A méhcsaládok általános állapota

QUQURIQ !!!

Akit érdekel!
Ma tettem be a fészek közepére a távhőmérőt. 34,7 C , tehát a fészket felfűtötte a család. Fiasítás van, a kaja fogyása már megindult.

Kiskakas

Attila várom ma is a Hunor technika folytatását

QUQURIQ !!!

Akit érdekel!
Ma tettem be a fészek közepére a távhőmérőt. 34,7 C , tehát a fészket felfűtötte a család. Fiasítás van, a kaja fogyása már megindult.

Kiskakas

Ez szinte hihetetlen

Olvasgatva a hozzászólásokat a méhészeti technológiákról. Bartos Szabolcs András doktori disszertációja jutott eszembe. Részletek a disszertációból (kiemelések tőlem):

" A méztermelés munkaigényességének egyik mérőszáma az egy méhcsalád gondozásához szükséges munkaórák száma, ami az USA-ban 5 óra/év, az Európai Unió tagállamaiban 10 óra/év, hazánkban 13 óra/év volt 2006-ban. A hatékonyság alacsony szintjének fő oka a technológiai elmaradottság, az élőmunka-igényes kaptártípusok használata (Simmins, 2003; Szabó, 2004).

Termelési költség
A termelési költségeket az Országos Magyar Méhész Egyesület rendelkezésemre bocsátott adatai, korábbi kutatásaim és a mélyinterjúim során összegyűjtött adatok alapján értékeltem. Az így kapott adatokat hasonlítottam össze az EU tagországainak hasonló módon számított adataival… Egy méhcsaládra vetített éves termelési költség igen nagy intervallumot ölel fel. Nagysága függ a méhészkedés technológiájától, az esetleges vándorlásoktól, ökológiai adottságoktól. Átlagosan egy méhcsaládra jutó termelési költség 20000-30000 Ft között változhat.
Az EU tagországokat termelési költségeik alapján három nagy csoportra lehet felosztani:
• Nagy költségű államok Németország, Svédország, Finnország, Egyesült Királyság, Hollandia. A méhcsaládonkénti termelési költség 26491–33587 Ft között mozog.
• Közepes költségű államok, termelési költségek 13245-21524 Ft között (Ausztria, Dánia Belgium, Luxemburg, Portugália).
 • Az alacsony termelési költségű államok 4730-9697 Ft -ot költenek méhcsaládokra évente. (Görögország, Spanyolország, Finnország, Olaszország). Ez alapján elmondható, hogy
Magyarország a nagy termelési költségű országok közé sorolható, melynek talán legfőbb oka a munkaigényes és elmaradott méhészeti technológiák alkalmazása."


Szóval azt hiszem van mind gondolkodni...én maradok a H12-es "bödönnél" és figyelem a méheimet.

Ennek soha nem lesz vége! Beszéljünk inkább a talajról! Lassan mar mindenből 12, vagy 9 et látok!

Mert talaj részeg vagy.😁

Ha Magyarország a nagy termelési költségű országok közé sorolható, akkor érdemesebb méheket eladni?
" Átlagosan egy méhcsaládra jutó termelési költség 20000-30000 Ft között változhat."
A méhcsalád eladásnak nincsenek költségei?
Új kereteket kell készíteni, drótozni, műlépezni, majd jöhet a tuning, a cukor.
Ezek az eladott rajok, vagy családok nem vesznek részt a termelésben!
Ezektől nem lehet szaporítani, és pergetni sem, mert általában akác előtt értékesíti őket a méhész.
Én inkább azt az utat választottam, hogy "akác-centrikusan" méhészkedek, minél kisebb költséggel.
A Hunort fogom folytatni, de készülök a Tavaszváróra, és a szervezés leköti az energiámat.
Nagyernyei Attila

Nekem 10 keretes Hunor fészek és 1/2 NB mézterű kaptárjaim vannak.Tudom ez egyesek szerint egyenesen szentségtörés,de megfelelő technológiával működik a dolog.1/2 NB kaptárral kezdtem és minden évben akáckor és napraforgón megbánom,hogy váltottam,mert mindig több mézet tudok elvenni tőlük,mint a Hunor kaptárakból.Hagytam egy pár 1/2 kaptárt,hogy lássam a különbséget.Ez a különbség tudom,hogy miért van.Szerintem azt kijelenteni,hogy a 10 keretes Hunor nem jó,felelőtlenség.Nekem itt az Ukrán határhoz közel,pont ideális.

111

A méztermelés munkaigényességének egyik mérőszáma az egy méhcsalád gondozásához szükséges munkaórák száma, ami az USA-ban 5 óra/év, az Európai Unió tagállamaiban 10 óra/év, hazánkban 13 óra/év volt 2006-ban. A hatékonyság alacsony szintjének fő oka a technológiai elmaradottság, az élőmunka-igényes kaptártípusok használata (Simmins, 2003; Szabó, 2004).   

