Fontolgattam ezt a Nosema kérdést. Az én alapvető álláspontom az, hogy minden betegséget szeretek kerítésen kívül tudni. A Nosemáról csak megemlíteném, hogy én jóval azelőtt, hogy valamikor 2005 táján a Méhészetben megjelent a nyáron Nosema tartamú írás, sokszor hangot adtam annak, hogy szerintem egész évben van Nosema, csak nyáron a klinikai tünetek nem látszanak. Akkor még nem gondolhattam a ceranae-ra, mert sehol sem lehetett erről olvasni. Igazán akkoriban a net világa is szűk körű volt, információ igazán a nyomtatott verzióban került le a végekre.
A Nosemának két fő kártététele van. Az egyik a jól ismert betegség a nosemosis, amely alapvetően a tél végi időszak betegsége. A megvékonyodott peritrofikus hártya miatt a Nosema be tud jutni. Ez jellemzően az apis, mert ennek a hőmérsékleti követelményei (hideg) nyáron nem állnak fenn. A nyári nosema kártétele klinikai tünetekben nemigen látszik. Spanyol kutatók a CCD-vel hozták összefüggésbe. Én ma is mondom, hogy a ceranae nosemosist a méhész nehezen veszi észre, mert alapvetően a népesség fogyásával jár. Ennek lehet két oka. Az egyik az élettartam rövidülése, a másik egy társult vírus. Pl. a BQCV, amely a szétálló szárnyú mászkálást okozza. Azonban a BQCV is alapvetően a hidegebb időszakhoz kötött betegség, nem a 40 fokos hőmérsékletek idejére jellemző. De meggyengült családok, ha nem tudják tartani a fészekhőt az éjszakai akár csak 20 fokban, ott bizony előjöhet. Ezért aztán az Attila féle diagnózis, hogy ha ki tudnak repülni a méhek, akkor ott nincs Nosema, nekem nagyon sántít.
Ugye idén vitorlás kiadott egy figyelmeztetést még májusban, hogy eddig még soha nem volt ilyen magas Nosema spóraszám a családoknál ebben az időszakban. Amikor ezután érdeklődtem, akkor azt mondta, hogy minden évben kb. július elejéig emelkedik a spóraszám, azután csökken. Vártam, hogy hozzászól a dologhoz, hogy ez idén miként alakult, de úgy tűnik vagy nem olvassa mostanában a fórumot, vagy más oka van, hogy hallgat. Én megvallom őszintén, soha nem nézek spóraszámokat, nekem a Nosema az ellenségem, mindig úgy tekintek rá, hogy csak azt várja, mikor alszom el egy kicsit, aztán lecsap. Tehát egy alacsony spóraszám sem tudna megnyugtatni. Mi ez a félelmem? Konkrétan az, hogy az atka felnyomja a DWV vírusszámot, a Nosema pedig tömegesen ráereszti a méhcsaládra. Tehát a DWV miatti összeomlás bármely évszakban előfordulhat, amikor sok atkához magas nosema szám társul.
Ahogyan írtam, vitorlás ugyan nem számolt be a Nosema spóraszámokról, de itt a fórumon megjelentek erről figyelmeztetések. Amit néhányan marketing fogásnak minősítettek. Én azért ebből a szempontból kicsit szkeptikus lennék. Ugyanis volt két oMME közlemény az utóbbi időben, ami gyanakvásra kelt okot. Az egyik közismert: az OMME kérte a Államkincstárat, hogy a létszám ellenőrzéseket "próbálja meg hanyagolni". Az aszályra hivatkozva jelentős méhcsalád veszteségeket prognosztizál tavaszra. Volt azonban egy másik közlemény is. Ez a NÉBIH-hel való megbeszélés volt, amelyben elrejtve volt egy mondat, mégpedig ez: a nozémafertőzöttség relevanciája a laborvizsgálati jegyzőkönyvekben. Ez egy növényvédelmi megbeszélés keretében hangzott el, vélhetően mérgezési ügyekben sokszor ez köszön vissza leletként. Lehet, hogy nem kapcsolódik a mostani nyári népességfogyások miatti laborvizsgálatokhoz, de kizárva sincsen. Én azért összefüggést látok a mérgezések, nosema , vírus láncolatban. Belerakva ebbe a sorba az atkát, az atka elleni kezelések, mint mérgezés, Nosema, vírus láncolat már sejtetheti a tavalyi forgatókönyv megismétlődését. Tavaszi méhállomány feleződés. Hozzátéve, hogy a virágpor hiány a peritrofikus hártya nem kellő vastagsága miatt védtelenül hagyja a méhcsaládokat a Nosemával szemben. Szóval az atka elleni kezelések számának emelkedése, amit triggerként a Herba idéz elő, és gördít rá teljesen más védekezési módot használó méhészekre is(ajánlom wr utolsó hozzászólását) kiegészülve az aszály okozta virágpor hiánnyal, bizony a Nosema spóraszám emelkedését nagyon is valószínűsíti. A családot azonban nem a Nosema végzi ki, hanem pont az a vírus (vagyis egyik variánsa), amelyik az atka szaporodását képes gátolni. Ez a természetes szelekció mechanizmusa. Azok a méhcsaládok maradnak életben, amelyek ezen vírusvariánsok közül az erős fiaskárosító, és gyenge dolgozó méh károsító képességgel rendelkeznek. Az atka alulmarad, a Nosemának nincs mit beoltania a dolgozó méhbe. Ilyen kombináció azonban szerintem rendkívül ritka. ű
Ott biztosan nem lesz probléma, ahol nincs atka, és nincs Nosema. Azt nagyon sajnálom, hogy a diagnosztikában hazánkban még nem olvastam vírus kimutatásról a laborleletekben.
Ami pedig a fehérjés lepényeket érinti. Ahol a méhek a kirakott virágporpótlót elviszik, ott szerintem a fehérjés lepénynek is van létjogosultsága. Ott tényleg hiány van. Én is próbáltam tavaly is, idén is virágpor pótlót kirakni, de ki kellett dobnom, mert rá sem szagoltak. Noha tél végén hemzsegtek rajta. Ha olyan méhekkel megyünk telelőbe, amelyek már most fehérje hiányban szenvednek, azokat szerintem nem kell tavasszal üdvözölnünk. Akár hideg, akár meleg lesz a tél. nemrégiben írtam, hogy nyáron a lila virágpor dominált nálam a lépekben. Attila akkor azt mondta, hogy valószínűleg lucerna. Lehet, de én bogáncsra gyanakodtam. Na most találtam is egy bogáncs lelőhelyet. Mégpedig egy olyan akácos helyén, ahol tavalyi tarvágás után nem nőtt ki az akác újulat. Szerintem kapott akácirtó vegyszert. Ehelyett nőtt ott a bogáncs. Nálunk elég sok helyen ezt látom az állami erdészetnél. Köszönet a bogáncsért.