Méhészeti programok

Neo Írja:

"Amely szintek mindkét esetben meghaladják a megengedett értéket.
Acetamiprid :0,005 mg/kg
Thiakloprid :0,2 mg/kg
Ez pedig felvet néhány dolgot. A nektárban és pollenben több a neonikotinoid annál, amennyi az engedélyezési okiratokban szerepel. Ennélfogva az engedélyezési okiratok toxicitásra vonatkozó állításai sem állják meg a helyüket."

2013-ban Kalocsára hívtam Csuja Lacit a Neo-k témakörében előadást tartani!!
Figyeljetek: 2013-ban!!!!!!!!

Akkor Ő már hasonlóról  beszélt . Pontosan nem így szám szerint, de az engedélyezési okiratot már akkor kifogásolta!!!!

Hát nem csodálatos!!!??? Nem érdekes?

Akkor már javasoltuk többek között Dr. Mészáros Lacinak, hogy vegyék be Csuját vizsgálatokba!!

Bizony, én is ott voltam, hallottam!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mint előzetesen beharangoztam, tegnap Debrecenben tartottam előadást.
Majd a hallgatóság értékeli a produkciómat, nem ezért írok.
Köszönöm mindenkinek, aki megtisztelt, és végighallgatott.
Külön szeretném megköszönni az érmelléki és a nagyváradi méhészeknek az aktív részvételüket!
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

   Kedves  Attila és persze mindenki akit érdekel a téma!

   Jómagam határon túlról vagyok a debreceni Örösi egyesület tagja és állandó halgatója az ottani előadóknak.Mondhatom,hogy még nem sok olyan szinvonalas előadásban volt részem mint az este. Olyan szenvedélyesen és igazi átélésel nem igen tudja még valaki átadni több évtizedes tapasztalatát mint tőle halhatuk. Tette ezt, hogy közben senkit nem próbált besározni egyik kaptártipust sem böcsmölve próbálta meg úgy átadni azt az óriási tapasztalatot amit felhalmozott.
     Köszönjük öröm volt számunkra a lehetőség,hogy ott lehettünk !

Gyertek minél többen Gödöllőre.
Itt a program.
http://www.omme.hu/?p=9845
A kanadai méhész kolléga előadása különösen érdekesnek ígérkezik.
Olyan nem szeretem idő lesz.
Az első kézből kapott információnak nincs párja.
Nagyernyei Attila

A kanadai méhész kolléga előadása különösen érdekesnek ígérkezik.

Felemás élményt jelentett számomra. Amit a neo-val kapcsolatosan mondott az nagyon rendben volt, viszont amit a GMO-val kapcsolatosan, az nagyon nincs rendben.

Tudomásom szerint december hónapban dr. Hegedűs Dénes vezette méhegészségügyi munkabizottság ülést fog tartani.

Kérlek benneteket, hogy ha van valakinek témajavaslata, akkor legyen szíves készítse is elő és juttassa el Hegedűs doktorhoz.

Eddig négy témát látok megtárgyalandónak, ebből az első kettő Csuja javaslata.
1.
Méhegészségügyi felelősök bérének kifizetése történjen meg időben és teljes összegben.
2.
Neonikotinoid alapú növényvédelem káros hatásainak megtárgyalása.
3.
Nyúlós elleni védekezés eszköztárával kapcsolatos ismereteink bővítése. A fészek körüli mézkoszorú vizsgálatok eredményeinek megismerése, tapasztalatok megvitatása.
4.
Atka elleni védekezésre forgalmazott szerek használati utasításai.

Kérem, az ülésen folytatott beszélgetés során a tényekre figyeljünk.
Az egymással szembeni előítéleteket és a személyeskedő megjegyzéseket legyen szíves mindenki otthon felejteni.

