Méhlegelő

Hihetetlen, hogy ebben a szárazságban, és kellemetlen szélben milyen ügyesek a méhek.
Egyelőre nagyon meg vagyok elégedve a napraforgó hordással, de azért nem minden ennyire ok.
A népesség megcsappant, amin nem csodálkozom, mert két akácon, és egy hárson is túl van az állomány, valamint csináltam 56 kölyökcsaládot, amiből mára 48 van, mivel anyásításra felhasználtam őket.
Kiépítettem 800 NB lépet, tehát nem unatkoztak a méheim.
Másnál is hallom, hogy népesség fogyás van.
Talán azért nem kritikus a helyzet, mert a kelő fiasítás lassan pótolja a hiányt, természetesen ezek a méhek már maximum a napraforgó utolsó fázisába fognak beleszólni, bár van még mindig mellettem olyan tábla amelyik csak egy hét múlva kezd talán virágozni.
Hát így állok.
4 óra után telefonáltak, hogy ....most olvassák a neten, valahol ég mellettem egy erdő.
Csapot papot itthon hagyva tűztem ki a méhészetbe.
A füst szagot éreztem, de tudtam, hogy nem nálam lesz a baj, mert É-i szél hozta a füstöt, én pedig Délen vagyok, a falu alatt.
Miközben spuriztam ki a méhesbe, találkoztam egy meglehetősen "okos" gazdával, aki ebben az erős szélben gondolta úgy, hogy a cukorrépát most permetezi, mivel mással mint rovarölővel.
Olyan 3-400 méterre dolgozott a csápossal, és chemotoxra jellemző volt a szer szaga.
Nem emlékszem mekkora szélerősség mellett tilos permetezni, de ahhoz igen erős volt, hogy ezt szabadjon.
Egyelőre nem láttam problémát, mert az a gond, hogy a méhek ilyen szélben a talajhoz közel repülnek.
Alapvetően gyűlölöm a mérgeket kiszórókat, de mások által szélsőségesnek mondott nézeteim miatt már voltam bíróságon.
Csupán annyit mondtam, hogy rovargyilkosok.
Hát mi a jó édes @nyjuk, ha nem azok?
Pusztítják a környezetünket, a talajlakókat, mindent, de hát ők a gazdák, ők biztosítják nekünk az egészséges élelmiszereket.
Köszönjük szépen!
Nagyernyei Attila

Nekem a kis állományom kétfelé van rakva napraforgón, mindkét hely kapott esőket párszor virágzás előtt. A területek még mindig nincsenek "dandárba". Két mérleg van, egyforma az emelkedés, 26-27 kg/család eddig.
A legjobb nap ahogy vártam is a 42 fokos volt, 6 kg felett. Már csak 3 kg van sajnos.
Ez a mostani idő betett rendesen, egy bánat lett, a hűvös éjszakákkal és a széllel egyűtt.
A napraforgó sokszor megmentette már az ágazatot, de akkor brutális 4 pergetések voltak, még a zsíros döbönbe is forgóméz volt.
Na ez most nem menti meg, pedig annyi van vetve ami még az életbe nem volt és lehet nem is lessz többet. De hiába no, ha az isten beleköp a levesbe.