Nem is értem hogy egy disszertációban hogy mernek ilyet leírni.  Hiszen hazánkban zömében korszerű technológiával méhészkednek, lásd NB fekvő.  A kaptárakat nem kell gyakran nyitogatni csak 3 naponta, a mézelvétel is gyorsan megy, felnyitod a tetőt, 2 perc és az összes mézes lép a talicskán van méhtelenül. A betelelés is 2-3 perces dolog. A kaptár felülete és térfogata meg épp megfelelő a telelő népesség számára, ezért egyáltalán nincs szükség plusz anyagokra, plusz munkára ennek biztosításához. 
Ezt a 3*9 hunort egyébként nem én találtam ki, nem az én érdemem hanem egy távoli ismerősömé. Ő kísérletezte ki úgy 15 évvel ezelőtt, csak mivel a munkája még a méhekkel való törődést is alig engedte, nem volt rá ideje hogy megvalósítsa, nála csak néhány család van ilyen kaptárban. Én megtettem. Tegnap beszéltem vele telefonon, mondtam neki hogy olvasson bele ebbe a topikba, mert egyébként ő nem olvasgatja a fórumokat. Azt mondta utána, nem tudta hogy sírjon vagy nevessen. Meg azt is mondta hogy ne írjak ide, hagyjam őket, használják továbbra is a "korszerű technológiát".  Meg azt is mondta, hogy ha majd nála is kialakul véglegesre ez az egész, és a teljes állománya ilyen kaptárakban lesz, akkor fog készíteni egy teljes szezont felölelő videót, mert materialista világban élünk, aki nem látja a saját szemével hogy ezzel mennyivel kevesebb a munka az nem hiszi el.
Az USA számai egyébként azért olyan jók, mert az a kaptárrendszer tökéletesen megfelel az ottani viszonyoknak. Láttam olyan videót ahol azt lehet mondani hogy egyetlen keretet sem fogtak meg, teljesen fiókos kezelést alkalmaztak szinte egész évben. Erre találták ki nálunk a félkeretest, csak itt a fagyi visszanyalt, és sok esetben nem lehet fiókosan kezelni, olyankor meg sokkal több munka van vele. A 3*9-es hunornál ha eltekintek a tavaszi fias lépek felhúzásától, meg a beteleléskori keret válogatástól akkor azt lehet mondani hogy ennél is fiókos kezelés van, ami a töredékére csökkenti a kezelések számát és az azokra fordítandó munkaidőt is.

Tehát a szaporulat felesleg, el kell adni.

Ezt sem lehet nekik megmagyarázni.  Azért nem, mert náluk nincs felesleg, ők azzal vannak elfoglalva hogy egyáltalán szinten tudják tartani az állományt és ne csökkenjen a családszám. A hunorban meg (ha úgy akarom) minden évben lesz legalább 20-25% méhfelesleg. Ezt ugye a végtelenségig nem tudom növelni mert nincs helyem tehát el kell adni. És eközben a pörgetett mézem is ugyanannyi. Akkor összességében mennyi is az annyi?

Nagy tisztelettel üdvözlök mindenkit!
Én kb 10 évnyi félkeretes rakodózás után váltottam a Hunor fészek+félkeret méztérre,ami nekem nagyon bevált!
A félkeretes kaptárakkal is nagyon szépen lehet termelni,de nekem nem jön be a legózás.
A 10 keretes Hunor fészek  félméztérrel nagyon közel áll hozzám,de ennek ellenére idén néhány családdal kipróbálom a  "normál" Hunor rendszert,amihez innen is merítek majd segítséget!

111

Jenő utolsó előtti hsz-e nekem nagyon tetszett. A hangnem miatt. Mindig az érveknek kell ütközniük nem az embereknek. Ilyen érvként elmondok egy kis történetet. Édesapám szívbeteg, és egyszer én is elmentem a kardiológusához, mert nagyobb terhelés esetén szúrt a szívem. Vérnyomásomat mértem, az rendben volt. Terheléspróbánál 3 perc után leszállítottak a bicikliről. Engem, aki 25 évvel azelőtt  egész nap képes voltam rajta ülni, és a 200 km az rövid távnak számított. Vérnyomás 240. Hogy a fenébe. Hát az otthoni rosszul mért, és én is igyekeztem a legnagyobb nyugalomban mérni. Azt mondta a doktornő, hogy húsz kilót le kell fogynom. Én azonban miután a gondjaim megszűntek, eltévesztettem az előjelet, és nem leadtam, hanem még felvettem húsz kilót. De nem is ez a lényeg. Azt mondta a doktornő, hogy gondoljak bele milyen drága mindig annyival többet enni, mint a szükséglet. A doktornő azonban tévedett. A kövér ember nem mindig eszik többet a soványnál, hanem csak akkor, amikor meghízik. Így persze nem egészen igaz, de a lényeg az, hogy ha mindig többet enne, akkor folyamatosan hízna.
Miért mondtam ezt el? Ha a méhész mindig szaporítana, és nem mézet termelne, akkor a végén az ország tele lenne méhekkel, a méhészek sem férnének el, nemhogy a többi ember. A mézet viszont az emberek elfogyasztják. Tehát a méhészeti tevékenység alapvető célja nem a szaporítás, hanem a méztermelés. A szaporításból való megéléshez mások hülyeségére is szükség van. Egyszer azonban azok is elfogynak. A méztermelés viszont hosszú távú célként is reális méhészkedési forma. Ezért a méztermelési szempontoknak meg kell előzniük a szaporítási szempontokat. Minden más már részletkérdés.

Félkereten meg ha úgy akarom 100, ot szaporítok, de lehet több is, nem 25 % ot, akácon a családok meg a maximumot hozzák, és pont. A dolog máshol úszik el, ahogy olvasom, de mindegy.