 Tegnap este a Pécsi Méhészklubon voltam Csincsa Tibor kanadai méhész előadását ismét meghallgatni.
Gödöllőn annyian kerestek,hogy nem tudtam rendesen figyelni.
Rövid beszámolómat a pécsi előadásán írtam.
Csincsa Tibor erdőmérnök, Sopronban végzett, 31 éve disszidált Kanadába.
50 családdal méhészkedik, főként az anyanevelésből él.
A méhanyák ára 20 és 60 kanadai docsi, de a tényészanyákért 1.000 dollárt is elkérnek.
Az ottani méheü. felelősök hatósági jogkörrel rendelkeznek, szankciókat hozhatnak, bírságolhatnak.
Központi nyomon követése van a méhészeteknek.
A telek határoktól (szomszédtól, közúttól) minimum 30 méterre szabad csak elhelyezni a méhcsaládokat.
Több száz családos méhészeteket Kanadában lakott területen belül elhelyezni tilos.
Kanadának 13 önálló tartománya van, 13 önálló parlamenttel.
A föderációs (országos) parlament is működik.
Kanada 107-szer nagyobb Magyarországnál.
A két óceán közötti távolság 7.200 km, és 9 éghajlati zónára osztható az ország.
A tél kemény, novembertől áprilisig tart.
Kanadában 8500 méhész 675.000 méhcsaláddal dolgozik.
Csak és kizárólag Langstroth kaptáraik vannak, keretméret 45 cmX23.5 cm. (Ez lépfelületre nagyon közelít a mi Hunorunkhoz. De jó lenne ha ők is beszállnának a kaptárvitába.)
Méztérnek 17 illetve 14 cm magas fiókokat használnak,hogy ne kelljen nagyot emelgetniük.
Műanyag lépeket használnak, minden gond nélkül.
Teleléshez 40 Kg méz szükséges!
A téli veszteségeik 15-50 de volt már országosan 60 % fölött is.
Neonikotinoidokra tért rá.
"Óriási veszély az élő szervezetekre!"...mondta
A földben lévő talajlakóktól a környezetünkben tevékenykedő hasznos rovarokon keresztül, minden élő szervezetre veszélyt jelent.
Sokkal veszélyesebb mint a GMO!
A csávázószer 5%-a marad a magon, 1% a levegőben, 94%-a a talajba kerül!
A méhészek legfontosabb árbevétele a bérmegporzás.
A csávázott vetőmagok használata komoly feltételekhez kötött, és meg kell indokolni.
Véleménye szerint a GMO precízebb, célirányosabban pusztítja a kártevőket.
Az előadás után volt még egy szűk körű magánbeszélgetés.
Ott megkérdeztem Csincsa Úrtól, hogy véleménye szerint eljut e a méhpempőig a neo, és lehet e ettől a méhek mászkálása.
Válasza....simán!
Említettem neki, hogy évek óta szorgalmazom a méhpempő vizsgálatát, de eddig nem mozdult rá még senki.
Apró kis "szösszenetek" a végére.
Kanadában szinte ismeretlen az alkoholizmus.
Boltokban nem lehet szeszes italt vásárolni!
Csak a kijelölt helyeken, mint pl. nálunk a dohányboltok.
Ha egyszer elkapnak ittas vezetésért jogsi ugrik.
Második al alkalommal már az autó is!!!!!!!!!!!!
Nagyernyei Attila

Csincsa Tibor a GMO ügyében tájékozatlan és félrevezetett ember. Ez önmagában nem lenne baj, ha nem lenne ez ügyben igehirdetője a GMO növények jóságának. Én még azt is megkérdőjelezem, hogy önszántából és saját tájékozatlansága alapján mondja, hogy a GMO növények minyő jóságosak számunkra európai emberek számára. 

