A méhcsaládok általános állapota

Sajnos pénteken idekeveredik egy mediterrán ciklon, és annyira fog neki tetszeni a Kárpát medence, hogy itt is marad.
Ma nálam 16 fok volt, és fél kiló.
Átnéztem 110 család "szűk fészkét", kettő annyira meg volt indulva, hogy kicseréltem őket kövérre, öt pedig kezdett gondolkodni a rajzáson.
A többi teljesen rendben.
Holnap folyt, köv.
Lehet eretnek amit írok, de még mindig ne temessük el az idei akácot.
Ha nem lesz szélvihar, még szebben láthatjuk a jövőt.
Ilyen a méhész élet, én leszek az utolsó aki abbahagyja.
A méheken sosem múlt semmi!
Csak az alázatot, és a tiszteletet érdemlik.
Nagyernyei Attila

A méhlegelő rovatban nemrég írtam, hogy a méhesben hordás közben hátratett kézzel kell sétálni, és figyelni a családok mozgását.
Ma "kilőttem" a sorban egy sumákoló családot, mert az összes szinte tombolt annyira ment, ez az egy pedig állt.
Nem akartam méhészkedni, de megnéztem.
Hát persze, tele volt bölcsővel, de már azon is túl volt, a jelzett anya a szűk fészek alján volt kimúlva.
Még mondjátok azt, hogy ennek a technológiának nincs előnye!
Persze, mert rendkívül munkaigényes, és inkább kritizálják, mint megcsinálják.
Ez pedig egy kézzel fogható előnye, ha a raj meg akar lépni az öreg anyával, leölik.
Azért volt arra már példa nálam is, hogy annyira sikerült lefogynia, hogy átfért az anyarácson, akkor bizony lelép.
A mai családot lebölcsőztem, és kapott egy szép "kövér" anyát a tartalékból.
És láss csodát!
Másfél óra múlva ezek mentek a legjobban, mintha mindent be akart volna pótolni.
Még mindig nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, az erdő megúszta az esőzést, és szépen adja.
Remélem van még benne pár ilyen nap mint a mai, és akkor nem lesz ok a panaszra.
Nagyernyei Attila

Üdv.Attila! Érdeklődnék hogy ilyenkor milyen technikával adod nekik az új anyát! Válaszod előre is köszönöm. Tibor.

A tartalék családtól elveszem egy kereten, néppel együtt, nyílt fiassal.
Szinte 100%-os a fogadás.
Amikor beteszem az új anyát a szűk fészekbe, gyenge füstöt kapnak.
Nagyon sokszor csináltam, soha egyetlen veszteségem nem volt.
Ha dandár előtt csinálom, ezek a családok produkálják a legnagyobb eredményt.
Bomba, rajzásra érett a család, és újra nekiesik az erdőnek.
Olyan 1-1.5 óra múlva teljes hordásba kezdenek.
Bárkinek merem ajánlani.
Aztán sokan kérdezték....minek a sok tartalék?
Hát ezért is.
Na, mostanra ezek olyan tartalékok, hogy jelenleg 4-6NB fiasuk van.
Akác után kettőt hagyok nekik, a többit felhasználom a pároztatókhoz.
Nagyernyei Attila

Attila köszönöm a korrekt választ!👍Tibor!