Végre  kaptunk egy kis esőt.
A napraforgó mézelésével továbbra is meg vagyok elégedve, a családok olyanok amilyenek.
Ennek ellenére lassan elérkezik a "lopásgátló" súly, mert ilyen nehéz kaptárakkal csak nem szaladgálnak a rosszindulatú emberek.
Bár a méhek annyira nem kelendők.
Olvastam egy hirdetést, hogy 50 termelő család, 1/2NB rakodó kaptárral együtt, napraforgó tábla mellől, 30.000 Ft/ kaptár összesen.
Ilyenkor fáj a szívem, nem azért mert érdemes volna megvenni őket, sajnálom magunkat, hogy ennyire leértékelődött ez a szakma.
Tavasszal 40-45.000-ért mentek a családok kereten.
Voltak akik azt állították....bolond aki ennyit ad egy méhcsaládért.
Akkor számoljunk csak!
Nem tűpontos a számítás, csak a nagyságrendekre kell koncentrálni.
Nézzünk egy 10 kilós repcét. Az mai átvételi áron 8.000 Ft/család
Nézzünk egy 20 kilós akácot. Az a mai átvételi áron 30.000 Ft/család
Nézzünk egy 5 kilós hársot.  Az a mai napon 7.000 Ft/ család.
Nézzünk egy 15 kilós napraforgót. Az a mai napon ca.12-13.000 Ft/család, hordóba.
És ha véletlenül még szaporítunk is belőle, vagy elvándoroltunk velük egy É-i akácosba, a számok felfelé tolódnak.
Tehát kijelenthető, hogy az idén aki 40-45.000 Ft-ot adott egy méhcsaládért, jól döntött, már haszont is hoztak neki.
Én így nézem ezt a történetet!
Tehát aki méheket, vagy mézet ad el, kérje meg az árát!
Ne toljunk ki egymással méhésztársak.
És most jött a friss hír, hogy nem maradnak ezek a "MAGAS ÁRAK"!
Akkor lenne egy kérdésem a tisztelt kereskedőkhöz.
Miért adnak ennyit a mézért, ha egy hét múlva kevesebbért is tudnak majd venni?
A választ megpróbálom megadni.
Mert kihasználnak bennünket, magyarán szólva lehúznak.
Még egyszer kérlek benneteket ne adjátok el 750 Ft-ért a vegyes mézeteket, és 1.500-ért az akácot.
Tiszteljük már ennyire a méhek, és saját munkánkat.
És, hogy ne lógjon a levegőben a válaszom se, én olyan 1.000 Ft környékén gondolkodnék a vegyes NORMÁLIS árában, és 2.000 körül az akácéban.
Lenne az simán ennyi ha nem állnátok sorban, csak vigyék már.
Múltkor azt írtam....lassan kikopnak közülünk a "csóró" méhészek.
Tévedtem.
Nagyernyei Attila

Szerintem mindenki gondolhatta, hogy a napraforgó az idén nem fog túl sokáig tartani.
Ennek három oka is van, a csapadékhiány, a meleg és a szél.
Nálunk vannak még olyan táblák amik majd csak jövő hét első napjaiban kezdenek el virágozni, de ezektől már nagy eredmény nem várható, meg amúgy is "elálmosodtak" a családok, az eddig begyűjtött mennyiségtől.
Ha akác lenne, akkor egy serkentő pergetéssel meg lehetne oldani a kínjukat, de napraforgón nem, mivel még mindig nem megfelelő a minősége, híg.
Másik érdekesség, hogy július 11-ét írunk csupán, de tegnap már láttam szolidágón (aranyvesszőn) méheket.
Foltokban el kezdett virágozni.
Valamikor néhány tíz éve, augusztus közepén szoktunk elmenni nyaralni, és kollégámat esténként felhívtam, hogy mennyit ment a mérleg.
Simán 1 hónappal előbb van a virágzás.
És még egy hihetetlennek tűnő érdekesség, de ezt már évekkel ez előtt leírtam ide, talán nem árt ismételni.
Néhai barátom a Dráva mellet élt, ott volt a méhészete.
Egyik éven augusztus 15-én adott nekik egy +műlépes fiókot, mert megszorultak a családok!
És láss csodát, az 1/2 NB méretű műlépeket kiépítették, és a fiókot félig meg is hordták.
Nekem a legnagyobb mérésem eddigi pályafutásom alatt, 2,6 Kiló volt róla egy nap, és ezt brutális melegben mértem.
Az utóbbi években az aranyvessző messze nem tud ennyit, de kiváló virágporos legelő.
Aki teheti vándoroljon rá, nem fog csalódni.
Bár ahogy tapasztalom, olyan hogy vándorméhészet, lassan már fogalom.
Megyénkben 1% körül van a vándorok tábora, és ebben én is benne vagyok.
Nagyernyei Attila

The end itt is, tegnap már 1 kilot mértem.
Egy 100 hektáros tábla virágzik még, de vagyunk is rá kb 1000 család, a többi a földet lesi. Még most kellene indulnia igazából, na de ilyen az amikor 1 héten belül el tudják ültetni mindet az egész országban.

