Igazából wr egy nyári kérdésére akartam válaszolni, mert most van egy kis időm rá. Azonban így könnyen elveszik ez a kérdés. Bár válasz nem jött rá eddig, ezért kicsi a valószínűsége, hogy lesz hozzá érdemi hozzászólás.
Én alapvetően rendkívül fontosnak tartom a méhek hőgazdálkodását, ezért jogos lehet a kaptárfűtés témájának felvetése. De csak a felvetése. Ugyanis az én válaszom az, hogy a fűtés nem megoldás. Azért nem, mert a méhek soha nem fűtik direktben a kaptárt. A fürtöt fűtik, amelyből természetesen el tudni szökni valamennyi hő. Na ennek az elszökött hőnek a megfogása a helyes megoldás.
Azért a kijelentésemet indokolni is kellene. Honnan veszem, hogy nem fűtik a kaptárt? Onnan, hogy amikor télen mínusz tíz fokban bekukucskáltam egy olyan kaptárba, amelyik fiasított, ezért párát termelt, akkor én ezt a párát megfagyva láttam a fürt melletti kereteken. Ha fűtenék a kaptárt, akkor nem tudott volna a pára megfagyni. Tavasszal sincs ez másképp. A fiasítás is addig terjed, amíg a fürt. Persze lehet ezt azzal magyarázni, hogy a fürtben tudnak etetni a méhek, ezért tart addig a fias. Ha fűtenék a kaptárt, akkor viszont lehetne látni olyan fiast, ahol nincsenek méhek, hiszen az etetés idejére oda tudnának menni. Mint pl. a darazsak esetén. A darázsfészket egyáltalán nem fűti semmi, meg a magányos méhek fészkét sem, hiszen akkor nem tudnának fiast nevelni akkor, amikor élelmet kell gyűjteni. A háziméhnél úgy alakult, hogy kell 35 fokos fészekhő, ezért pazarlás lenne a fürtön kívüli részt is fűteni, amit úgysem használ az adott pillanatban semmire. A méhcsaládban csak akkor beszélhetünk kaptárfűtésről, ha a méhek teljesen kitöltik a kaptárt. A keretvállak miatt ez még a zsúfolt kaptárban sem valósul meg. Az más kérdés, hogy egy zsúfolt kaptárban a hulladék hő ezt a keretfülek alatti részt már képes fészekhőre felfűteni. De minek, hiszen oda nem tud fiasítani. Az odúban igen, mert ott nincs keretfül, hanem a lépek az odú faláig érnek.
Tehát a kaptárfűtésnek nincs értelme, de a fürt fűtésének még esetleg lehetne. De csak akkor, ha a fűtőfilm érintkezik a fürttel. Amit egy mézkoszorús keretben nem lehet elérni. Távol lesz a fürt a fűtőfilmtől. A fürt fala pedig ahogyan nem engedi ki a fürt belsejéből a hőt, úgy kívülről sem fogja beengedni a meleget a fürt belsejébe. Annyi értelme lehet a dolognak, hogy nagy hidegben a fürt külső felületén lévő méheket nem engedi kihűlni.
Tehát az igazi megoldás, ha érintkezik a fürttel a fűtőközeg. Ezt el lehet érni úgy, hogy kevés élelemmel telel be az ember. Így aztán a méhek fenn lesznek a keretek tetején. Ez viszont kockázatos megoldás, mert az élelem nem csak fűtésre kell. Az a fajta teleltetés, ami itt látható, hogy a kaptár elején van egy csomóban méh, hátrébb pedig élelem, szintén azt bizonyítja, hogy ott van fenn a méh, ahol nincs élelem, tehát akkor tudod fűteni a fürtöt, ha nincs mézkoszorú. Más kérdés, hogy ilyenkor hátrafelé tudnak menni. Itt azonban nem lehet beszélni léputcában mért népességről, mert hát nincs tele a léputca. De ez mellékkérdés. Amire ki akarok lyukadni az az, hogy a felső hőszigetelésnek ebben az esetben egyenértékű hatása van a fűtéssel. Persze kb. minimum 10 cm-es vastagságban. Akkor itt nincs a fürtnek fala, mert a hőszigetelő képzi azt. Amiért ez jobb megoldás, mint a fűtés az az, hogy itt a hőszigetelőn belül ki lehet alakítani olyan helyet, ahol etetni lehet. Akár szirupot (no nem cukorszirupot, hanem izót higítás nélkül), akár lepényt (fehérjés), akár gyógyszert (fumagillin). Mielőtt bárki felhördülne, ez átteleltetett pároztató kaptár esetében releváns lehet, ami soha nem fog mézet termelni. Nem is értem, hogy erre a célra milyen jog alapján van megtiltva?
Szóval a fűtés ez utőbbi lehetőségektől elzár. Hiszen ha a fűtőfilmen lyukat akarnánk vágni az élelemnek, akkor pont azt a funkciót vennénk el, amiért beraktuk. Ahol kellene ott nem tudnánk fűteni.