Nem tudom, hogy mások tapasztaltak-e mászkálást a méhesben, most akác alatt? Én ilyen tömeges mászkálást még sohasem. Szabályosan érezni az elpusztult mászkálók hullaszagát a méhesben. Repcém volt kb. 6 km távolságban, amit elértek, mert az elején látszott a csillag a méhek homlokán. Aztán egy hónapon keresztül semmit nem nem fejlődtek, repce után viszont robbanás-szerűen. A mérlegeseim 33-nál és 35-nél álltak meg akácon. A mászkálás az eső után a napi 5 kilós hordásoknál kezdődött. Ugye ilyemkor mindenki a vegyszerezésre gondol. Most virágzik mellettem kb. 5 hektárnyi orvosi somkoró szegélyként (nem, hogy ezt szokták-e vegyszerezni), és kb. 4 km-re bíborhere Tíz-húsz hektár). Akácon sem a somkóron, sem a bíborherén nem láttam méheket. Tudom Attila most azt mondja, hogy a pempőben van a méreg. Azzal viszont az a baj, hogy amelyikek behordták a 35 kiló akácot, azok is azt a pempőt ették, mint amelyek, most nem tudnak repülni. A mászkálóknál  nagyon jól megfigyelhető a K szárnyforma. Egy képet mellékeltem is. Ezt én fotóztam a hét végén. A torát én nyomtam össze. A gyors mozgásuk ellenére jól megfigyelhető volt az egymástól elálló elülső és hátulsó szárnyak, ahogyan a képen is van. Persze ez még kifejezettebben látszik, amikor a hátulsó szárny ki is fordul az elülső szárny síkjából, azaz felfelé áll. Szóval a K szárnyforma az a betegség, amikor nem kapcsolódik össze az elülső és hátulsó szárny a kis horgokkal. Ezért nem tud repülni. Egy tanulmány szerint a K szárnyforma a BQCV-vel (fekete anyabölcső vírus) van szignifikáns módon összefüggésben. A BQCV pedig a Nosemához társul. Ugyebár Vitorlás írta, hogy soha ilyen magas Nosema spóraszámot még nem látott ebben az időszakban, mint idén. Hát én bizony azt gondolom, hogy itt nem vegyszer van a háttérben, hanem Nosema és BQCV.
Nagyon érdekelne, hogy mások mit tapasztaltak akác alatt. Volt-e náluk mászkálás, illetve láttak-e ilyen K szárny formájú méheket? Főleg Vitorlás tapasztalata érdekelne, hogy van-e, volt-e mászkálás nála akác idején?

Nem tudom, hogy mások tapasztaltak-e mászkálást a méhesben, most akác alatt?

Nálam egy fióknyi nép hiányzott akácra. Repcét nem értek (kb 6km-re volt tőlem repce) Alul 7 táblás fias (Hunor) és sehol a 16-18 léputca nép. Szombaton belenéztem a mézterekbe és most már sokkal népesebbek.
Atkám nincs, se a here fiasban, se a lemosásánál nem találtam. Fogalmam sincs mi lehet az oka?!
Pont uu lehet permetezés, az akácon a hidegben kinn maradtak vagy nosema...

Volt nálam is mászkálás akác kezdetén, már amikor ki tudtak jönni, és hullaszag.
Tulajdonképpen a hullaszag miatt vettem észre, mondom mi az istenn van? Napraforgó után szokott ilyen lenni.
Repcét értek a méheim, lett is.
Májusi vész?

Üdvözletem  !
Neo írására reagálva írom , nálam is voltak mászkáló ( vagy inkább fűben üllő ) méhek.Nem nagy mértékben , de így is feltűnő volt , családonként naponta 40-50 lehetett hozzávetőleg. Zömében fiatal ,de néhány öreg kopott is. Elsőkörben vírusra vagy nosemara gondolok én is.Repce szinte nincs , illetve néhány kollegával beszélve azt tudom mondani , hogy náluk csak néhány darab volt  a kijárók elött  a füben. Dög szag , vagy jelentős elhullás nem volt  szerencsére. Kíváncsi lennék én is , hogy mi a kiváltó ok,  a pályázati pénzekből lehetne erre is áldozni egyesületi szinten, hogy tiszta képet kaphassunk.

Tebukonazol és boszkalid okozza/szubletális mérgezés/  a méhek vitellogenin szint csökkenését ! Felborul a méhcsaládban a munkafolyamat és a fiatal méhek előbb lesznek kijáró dolgozók ! Lazul a tisztogató hajlam főleg a nosema miatt és a rossz baktériumok elszaporodnak ! Az első nosema járvány ami általában junius végére esik most május elején bekövetkezett ! 23 éve van mászkálás és amikor az akác hordás befejeződik eltünnek a mászkáló méhek és a nosema spóraszám tovább növekszik !

és a nosema spóraszám tovább növekszik !

És mi a legális,HATÉKONY, megoldás a noséma ellen?

Megfogadtam, hogy soha többet nem írok ide, tartom is magam ehhez, pedig rengeteg marhaságra tudtam volna billentyűzetet ragadni az elmúlt pár hónapban.