A hársról is érdekes hírek jönnek.
A Zselicben általában irigylésre méltó szép eredmények lettek, de nem mindenkinek.
A méhcsaládok erősségéről nincs információm, de vannak akik csupán 8-10 kilót gyarapodtak, ez ez idén elég szerénynek számít.
Tehát ha valakinek nem sikerült a hárs, az több tényezős, nem biztos, hogy a virágzás kontójára lehet írni.
A napraforgónál más a helyzet.
Itt is óriásiak a gyűjtésben az eltérések, de ahol a méhcsaládok toppon voltak, és a növény még kapott egy kis esőt is, ne adj Isten hajnalban még harmat, pára is volt, ők most nem panaszkodhatnak.
A napraforgónak lassan vége, a legmerészebb számítások szerint is talán egy hét van még belőle, de sok helyen már semmi hordás, sőt kutatás van.
Kérdezték tőlem, hogy ilyen kutatásban mikor érdemes elszedni a mézet?
Ugyanis arra gondolt a kolléga, hogy délután állna neki, akkor vissza tudja mindjárt adni a kipergetett lépeket is.
Röviden?
Ez felejtős!
Ha állomány szintű kutatást szeretne, vagy óriási rablást, akkor lehet próbálkozni.
Csak és kizárólag hajnalban, kora reggel szabad elszedni a mézet, és naplemente előtt visszarakni, de előtte a kijárókat a téli szűkítőre állítani.
Más taktikával próbálkozni lehet, de nem érdemes.
Nem ide való téma, de megemlítem.
Az piacunkat rontó méhészek nem koptak ki!
Sajnos sokan akciózzák az akácmézet.....mert a duma ismét az, hogy el szeretném én is adni, meg nem adnak többet érte.
Inkább adom 2.700-ért mint hordóban 1.500-ért.
Jó az irány, csak arra kényesen figyeljen az akciózó, hogy ez éppen a vegyes méz üveges ára, a költségeink meredeken emelkednek.
Egy szó mint száz, én elítélem az ilyen hozzáállást.
És ők pofázzák, hogy a rohadt kereskedők miért nem adnak többet?
Ha 1.400 lesz, akkor 2.500-ért adja majd a kolléga?
Vicc.
Ne hagyjuk magunkat becsapni, az ilyen akciózó méhészeket meg rójuk meg, ha már ésszel nem tudja felfogni, hogy mekkora kárt csinál.
Konkrét példát is mondok.
Egy piacozó méhész kolléga panaszkodott, hogy egy ifjú feltörekvő méhész úgy döntött ő is piacozni fog.
Árban 600 Ft/kilóval aláment az évtizedek óta ezen a piacon eladó méhésztársnak.
Az eredmény borítékolható.
A forgalma lefeleződött, köszöni szépen a feltörekvő nemzedéknek.
A vevő jól jár, mi pedig?
Ezt döntsétek el ti, hogy helyes e az ilyen magatartás.
Nagyernyei Attila

A Zselíc egy tág fogalom, de a szokásos méhlegelő. Nem mindegy, hogy milyen erős családjaid vannak,nem mindegy, hogy hova pakolsz, nem mindegy, hogy hány méhész van körülötted, a kollégánál valami nem passzolt. Nálam a napra mézelése lemenőben van, a virágzás a héten még kitart.