A Tolna Megyei Méhész Egyesület szekszárdi méhészklubjának következő vendége:
Dr. Kovács Dezső
Előadásának címe:
"Mézmarketing, az európai mézpiac néhány kérdése- termelés, fogyasztás, export, import"

Helyszín: Szekszárd, Babits Mihály Kulturális Központ, Csatári Terem.
Időpont: 2017. december 4.-én 17 óra.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Nagyernyei Attila

Tegnap a Szekszárdi Méhészklub vendége Dr.Kovács Dezső volt.
Gondolatébresztő, sokszor előre mutató, de megoldásra váró anyaga példaértékű.
Van mit tennünk!
Most már látható, hogy a méhészeti ágazat egyik (ha nem a legnagyobb) hiányossága, hogy nincs összefogás az értékesítésben.
Szanaszéjjel vagyunk, és mindenki egyéni szerencselovagként üzletel a felvásárlóval, kereskedővel.
Az egyik ábra sokkoló.
Kijelenthetjük, hogy a méz felvásárlási ára Európában nálunk a legalacsonyabb!
Ugye kórusban rávágjátok (és ez a helyszínen is elhangzott), hogy az a piszok kereskedő jól lehúz bennünket.
Egy 60 éves kényelmes felvásárló-kereskedő hálózat jégbe fagyott ósdi szokásának csapdájában vagyunk.
Ebből csak közösen tudnánk kitörni, de nem akarunk, mert ez így tökéletesen megfelel a magyar méhészeknek.
Majd újabb évtizedek múlva változhat valami.
Az egész ágazat egyesületestől, kereskedelemtől, méhészektől komoly reformra szorul.
De ki mutassa az irányt amikor az OMME elnökségében is dúl a belháború?
Véleményem szerint itt kell elkezdeni a rendrakást, mert a széthúzással még mélyebbre süllyedünk.
Dr. Kovács Dénes előadásából egyetlen gondolatot idézek, amit a kivetített diáról másoltam.
"Nincs erő egység nélkül."
Ez az OMME és a mi bajunk is.
Köszönjük az előadást!
Nagyernyei Attila

Attila!

Most akkor mi a helyzet? Nem bírok kiigazodni az írásaidon!
Szerinted a fenti írásod mit sugall a Kollégáknak? :

Kellene, hogy legyen ráhatása a OMME-nek a mézárakra?

Lehetne árbefolyásoló szerepe?

Vagy még mindig beskatulyázod  csupán " érdekvédelemnek" ?


Azért kell fizetni, hogy hagyják a 60 éves hálózatot...?
Hol az érdekképviselet?

Ezek után amit leírtál:

Mi szükség az érdekképviseletre ?

A szerencselovagokat ez a rendszer szülte!
( Mellékesen megjegyzem, nagy szükség van rájuk. Csak sajnos kevesen vannak. Ők legalább ügyeskednek... Nem bégetnek együtt... Nem várják a sült galambot!
...

Igen. Közösen tudnánk kitörni. De hogyan? Hol válik el a közösségi érdekvédelmi feladat az egyéni érvényesülési szándéktól? Mert mi is a baja a jelenlegi rendszernek és mi volt a baja az eddigi közösségi szándékoknak? Miért bukott meg a Mellifera és miért bukott meg mindíg az egyesülethez köthető közös értékesítési szándék? Mert nem alakult ki soha bizalmi tőke. Mindíg olyan rendszerben próbálkozott a méhészek közössége, ahol a bizalmi tőke nagyon ingatag volt. Midíg mindenki azt nézte, hogy kinek milyen egyéni érvényesülési szándéka van. Ami önmagában egyáltalán nem baj. A baj az, ha a közösségi érdek, a közmegegyezés rovására megy ez az egész.