Nem tudom, hogy a mászkálásos hozzászólásom segít-e valakinek bármiben is, de leírom amit első kézből tapasztaltam. Nálam mindig elég komoly mászkálás volt minden évben a repce megindulása után 1-2 héttel. Egy két évben komoly hullaszag is kísérte, úgy ropogott a lában alatt a sok méh hulla a kaptársor mögött mint ha friss havon járnék. Volt is nem egy összetűzésem a gazdákkal, amikor láttam menni a gépet délelőtt 10 óra 50-kor meg délután 14 órakor ami épp akkor hajtotta végre a "méhkimélő" technológiát.

Na az idén valami komoly változás volt, hogy mi az nem tudom, de a repce permetező gépet két alkalommal értem tetten, az egyik reggel 6 óra 10 perckor volt, a másik este 5 óra 52 perckor (onnan tudom, hogy ezeket mindig fel szoktam írni). Nem azt mondom, hogy nulla mászkálás volt az idén, mert egy icipici volt, de ég és föld az eddigiekhez képest! Máskor négyzetméterenként legalább 50-60db méh mászkált, most az egész méhesben sem volt ennyi!
És most akkor lehet azt mondani, hogy semmi köze nincs a vegyszereknek a mászkáláshoz. Nincs a lóf@szt nincs... Ha én lennék a miniszter, az első dolgom az lenne,  hogy a repcének vagy a vetését, vagy a permetezését tiltanám be végleg.

Egyébként, sokan el sem tudják képzelni, akiknek nincs a közelükben repce, hogy mekkora elképesztő nagy szopás ilyen helyen méhészkedni! És ebben úgy benne van minden, nem csak a vegyszer, hanem az is, hogy a családok nem a hagyományos okok miatt készülnek rajzásra, hanem kizárólag amiatt, mert a fészek már ideje korán elmézesedik, még mielőtt jönne a főhordás ideje. Mert ugye a méh jó hordásban hova szereti letenni a nektárt? Hát a kelő fias helyére. Akkor is ha 50 fiókot teszel rá, meg akkor is ha a fészek felett nyitsz kijárót.

Kár, hogy nem csináltam képeket az akácméz elvételéről. Ami ugye még meg is fagyott itt ott. Mert sokan azt sem tudják elképzelni, hogy milyen egy valóban népes (tehát nem népesnek gondolt, meg nem népesnek mondott), a repcén nem lerajzó, meg nem tönkremenő családdal akácon termelni. Ezekről úgy kellett lefeszegetni a menekülőteret, mert azt is telezugolták és tele is hordták ugye. Még pluszban a két méztéri fiók után... Na valami ilyesmit jelent az, hogy egy méhcsalád egészséges és ereje teljében van. Olyankor nincs, amikor fiókszám mászkálnak a fűben.

Tebukonazol és boszkalid okozza/szubletális mérgezés/  a méhek vitellogenin szint csökkenését ! Felborul a méhcsaládban a munkafolyamat és a fiatal méhek előbb lesznek kijáró dolgozók ! Lazul a tisztogató hajlam főleg a nosema miatt és a rossz baktériumok elszaporodnak ! Az első nosema járvány ami általában junius végére esik most május elején bekövetkezett ! 23 éve van mászkálás és amikor az akác hordás befejeződik eltünnek a mászkáló méhek és a nosema spóraszám tovább növekszik !

Nitekabin szer hatóanyagjàt vagy a szer utodjàt kell felkutatni....