Pályafutásom alatt a napraforgón még nem fordult elő, ha a mérleg egyszer lefelé megy, vagy megáll, utána újra tudok mérni.
Az idén ez is megtörtént.
Annyira megállt a hordás, hogy már erősen járták a vizet, tegnap pedig ismét ment szépen a mérleg, és vízen sem volt, csak pár méh.
Ez van, a pörgetés időpontját ez már nem befolyásolja, jó lesz serkentésnek, és a téli élelemhez.
Nagyernyei Attila

 Nálam már minusz van. Az lehet hogy felétek 99% nem vándorol, de itt mindenki. Csak 2 öreg van pár családdal akik nem mennek, mert már nem tudnak.
A környék is tele volt vándorokkal, még akasztóról is volt itt egy ürge napraforgón. Na ezek egyrésze most éjszaka indul is a kisbalaton térségébe virágport meg atkát gyüjteni. Meglepik azt úgy hogy majd látni se lehet semmit annyi méhész lessz. 
Az ár nyomasztó, 2015 ben adtam oda 1500 ért a vegyes meg 950....
Ezt szorozzuk meg hárommal hogy odaérjünk vásárlóértékben.
Szóval szerintem csőd van, hiába lesem én is a teli hordókat, nem ér szinte semmit se. 21 óta túl sokmindennek lett az ára az eredeti többszöröse, esetenként a 6-7 szerese is. Ehez jön még hogy a termés is fele lett. Ezek a növények az a csoda hogy még ennyi nektárt is képesek voltak adni. Még 1-2 év és nem fog nektárt adni semmi sem, virág lessz de nektár nem, mert a növény túlél.
Szóval ez már nem játék.

Gondolom a napraforgómézet már mindenki kipergette.
Az árát most hagyjuk.
A méhészeti szezon minden szakasza különösen fontos, de talán a mostani a legfontosabb.
Nincs mese, elkezdődött a télre való felkészülés időszaka.
Reményeim szerint a kollégák nem hanyagolják el az atkairtást, mert ha ezt most nem teszik meg, nem lesz gond a beteleléssel.....mert méhek sem lesznek.
Az, hogy ki mivel védekezik, talán másodlagos, csak a védekezés hatékony legyen, és azt ellenőrizni is illik.
Jelentem nálam szépen potyog a parazita, ami annak bizonyítéka, hogy a szer hatásos.
Ha nem hullik ne nyugodjunk meg!
Én szeretem látni az eredményt.
Ismét extrém meleg közeleg, a méhek itatása is rendkívül fontos.
Aztán ha nulla a hordás, serkenteni sem árt.
Mi van még?
Sajnos a szárazság miatt a virágporhordás nagyon gyengusz, de a szolidágó pár nap múlva már bőségesen adja, most még csak szórványosan.
A méhcsaládokat a napraforgó pergetésekor megtűztem, a fészek utolsó lépje után tettem két szűzlépet.
Egyelőre más teendőm nincs.
Hamarosan jön pár nap lazítás, majd ismét a méhek.
Nagyernyei Attila

Jelentem nálam szépen potyog a parazita, ami annak bizonyítéka, hogy a szer hatásos.

Biztos? Ezzel szemben én azt állítom, hogy nem az a lényeg, hogy mennyi potyog, hanem , hogy mennyi marad fenn. Ezért most leírom két ellenőrzött családom eredményeit. Folyamatosan ható szer van benn, lassan 50 napja. 30 nap után cseréltem újra. Az első 15 napban a napi átlagos atkahullás napi négy volt. Egy hónap múlva ez 18 lett. Tehát az általam sokszor emlegetett duplázódás helyett négyszereződés. Aztán a 45. nap utáni hullások eredeménye 90 db. Azaz két hét alatt ötszöröződött, Az egy hónapra vetítve a duplázódás helyett 25- szöröződés. Ez már matematikailag túl van azon is, hogy minden atka azonnal, heresejtbe tud bebújni, és megnyégyszereződik a 15 nap alatt. Akkor lehet gondolkodni, hogy mi van a háttérben? Egyébként másik két családot is figyelek. Ott a kezdeti napi egyről 45 nap alatt 15-re emelkedett a hullás. Tehát az emelkedés mértéke kisebb, de azért itt jelentős. A nagy kérdés az, hogy miként folytatódik a dolog.