Nézzük egyenként a vállalkozásokkal kapcsolatosan felvetődő problémákat:
1.
Mellifera azért bukott, mert Wild látva az értékrend nélküli káotikus gondolkodást az OMME-n belül, határozottan megfogalmazta céljait és saját útra tért. Miért nem lett ebből börtön vagy más katasztrófa? Mert a 10 éves működés összességében hasznos volt a méhészek számára. És a Mellifera felbomlása sem okozott teljes piaci káoszt, hiszen a Mellifera kapcsolatrendszeréből nőttek ki a ma létező kereskedők, kivéve Takács Ferit, akinek közvetett érdeme van a mai felvásárlási értékesítési rendszer kialakulásában és talán a Mellifera bukásában is.
2.
Bross Péter és baráti köre indítványára az OMME égisze alatt szerveződött volna egy Zrt, ami végül nem született meg. Még az alaptőke bejegyzése sem történt meg. Miért? Időben nem volt messze a Mellifera féle negatív tapasztalat. De attól is rettegtek sokan, hogy a Zrt. révén Takács Feri teszi rá a kezét a teljes magyar mézexportra. A Hungaronektáros időket nem sírta vissza senki és Takács Feri se tett megbízható módon arra ígéretet, hogy az ő szerepe nem lesz hasonló mint a Hungaronektáros feudális Kocsis nagyúré volt. 
Tulajdonképpen ennyit fejlődött a méhészek szemlélete 40 év alatt. A feudalizmusból kinőttek. Viszont a kapitalizmusnak csak a legkorábbi fejődési lépcsőjénél tartanak, holott ma már az is kiszolgáltatottsággal jár.
Szóval Bross Péter Zrt. kezdeményezése hamvába holt. De nem is baj, hogy így történt. Nem sírja vissza senki. Ekkor formálódott Bross Péter jelmondata ez ügyben, hogy az OMME nem szól bele a mézpiac működésébe. Persze ez a mondat hamis állítás!

Mert igenis az OMME nem teheti meg ma sem, hogy nem szól bele a mézpiac működésébe. Egyrészt a mézkereskedői lobbi is ezt kéri tőle, másrészt a minisztérium is megköveteli az OMME álláspontjának megismerését.

3.
Dr. Mészáros Laci vezénylete mellett megalakult az újabb kft. Sajnos ez mögött sincs ott a méhészek bizalmi tőkéje.
Miért?
Olyan emberek bábáskodtak a kft megalakulásánál, akikkel szemben jogos kritikája volt a tagságnak. Egyszerűen a legalapvetőbb ügyekben is kontár módra dolgoztak, hibát hibára halmoztak. Ezeknek az embereknek (Egyed Árpád, Fáskerti László, dr. Mészáros László, dr. cserényi Péter) a bukása kódolható volt.

TANULSÁG:
1
A mézpiacba igenis nagy nagy súllyal beleszól és bele is szólhat a méhészek érdekképviseleti szervezete. Ezt a beleszólást nem a napi piaci árszint meghatározásával teszi, hanem a mézpiac működési szabályainak megállapításán keresztül, továbbá azon keresztül, hogy a méhészek közössége hova teszi a bizalmi tőkéjét.
2.
A méhészek érdekképviseleti szervezetének bizalmi tőkéje nélkül közösségi vállalkozás nem tud hosszú távon eredményesen működni.

Csuja László most ősszel Kiskunhalason és Dombóváron előadást tartott a méhmérgezésekről. Kérdezzétek meg, hogy mi volt a méhészek benyomása véleménye az előadásról. Tanulságos volt-e? Mondott-e újat és hasznosat? Volt-e vitára, kérdésre lehetőség?

Szívesen elmegy máshova is Csuja, ha kéritek.

Azért ezekbe a kft, zrt ügyekben nem lehet általánosítani. Elő volt terjesztve egy alapszabály és tagság nem fogadta el. Hogy ennek a kompromisszumos megoldása tovább folyt volna, nem. Ha így nem kell, akkor nem. A hozzáállások voltak a furcsák, nem csak a méhészek.

Azért ezekbe a kft, zrt ügyekben nem lehet általánosítani. Elő volt terjesztve egy alapszabály és tagság nem fogadta el. Hogy ennek a kompromisszumos megoldása tovább folyt volna, nem. Ha így nem kell, akkor nem. A hozzáállások voltak a furcsák, nem csak a méhészek.

Azt mondod, hogy nem lehet általánosítani, miközben pontosan ráerősítesz az állításomra, hogy a lényeg a bizalmi tőke. Ha bizalmi tőke hiányzik, ha a hozzállások furcsák, akkor nem működik az egész.