No, néhány dolgot szeretnék kiemelni. Repce alatt semmiféle mászkálás nem volt, szerintem azért, mert telibe kaptak kinn valamilyen piretroidot, tehát nem volt minek mászkálnia. Ha e mászkálás a gombaölők (boszkalid, tebukonazol) hatása, akkor miért nem repce alatt történik, miért akác alatt? Tételezzük fel, hogy a dajkaméhek valójában megbetegszenek, de csak akkor lesz látványos, amikor jó hordás van. Ez így logikailag elfogadható. Korábban Mézengúz az acetamipridet jelölte meg a mászkálás okozójának, de az később került forgalomba, mint ahogyan pl. Csaba György ugyanezt a jelenséget a 80-as években leírta. Boszkalid az EU-ban 2008 -tól van forgalomban. A tebukonazol korábbi szer, de az EU-ban 2009-től lehet használni. Vitorlás pedig azt írja, hogy 23 éve van mászkálás. Az 2003. Szerintem Attilának erre van korábbi időpontja. Mintha ő írta volna, hogy a 90-es években találkozott vele először. De én is határozottan emlékszem arra, amikor egyik méhésztársam a 90-es évek végén számolt be először nekem a mászkálásról.
Az, hogy a Nosema spóraszám emelkedése folytatódik nyáron, a mászkálás pedig eltűnik, az önmagában nem zárja ki a BQCV-t. Azért, mert akkor a BQCV-hez már meleg van. Azok a vírusok, amelyek pl. magányos méhektől, vagy poszméhektől származnak, alacsonyabb hőfokon tudnak csak szaporodni, hiszen azoknál nincs ekkora fészek hőmérséklet, mint a házi méhnél.
Az kétségtelen, hogy a K szárny formát repce virágzás idején sokkal kisebb arányban találom meg én is a mászkálók között. De ez rendben is van, mert ha a repce növényvédelmében van, ami a méheknél elősegíti a Nosemát, ahhoz idő kell, tehát akáckor kell jelentkeznie. Azt hajlamos vagyok elfogadni, hogy a gombaölők hajlamosítanak Nosemára, ezért aztán a ceranae miatt folyamatosan emelkedhet a spóraszám, hiszen a ceranae a meleghez adaptálódott, az apissal szemben. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy létezik K szárnyforma nélküli mászkálás is repce alatt. Csakhogy nekem az egyáltalán nem volt idén. Van még egy másik dolog is. Azt a tényt, hogy a mászkálás, az össznépesség hány százalékát érinti, botorság lenne figyelmen kívűl hagyni. Ha a teljes népesség jelentős részét éri egy behatás (akár vegyszer, akár Nosema), akkor annál a korosztálynál kellene tüneteket mutatnia. Én azonban a teljes népesség 1-2 százalékára teszem a tüneteket mutatókat. Amikor wr fiókszámot jelentő mászkálásról ír, az már megfelelhet egy korosztályt ért hatásnak. Ahogyan a Nosema spóraszám emelkedés is elsősorban az idős méheket érinti leginkább, hiszen ott volt a legnagyobb esély a szaporodásra a szaporodási ciklus hossza miatt. Tehát azzal egyetértek, hogy a Nosema spóraszám folyamatos emelkedése cáfolja azt, hogy a Nosema miatt lenne a mászkálás. De én ilyent nem is mondtam. Én pont azt állítom, hogy nem a Nosema, hanem a BQCV a ludas a K szárnyformás mászkálásért. Ami viszont függvénye a Nosemának. De csak annál lesz K szárnyforma, amelyik BQCV-vel is fertőzött. A sima Nosemás nem.
Abban viszont egyetérthetünk, hogy a repce növényvédelmének egészen biztosan van köze bármelyik típusú mászkáláshoz (akár közvetlenül, akár a Nosema szaporodásának elősegítése által). Ebből a szempontból én pl. nem értek egyet az acetamiprid korlátozással. Mert azt látom beigazolódni, hogy a neok betiltása komolyabb méhegészségügyi problémákat generál. De ezt én szigorúan csak az acetamipridre vonatkoztatva mondom. Ennek a hatóanyagnak a mennyiségi korlátozása szerintem nagyobb hiba, mint a mézek acetamiprid szintje. Azzal, hogy nagy mennyiségben volt a mézben az acetamiprid, az annak is bizonyítéka, hogy életben maradtak a méhek, ezért tudták bevinni a kaptárba nagy mennyiségben. Más neok esetében ezt nem lehet elmondani. Szerencsésebb lett volna acetamiprid esetén is a méhkímélő technológia előírása, mert állítólag a szőrzetükkel viszik be a lepermetezett méhek, mint a hektorénként megengedett acetamiprid felhasználás korlátozása.
Én az ősszel teljesen nyugodt voltam, hogy a röpkörzetben nincs repce, ezért nem is lehet gond. Nagyon úgy tűnik, hogy repce esetén a röpkörzet nem öt km. Vagy valahol mégiscsak volt egy picike repce, amit nem találtam meg. Reméltem, hogy előbb-utóbb felhagynak vele, de sajnos van egy olyan fajta (vagy hibrid), amit októberben is lehet vetni. Úgy-hogy ez gond szerintem mindig velünk marad.