Látom nem váltott ki túl nagy érdeklődést az előbbi hozzászólásom, pedig szerintem a méhészet jövője múlik azon, hogy képesek vagyunk-e megérteni, hogy mi történik egy kezelést követően.
A konkrét esetben  erősen  felmerül az idegen méhészetből származó atkák megjelenése, amit még időben elcsípve a folyamatos kezelés hatására még a méheken el lehet kapni. Azonban muszáj  az egészséges kételkedésnek motoszkálnia a fejünkben, hogy nem másról van-e szó? Mi lehet ez a más? Tényleg csak engem érdekel?
Szóval nekem van egy nem túl bonyolult egyenletem a bevitt hatóanyag sorsát illetően, ami szerintem nagyon sok talányra ad választ. Ez úgy néz ki, hogy az egyenlet bal oldalán az effektív dózis áll. Az a dózis, ami az atka szervezetében kialakul. Ha az effektív dózis meghaladja a letális dózis értékét (ölő dózis), akkor az atka elpusztul, egyébként nem. Az egyenlet jobb oldalán két érték szerepel. Az első a hatóanyag növekedésének képlete, amiből ki kell vonni a második értéket, a hatóanyag csökkenésének mértékét. Mit értek az első képlet alatt? A napok számát szorozzuk a naponta felvett hatóanyaggal. 3 naponta egyszer elvégzett kezelésnél 1-szeres az érték, folyamatosan ható szer esetén itt 3-szoros érték szerepel. De a képlet másik tagja is lehet a különböző kezelési formák esetén más és más. Adott esetben ha a 3 naponkénti kezelés 1-szeres értékéhez 3-szoros hatóanyag bevitel tartozik, akkor a képlet együttes értéke megegyezik az 1 napos és a 3 napos kezelés esetén. Van ugye az egyenlet jobb oldalán egy másik képlet is, ami előtt egy minusz jel áll. Ez alapvetően az atka szervezetében történő lebomlást számszerűsíti. Az élő szervezetek rendelkeznek egy általános lebontó képességgel, amely lebontó képesség évek, évtizedek során  a használat következtében folyamatosan emelkedik. Sokan azt gondolják, hogy ez azért van, mert a szer használata adaptációra kényszeríti az atkát. A helyzet azonban az, hogy erre még nincs tudományos bizonyíték. Bár én nagyon hiszek az adaptív mutációban, mégpedig a kvantum összefonódás elvén keresztül, nem a mutációs ráta növekedésének hatására, de ez még tudományos körökben sem merült fel lehetőségként, ezért ne is foglalkozzunk vele. A szerek használata sima darwini szelekciót vált ki. A kezelés során az az atka marad életben , amelyik a spontán mutáció révén jobban elviseli a hatóanyagot. A csökkentő képletünkbe helyezve az egészet: a szorzószám itt is a napok száma (talán a napok helyett mindkét esetben helyesebb lenne órákat használni, de lényegtelen,  mert átváltható), amit pedig megszorzunk ezzel az  egy hatóanyagonként, akár méhészetenként különböző értékkel, ami az idő előre haladásával növekszik. Az effektív dózisunk ebből a hatóanyag növelő és csökkentő két rész együtteséből alakul ki. Mindent ezen egyenlet alapján kell mérlegelnünk.
Mi lehet ez a mérlegelés?  Hát a napok, vagy még inkább órák száma. Fiasmentes időben ez az érték lehet akár 20 nap is. Fiasításos időben pedig akár csak egy nap. Ha a képletünkben a szorzószám 20, akkor sokkal nagyobb az esély a letális dózis elérésére, mintha csak 1 a szorzószám. Ha az atka be tud bújni a fiasba, akkor  szorzószám,az az érték lesz, amikor bebújik. Ha ez kicsi, akkor az atka szervezetében az egyenlet jobb oldalának első képlete az elért értéken marad, a második képlet a csökkentő viszont növekedhet, tehát az egyenlet bal oldali értéke az effektív érték csökken, vagyis nem érjük el a letális (ölő) dózist.