Van azonban pusztán játszadozás szempontjából a fűtőfilmnek a hőszigetelővel való kombinálással létjogosultsága. Én néhány éve elgondolkodtam azon, hogy ha kevés, vagy éppen nincs tartalék virágpor, akkor gyakorlatilag repcéig a belső virágporpótlásnak van létjogosultsága. Hiszen áprilisig szinte számon lehet tartani azoknak a napoknak a számát, amikor a méhek virágport tudnak gyűjteni. Vagyis eddig relatív virágpor hiány van. Másokkal ellentétben én pont ezt tartom károsnak a méhcsaládra nézve. Hiszen a méhek ebben az esetben öregednek inkább, nem akkor amikor fiasítást gondoznak. Persze utóbbi esetében a dajkaméhek valóban jobban öregednek, de sokan elfelejtik, hogy az a fiatal méh, amit ilyenkor kinevelnek sokkal többet ér, mint egy fél éves öreg méh, amelyik nem gondoz fiasítást. Az azonban természetesen igaz, ha nincs tartalék virágpor, akkor az új méh sem lesz teljes értékű. Bár szerintem ezt a méhcsalád maga szabályozza. Annyit fiasít, amennyire elegendő virágpora van. Az utóbbi években pedig pont az a helyzet, hogy nálunk nincs zöldítés (ezáltal októberben le is állnak az anyák), ezért aztán tartalék virágpor sincs. Repcéig gyakorlatilag virágpor hiányról beszélhetünk. Idén azonban repce sincs. Persze lesznek más vadvirágok, de a családonkénti 5-10 kiló repce virágpor tartalék hiányozni fog.
Mindezt azért írtam le, mert jó hőszigeteléssel a család feje fölé lehet rakni hőszigetelőből kivágott lyukba fehérjés lepényt, ami fölé kap még egy réteg (5 cm-es ) hőszigetelőt. Azonban belső itatás nélkül a lepénynek sem látom sok értelmét, hiszen kell annak a feloldásához, és a fiasításnak is. Ezáltal ezt is a hősziegetelőbe kell integrálni, és máris ott tartunk, hogy nincs értelme a hőszigetelésnek sem, mert a lepény és a víz együtt már elfoglalja a fürt területének nagy részét. Pl. aprócska családok inkább elmenekülnek a lepény elől olyan helyre, ahol közvetlenül a hőszigetelő alá tudnak bújni. Volt úgy, hogy egy anyám kb. 30 db méhecskével életben maradt, fiasra ugyan nem volt ereje, de kapott egy-két keret fiast, és hársra öt fiókos család lett.
Mint írtam ez nyilván játszadozás, de egy virágporpótlós technológia létjogosultsága esetén a lepény és víz feletti részre berakni egy fűtőfilmet lefelé fordítva már indokolt is lehetne. Ugyanis, mint írtam, én pl. november végén beraktam néhány olyan méhcsalád fölé vákumos etetőt, amelyeket megjelöltem, hogy könnyű a felső fiókjuk. Ezek hidegben nem szívják a szirupot, csak 8 fok felett (tehát még a fürt feletti egy-két centit sem fűtik, pedig az etető körbe van véve hőszigetelővel). Ha beindul a fiasítás, akkor már a hulladékhő miatt áthidalják ezt a kis részt, de ha fűtéssel rásegítenénk, akkor a lepény és víz fölé helyezve ezt a hidat le lehetne fedni.
Jó, persze tudom Jenő mit gondol az ilyen babusgatásról, hiszen egy jó családnak erre semmi szüksége nincs. Ami miatt én ezzel kísérletezgetek az az, hogy virágpor pótlással hányszoros multiplikációt lehet elérni az első fiastól akácig. Elméletileg 3 hetente duplázódással számolva, az első ciklust leszámítva, mert ekkor történik a nemzedékváltás, igazából maximum 3 cikussal lehet számolni. Ez nyolcszoros multiplikációt jelent. Na most egy hat léputcás téli családból lesz akácra 48 léputcás? Ugye nem, mert előtte kirajzik. Azaz április közepén 24 léputcás. Vagyis H12-ben ehhez már fenn kellene lennie április elején a mézkamra fiókoknak. Ha pedig nincs fenn, akkor lehet, hogy azért mert még nem szükséges, és azért nem szükséges, mert relatív virágpor hiány van. Februárban. Az árbevétel pedig egyenes arányban van a méhek számával. Akár mézet termel, akár rajokat (amit be is tud fogni) a méhész. Az az alkoholos méhanyacsepp nem akármi ám! Na majd én is kipróbálom, bár én inkább Attilával értek egyet. Lehet, hogy van piaca a méheknek, amit természetes rajoztatással is meg lehet oldani, de a méhészeti ágazat húzóereje a méz. A méheket is azért lehet eladni, mert a vevőnek mézvevői vannak. Nálunk főleg akácméz vevők tartják el a méhészeti ágazatot.. Amihez korán kell sok méh. Napraforgóra bárki tud sok méhet előállítani. Csak hát nálunk a napraforgó a töredékére képes az akácnak. Az áráról nem is beszélve.
Összegezve: a fürt közvetett fűtésének lehet értelme, akkor ha fehérjés lepényt és vizet is ad a méhész a családnak. Vagyis inkáb a lepényt és a vizet fűti, ezáltal egy egységet képez a fürttel. A fehérjés virágpor pótlásnak pedig lehet létjogosultsága, annak ellenére, hogy én évtizedekig nem csináltam. Anélkül is lehet eredményesen méhészkedni, de azt nem zárom ki, hogy így eredményesebben.