 Majd otthon szakirodalomból kerestem ki, hogy mi is ez tulajdonképpen. Így azóta ezt a mézeltetést alkalmazom. Az NB 15-ből, hozzávetőlegesen így akácon 12-13 keret, míg napraforgón 10 keret kerül pergetésre.
A családok, lehetőleg mindíg a saját kereteik kapják vissza. Akácon ha erőssek a családok, szintén tűzdelve rendezem a kereteket pergetés után. Ekkor, már rajzásgátlásként. Majd hazaérkezés utáni héten kezdve, már sor kerül egy ellenőrzésre, normális berendezésre, szaporításra, anyanevelés indítására.
Ez a módszer nekem jó volt munka mellett, ugyan is akácig semmiféle hiperbeavatkozást nem kellet jóformán végezni. Nyilván a család igényeinek megfelelően, a fészekbővítések meg történtek. A többi, szükséges műveletekkel. Viszont akácon mindíg, végig ott lehettem a méheimmel. Így ha időben érkeztem minden belefért.
Amire viszont érdemes figyelni, hogy a mostanság szokásos májusi lehülés előtt, nem érdemes a családokat széthúzni. Gyenge családocskáknál amúgy se  tegyük, felesleges illetve káros.

Sziasztok!

Nekem is Rácz féle 6os önfordítósom van. 6 keretet 1(!) perc alatt pörget ki olyan lépkíméléssel, hogy a drót nélküli építő keretnek sem lesz semmi baja. Szerintem ne gondolkodj sugarasba!

Egyetértek NB 18!
Véleményem szerint nagy családszámnál inkább kettő 6 keretes pörgető, mit egy sugaras!

A 6 keretes pergető, mint írtátok valóban 1 perc alatt működik, pont ezért állandóan tölteni-üríteni kell. Kettőt ebből ellátni nehezebb, mint egy sugarast.

A segítségek létszámát is növelni kell pörgetéskor! Így, a munkafázisok terhe is csökken.....
Ha neked a sugaras pörgető a tuti,hajrá

QUQURIQ!!!

Örüljünk a hónak, meleg van alatta!

Kiskakasnak nem csak a szeme a jó, hanem a füle is… (igaz nem nagy)
Az előző írásról jutott eszembe.
Pergetéskor sok munkaerő kell a fekvősöknek…
A rakodósoknak meg nem, csak sok fiók kell!
Lenti teli mézes fiókok elvétele raktárra, üres fiókokkal vándorolni Nógrádba.
Minap hallottam, hogy van egy méhész aki dolgozik a fekvő – rakodó kaptár technológiáján.
A fekvő kaptára 22 keretes, a tető nincsen zsanérozva a kaptárhoz, hanem levehető.
Így egymás mellé pontosan beleillik 2 db ½ rakodó s fiók.
(nyári vödrös etetést is így már lehet a fekvőknél is alkalmazni).
Mind a két oldalon két- két kijáróval.
Egész évben fekvőként működik.
Akác előtt az anya a hatos részbe van szűkítve anyaráccsal.
Akác kezdéskor az anyarács a kaptár közepére kerül, és a keretek tetejére is anyarácsot tesz.
ide kerül egy 10 keretes ½ fiók lépekkel, alulra a 6 keret mellé mind műlép.
A 6 keretes ellenkező oldalán a hátsó röpnyílást kinyitja, hogy onnan visszarepüljenek a méhek a törzs családhoz. A műlépes keretek beadásakor a középen lévő anyarácsot kicseréli tömör oldal elválasztóra.
Így ez a rész anya nélkül marad, csak fiatal méhekkel, és kap egy kelés előtti bölcsőt.
A lerepítés után 2 nappal vissza cseréli a kijárók nyitását.
Innentől úgy működik a kaptár mint a rakodó!
Lehet szöktetni, lefújni, minden mi szemnek és számnak ingere!
Ha jó a hordás, mehet a második és a harmadik fiók is fel!
Közben az anya bepárzik! Persze a fekvő fele színe más a párzás miatt!
Lett egy új anyánk! Visszaegyesítéssel  és az öreganya elvételével megújítottuk a családjainkat.
Mindent visszaállíthatunk a régi fekvős technológiára.
A szabadon élő méhcsaládoknál a felfelé építkezés a természetes.
A rajzás gátlás is megoldottnak látszik a család megosztás miatt!
Jó az elképzelés, ha beválna, nagy forradalmiság lenne a fekvősök körében!
Így még egy kaptártípus is megszületne: az „Öszvér”..

A hibrid Kiskakas!

Borbély Gáborméhész a 80-as évek elején mézeltetett a fekvő kétanyás + rakodó fiók rendszerrel. Erről könyvet is írt. A nyári kikényszerített fiasításmentes időszakkal való atkairtást is alkalmazta. Sőt a herecsapdás atkairtást kis csinálta. Autodidakta, de nagyon jól gondolkodó méhész volt. Sajnos korán meghalt. én személyesen ismertem, nagyon sokat beszélgettünk.

Ezt a hozzászólást annyival egészíteném ki, hogy a két NB családot akác előtt  egyesítette és arra tette a fél fióksort /24 db  1/2NB/  és ettől pergetett másfél kanna mézet.  A szomszéd utcában lakott, ismertem a méhészetét. Meg én is vizsgáltam ősszel őket.