A fentieket hogyan tudjuk a konkrét példánkba helyezni? Hát  a herefiasítás megszűnésével megnövekedik az egyenlet jobb oldalán lévő első képlet értéke a szorzószám emelkedése miatt. A munkásfiast nehezebben találja meg, ezért tovább tud növekedni a hatóanyag mennyisége a szervezetében. Ha ez az idő (a szorzószám) a többszörösére növekszik, akkor az esély is nagyobb a letális dózis elérésére. A dolog fordítottja következik be a herefiasítás mennyiségének növekedése, vagy egyáltalán magas szintje esetén. Az atka szervezetébe kerülő hatóanyag mennyisége alacsony lesz, nem éri el a letális dózist. Valószínűleg nálam a hihetetlen emelkedés hátterében ez áll. Most szűnik meg (fogalmazzunk úgy, hogy drasztikusan esik) a heresejtbe történő petézés mennyisége. Ezért megnövekszik a hatóanyag felvételének ideje. Ha az alkalmazott hatóanyagom kiemelkedő hatékonysággal bírna, akkor viszont a heresejtbe való bújás rövid ideje alatt is el kellett volna érnie az ölő dózist. De nem volt rá képes. Most viszont még nagy valószínűséggel elég a hatása, ezért van a növekedés. Ha azonban a méhész magas atkaszámmal telelne (vagyis telelttem volna én), akkor a herefias csúcsa után a méhcsaládok összeomlottak volna a magas foretikus atkaszám miatt.
Tehát a kezelésre lehulló magas atkaszám ebben az időszakban (herefias megszűnése) nem a jó, hanem a rossz hatékonyság jele. A kritikus időszakban ez a hatóanyag nem tudná megvédeni a családjainkat (akác utáni kezelés). Kivéve, ha kellően alacsony az induló atkaszám. Akkor át lehet vészelni. Akkor az akár októberi fias megszűnés esetén is még jó lehet az a hatóanyag, ami esetleg a mostani időszakban sem képes sokszorozni a lehulló atkák számát.  Persze aki szeptembertől már öt méterre sem közelíti meg a kaptárait (Vivaldi), annál ez biztosan nem valósul meg. Ha még hozzátesszük a herefiasítás idején történő atkaimportot, akkor ott meglepetésszerű méhészet osszeomlások lehetnek. Ennél még a téli zárókezelés is jobb. Azért, hogy ne legyen minek szaporodnia a herefias kiterjedése esetén. Nekem ugyanis az a félelmem, hogy már nincs olyan hatóanyag, amely herefias jelenlétében csökkenteni, vagy akár csak adott szinten tudná tartani az atkaállományt. Ha ezt az állítást bárki, bármilyen fecnin cáfolni tudná, azt nagyon megköszönném. Amíg ez nem történik meg, addig én maradok a magam által felépített egyenlet mellett, és az atka elleni kezeléseket ezen egyenlet boncolgatásával próbálom tökéletesíteni. Nem is gondolnátok, hogy mennyi lehetőség van. Én 2020-ban benyújtottam egy pályázatot az AM felé. Az elutasító határozatot örök időkig őrizni fogom. Hogy lobogtatni tudjam akkor, amikor beválik a jóslatom. Az, hogy a jelenlegi út, egyenlő a pokolba vezető úttal. Akkor az AM (az OMME közreműködésével) a szagmintára alapuló atka elleni küzdelemre fordított éveken át kutatási pénzt. Hol van az ezen alapuló kezelési módszer? No meg a Lítium kloridos? Lehet, hogy Jenőnek lesz megint igaza? Az atka a barátunk!