Jenő!
Emlékszem erre a Gergátz-féle intézkedésre. Tudtommal csak marhára vonatkozott. Túltermelés volt. Tényleg. Szinte minden Tsz csődbe ment, mert akkor 30 százalék infláció volt, a mezőgazdasági termékek ára pedig maradt az eredeti, szerintem azért, mert a volt szocialista piac pedig megszűnt, így a belföldi kereslethez képest túlkínálat volt.
Azzal teljesen egyetértek, hogy soha nem a termelő érdeke számít, hanem a tőke érdeke. Ez pedig a kereskedő kezében van. Azonban a dán példád nagyon illik ide. Hiszen pontosan az a helyzet, amit az eperről írtál. Hogy miért tudja a görög és a spanyol fele áron idehozni, mint amennyibe a magyar kerül? Pontosan leírtad: olcsóbban termel. A helyzet az, hogy a dán sokkal olcsóbban állítja elő a sertéshúst, mint mi. Ennek van takarmányozási oka is (nem drága kukoricából készült táppal etetik, mint mi), de van más is. A dánok a 80-as években hoztak egy rendeletet, hogy sertés esetén tenyészállat csak SPF utódállományból származhat. Az SPF, a specifikus betegségektől mentes státuszt jelenti. Gyakorlatilag az ellés előtt lévő kocákból "császármetszéssel" elveszik a malacokat, és mesterségesen nevelik fel úgy, hogy sem az anyjával, sem más állatokkal nem találkozik. Így a betegségek nem terjednek, mert csak nagyon kevés olyan betegség van, ami az anyaméhben át tud menni a malacba. Így aztán betegségek és gyógyszerek nélkül lehet felnevelni a sertést. Ezért tudnak olcsóbbak lenni. Nálunk, ha az 50-es évek óta nem ürült ki egy telep, akkor ott minden olyan betegség jelen van, ami ennyi idő alatt bejött a tenyészállatokkal. A két szisztéma nem tud versenyezni egymással. A dánok ezért tudják olcsóbban adni, a kereskedő pedig azt veszi meg, amelyik olcsóbb. Tehát mi volt a megoldás? Egy 50 évvel ezelőtt hozott igazgatási szabályozás az egyik országban, a másikban pedig 50 évvel később sem.
Ami egyébként az rszkf-et illeti, ott azért nekem is vannak fenntartásaim. Ugye 50 évvel ezelőtt itt volt a betegség, és úgy tűnt el, hogy nem így védekeztek ellene, mint most, azaz leöléssel. Akkor hogyan? Hát vakcináztak. Most az az érv a vakcina ellen, hogy nem különböztethető meg egymástól a vakcinázott állat, és a betgségen átesett vírushordozó. Emiatt a vírushordozás miatt pedig úgynevezett endémia alakulna ki, azaz tartósan itt maradna a vírus. De hát eltűnt a vakcinázásokat követően! Igaz az a járvány volt 64-ben is, meg 73-ban is, tehát tíz éven át biztosan tartott. Azonban utána abba lehetett hagyni a vakcinázást. Ugye ez azért még egy dolgot bizonyít: "az oltások működnek". Nem csak megvédik az állatokat, de a vírus nem is tud elbújni előle. Ugyanis azt azért tudni kell, hogy a vírusnak csak icipici rés áll rendelkezésre, hogy szaporodni tudjon az emlősök esetében. Ez az, amikor az anya által az utódnak átadott immunitás már nem védi azt, de aannak még nincs teljes értékű saját védettsége. Azt az váltja ki, ha találkozik a vírussal. A vakcinák ezt az icipici rést képesek a töredékére csökkenteni, de a vírusoknak még ez is elég, hogy ne pusztuljanak ki. A COVID esetén ezért volt nagy félsz, mert a világon senkinek nem volt védettsége, tehát bármilyen forgatókönyv bekövetkezhetett volna. Most, amikor már mindenki átesett a betegségen, a vírus még mindig tudott annyit változni, hogy újra megbetegítse azokat, akik átestek rajta, és védettek lettek. Bár az XEC óta én nem hallottam új variációról. Még az is lehet, hogy ez is eltűnik. Szóval, ami az rszkf-et illeti, ott azért nekem is vannak kétségeim a stamping out (leölés) létjogosultságát illetően. Sajnos azonban a világot az én kétségeim nem érdeklik. RSZKF fertőzött országból nem fognak sem állatot, sem abból készült terméket venni. Most azért lehet már bizakodni, de ha a pakisztáni vendégmunkásokkal szemben nem hoznak hatékony intézkedéseket, akkor újra felbukkanhat. Még az is lehetséges, hogy tényleg kellene nekik is 2 hét karantén munkába állás előtt, mert a tüdejükön keresztül üríthetik a vírust.