No, néhány dolgot szeretnék kiemelni. Repce alatt semmiféle mászkálás nem volt, szerintem azért, mert telibe kaptak kinn valamilyen piretroidot, tehát nem volt minek mászkálnia. Ha e mászkálás a gombaölők (boszkalid, tebukonazol) hatása, akkor miért nem repce alatt történik, miért akác alatt? Tételezzük fel, hogy a dajkaméhek valójában megbetegszenek, de csak akkor lesz látványos, amikor jó hordás van. Ez így logikailag elfogadható. Korábban Mézengúz az acetamipridet jelölte meg a mászkálás okozójának, de az később került forgalomba, mint ahogyan pl. Csaba György ugyanezt a jelenséget a 80-as években  leírta. Boszkalid az EU-ban 2008 -tól van forgalomban. A tebukonazol korábbi szer, de az EU-ban 2009-től lehet használni. Vitorlás pedig azt írja, hogy 23 éve van mászkálás. Az 2003. Szerintem Attilának erre van korábbi időpontja. Mintha ő írta volna, hogy a 90-es években találkozott vele először. De én is határozottan emlékszem arra, amikor egyik méhésztársam a 90-es évek végén számolt be először nekem a mászkálásról.
Az, hogy a Nosema spóraszám emelkedése folytatódik nyáron, a mászkálás pedig eltűnik, az önmagában nem zárja ki a BQCV-t. Azért, mert akkor a BQCV-hez már meleg van. Azok a vírusok, amelyek pl. magányos méhektől, vagy poszméhektől származnak, alacsonyabb hőfokon tudnak csak szaporodni, hiszen azoknál nincs ekkora fészek hőmérséklet, mint a házi méhnél.
Az kétségtelen, hogy a K szárny formát repce virágzás idején sokkal kisebb arányban találom meg én is a mászkálók között. De ez rendben is van, mert ha a repce növényvédelmében van, ami a méheknél elősegíti a Nosemát, ahhoz idő kell, tehát akáckor kell jelentkeznie. Azt hajlamos vagyok elfogadni, hogy a gombaölők hajlamosítanak Nosemára, ezért aztán a ceranae miatt folyamatosan emelkedhet a spóraszám, hiszen a ceranae a meleghez adaptálódott, az apissal szemben. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy létezik K szárnyforma nélküli mászkálás is repce alatt. Csakhogy nekem az egyáltalán nem volt idén. Van még egy másik dolog is. Azt a tényt, hogy a mászkálás, az össznépesség hány százalékát érinti, botorság lenne figyelmen kívűl hagyni. Ha a teljes népesség jelentős részét éri egy behatás (akár vegyszer, akár Nosema), akkor  annál a korosztálynál  kellene tüneteket mutatnia. Én azonban a teljes népesség 1-2 százalékára teszem a tüneteket mutatókat. Amikor wr fiókszámot jelentő mászkálásról ír, az már megfelelhet egy korosztályt ért hatásnak. Ahogyan a Nosema spóraszám emelkedés is elsősorban az idős méheket érinti leginkább, hiszen ott volt a legnagyobb esély a szaporodásra a szaporodási ciklus hossza miatt. Tehát azzal egyetértek, hogy a Nosema spóraszám folyamatos emelkedése cáfolja azt, hogy a Nosema miatt lenne a mászkálás. De én ilyent nem is mondtam. Én pont azt állítom, hogy nem a Nosema, hanem a BQCV a ludas a K szárnyformás mászkálásért. Ami viszont függvénye a Nosemának. De csak annál lesz K szárnyforma, amelyik BQCV-vel is fertőzött. A sima Nosemás nem.
Abban viszont egyetérthetünk, hogy a repce növényvédelmének egészen biztosan van köze bármelyik típusú mászkáláshoz (akár közvetlenül, akár a Nosema szaporodásának elősegítése által). Ebből a szempontból én pl. nem értek egyet az acetamiprid korlátozással. Mert azt látom beigazolódni, hogy a neok betiltása komolyabb méhegészségügyi problémákat generál. De ezt én szigorúan csak az acetamipridre vonatkoztatva mondom. Ennek a hatóanyagnak a mennyiségi korlátozása szerintem nagyobb hiba, mint a mézek acetamiprid szintje. Azzal, hogy nagy mennyiségben volt a mézben az acetamiprid, az annak is bizonyítéka, hogy életben maradtak a méhek, ezért tudták bevinni a kaptárba nagy mennyiségben. Más neok esetében ezt nem lehet elmondani. Szerencsésebb lett volna acetamiprid esetén is a méhkímélő technológia előírása, mert állítólag a szőrzetükkel viszik be a lepermetezett méhek, mint a hektorénként megengedett acetamiprid felhasználás korlátozása.
Én az ősszel teljesen nyugodt voltam, hogy a röpkörzetben nincs repce, ezért nem is lehet gond. Nagyon úgy tűnik, hogy repce esetén a röpkörzet nem öt km. Vagy valahol mégiscsak volt egy picike repce, amit nem találtam meg. Reméltem, hogy előbb-utóbb felhagynak vele, de sajnos van egy olyan fajta (vagy hibrid), amit októberben is lehet vetni. Úgy-hogy ez gond szerintem mindig velünk marad.