Szia Attila!
Anyakorlátozás során, hogy oldod meg a herék szabad járását?
Gondolom nem hagyod az anyás részben maradt herék sínylődését, esetleg pusztulását a rács hézagaiban.
Anyarácsot nem nyomod le a fenékdeszkáig? Hagysz hézagot?
 

Szia Zümi!
Ezt tőlem kérdezed?
Az anyarácsnak mindenhol passzolnia kell, azért anyarács, különben átszökik a mama.
Hetente egyszer, és vándorlás előtt mindenképpen, néhány percre kiszöktetem a heréket.
Jó a kérdés, mert ha építő keretet használok, és lekések a kitördeléssel, nem csak atkabombát kaphatok, hanem a herék mivel ducik és nem férnek át a rácson, lefolythatják a fészket. Vándorlásnál ez különösen nagy veszély, mert a teherautóra csak bomba családok kerülhetnek. Kicsit drága lett ez a kirándulás, hogy kölyök családokat utaztassunk.
A szöktetés nagyon egyszerű. Ki kell nyitni a szűk fészeknél a kijárót. Ha a másik oldalra tájoltak úgy is maradhat, de a rostaszövet felemelésével is ki lehet ereszteni a fiúkat.
Fontos dolgot kérdeztél Zümi.
Hála az égnek én még így nem fullasztottam le méhcsaládot, de sokszor láttam már ilyent.
Az is előfordul, ha gondatlan a méhész, hogy úgy felejti a szűk fészket, megússza a család pusztulás nélkül, de a herék bizony nem. Szeretnének átbújni a rácson, a fejüket bedugják, a testük viszont nem fér át, és ottvesznek.
A méhek a herék minden porcikáját eltakarítják, de fejeket nem tudják, mert kemény nekik.
Szerintem ez a méhészek szégyene, ha már megszülettek had éljenek ők is.
A lenyakazás az más. Ott egy irányított herekinyírás a cél, ezzel nincs gondom.
Nagyernyei Attila

Méhészkedtem NB 24-esben is, bár őszintén szólva nem teljesen illeszkedett az NB15-ös kaptárakhoz. De mivel olcsó volt, éppen kapóra jött.
 Ma már, csak egy ilyet használok. Nagyok nehezek, kettő családnak kicsi, egynek némileg túlzás. Persze ismerem a régi hozzáillő technológiát, de az munkaigényesssége miatt, már szóba sem jöhetett nállam.
Jellemzően a következő negatívumok fordultak elő. Kaptárban való pároztatás esetén tényleg fenn áll az esélye hogy az anya a másik felébe téved. Én ezt, a ilyenkor  szélső kijárók használatával orvosoltam, a feltűzött vezér jelek mellett. De nagyobb gond volt az, hogy a szinte egyszagú két család anyátlanodás esetén egyszerűen átmászott az anyás oldalra. Sőt, ez a folyamat már elindulhat egy még élő de öreg csökkent feromon termelésű anya esetén is. Egyszerűen átvonza a méheket, a fiatal erőteljes anya illata. Nem nehéz, hiszen a fészek kijárók között is csak pár centiméter van.
A másik jellemző, hogy tavaszra néptelenedett el az egyik oldal, míg a másikban zsúfolásig voltak. Itt már prózaibb oka volt, lyukat rágtak, találtak az elválasztón a méhek.
Az öszvér megoldás, nem újkeletű ha nem tévedek már Őrösi is említi a könyvében. A méhek nem csak felfelé, hanem hátrafelé is szivesebben hordanak mint oldalra. Ezt lehet kihasználni, melegépítményű kaptáraknál. Tavaly erre tettem egy pici lépést, volt még egy lapraszerelt kaptáram, amelyet így átalakítva készítettem el. Júniusban pakoltam bele, egy termelő családot. Nagyon szép, szimetrikus fiasítás mézkoszorú jellemezte a lépeket. A mézet is hordták minden hókuszpókusz nélkül hátra.
Eredendően, a Péntek Lajos-féle MHVK  kipróbálása alkalmazása lett volna a célom, de ott a keretek 90 fokkal elvannak forgatva. Így egyedi keret és kaptár legyártást igényelt volna. Ámbár, Péntek szerint igazán így mutatkozna meg a legjobban ezen típus előnyei.  Viszont így nem kellett átszabnom, csak átrakni a kereteken a családot. Ez sem, egy utolsó szempont. Péntek, nem alkalmaz anyarácsot, módszerét könyvében ismerteti, én ezt bizonytalannak, és munka igényesnek tartom. Inkább a rács alkalmazására hajlok. Most errefelé próbálok óvatosan indulni. A következő kaptárgyártásom indítását már ilyenben tervezem. Közben, elméletileg nem tartom  elképzelhetetlennek a félkeretes rakodóra való áttérést sem, kiváló rendszernek tartom, súlya ami elrettent egyenlőre.

Köszönöm a választ Attila!

Robotur!
Te újra regisztráltál! Jól tudom?

A könyv címe Méhésziskola, nem tudom van-e belőle, megpróbálok szerezni.