A méhcsaládok általános állapota

No és a szénhidráton kívül más beltartalmi értéke sem lesz. A méz nemcsak szénhidrát:

Hogy ki mit csinál azt én nem tudhatom, de én tiszta cukrot sosem adok a méheimnek. Kapható ma már többféle ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmazó kiegészítő (folyékony promotor, apibiovit stb), és ha nem is lesz tőle olyan a cukor mint a természetes méz, nem sokkal lesz rosszabb.

Nálam a méhek, egy minimális serkentő etetést leszámítva (~2 kg cukor / család / év) a saját mézüket fogyasztják. Soha nem tapasztaltam még nozémát a méheimnél, és soha nem volt gondom a sok méhész által telelésre alkalmatlannak minősített mézzel sem. Jut eszembe, ha évmilliókon keresztül jó volt a méheknek a saját mézük, akkor most miért ne lenne ugyanolyan jó?

Megint az évmilliókkal jöttök, miközben megfeledkeztek arról az apróságról hogy akkoriban méhész sem sok volt, gazda meg pláne nem aki elvet a méhek közelében 100 ha napraforgót. Így azok a méhek nagy valószínűséggel akácon teleltek, mert abból tele tudták hordani a fészküket, amit meg esetleg még azután találtak azt fel is élték közben.
Egyik évben gondom volt a párzással, elég sok anya nem tért vissza a párzásból. Nem akartam semmit a véletlenre bízni, ősszel beteleltem 10 kölyökcsaládot is a pároztatókban, 4 kereten. Ezektől semmit nem vettem el és nem is adtam nekik semmit, telehordták magukat napraforgóval és azon teleltek. A tél végére 10-ből 6 nozémás lett, és 2 még anyátlan is.
Előtte évben október végén, tehát nem januárban vagy februárban hanem október végén felkarcoltam egy ilyen teli napraforgós keretet. Teljesen be volt kristályosodva. És ezen a kristályos mézen telelteted a méheidet, mert gondolom nem az akácot hagyod benn nekik télre. Csak sajnálni tudom őket.
Nem csak azért kell cukron teleltetni mert az harmadannyiba kerül mint a vegyes méz, hanem azért is mert az nem fog már októberben bekristályosodni. Na meg azért is, mert biztos hogy a cukorrépában is vannak vegyszerek, talán még neo is, de szerintem közel sincs benne annyi mint a napraforgó nektárjában.

Elhiszem neked, hogy nem kell semmit sem csinálni tavasszal a hunor 12-vel, leszámítva azt a néhány dolgot amit leírtál. Én ezzel nem vitatkoztam, lévén, hogy soha nem voltak hunor kaptáraim, tehát nem is lehet az ilyen jellegű vitára alapom. Csupán arra próbáltam rávilágítani, hogy az NB keretnek is vannak előnyei, például az, hogy nem kell tavasszal etetni. A fekvő kaptárnak is vannak előnyei, nem is kevés, de Te ezt soha nem fogod belátni, mint ahogy neked mindenki tudatlan, aki másképpen gondolkodik, mint Te.

Lehet, hogy az immunrendszerrel kapcsolatban nem eléggé szakmai módon fogalmaztam, de a lényeg akkor is az, amit leírtam. Az a méh, amelyik a kellően változatos virágforrásból származó, saját maga által gyűjtött mézét és virágporát fogyasztja nem lesz nozémás.

Idézetet írta: Jam Clerk - 2018. Február 06.  15:04

Nektek pár évet közös méhlegelőre kéne járnotok, aztán vagy kiderülne, melyik működik jobban, vagy esetleg összevesztek/megegyeztek/akármi 

Jam Clerk ragadta meg a lényeget! Jenő, Jenő bácsi, nem tudom, hogy is szólítsalak. Bevallom, én végigolvastam az évedet a hunor 12-sel, még a filmet is megnéztem és gyártattam is hozzá kaptárakat. Így utólag már tudom, hogy mit szúrtam el. Nem kalkuláltam bele, hogy nem azonos adottságú méhlegelőn és nem olyan ideális klímában van a méhészetem. Csupán ezt az egyet felejted ki a hozzászólásaidból, hogy talán Magyarország legjobb és legideálisabb helyén vagy, méhészetileg. Ettől nem nehéz sz@rabb helyen lenni és ebből próbálni kihozni a legjobbat. Nekem Te olyan vagy, mint Attila, csak egy évvel korábban kerültél a látóterembe. Tanulni szeretnék, azoktól, akik már végigjárták az utat addig, ahol most tartanak. Ha annyi méhcsaládom lenne mint neked, nekem is csak mellékzönge lenne a méz, de Te sokat tettél azért, hogy a szaporításodra mindig legyen kereslet. Itt a babusgatós, pár családos méhésztől, a mellékállasú hobbistán keresztül a főállású és profi méhészekig mindenki megtalálható. Neked van, kell lennie már emberismeretednek. Bízz mindenkiben, hogy tud dönteni. Te is építs! Köszönöm!

Merre méhészkedel hogy azt mondod rá ,hogy nagyon szar hely?

Itt nagyon sok hozzászóló dicséri a maga "lovát" ami érthető is valamilyen szinten.Viszont még senkitől nem láttam,hogy leírta volna,hogy mennyi a valós átlaga akácmézből vagy napraforgómézből.Lehet szépeket írni,hogy mennyivel többet termeltem de lássuk már mégis mennyi az annyi.Ezt minden sértő szándék nélkül írom.Mert így csak azt érjük el mint a pecások,"hogy ekkora halat fogtam,én meg ekkorát".

Erről van szó!

QUQURIQ !!!

Bagira!
"hogy ekkora halat fogtam,én meg ekkorát".

A hal mindig akkora, mennyire eteted és milyen idős!...

Kiskakas 

Itt nagyon sok hozzászóló dicséri a maga "lovát" ami érthető is valamilyen szinten.Viszont még senkitől nem láttam,hogy leírta volna,hogy mennyi a valós átlaga akácmézből vagy napraforgómézből.

Javaslom elolvasásra az alábbi könyveket:

Faluba Zoltán: Mit, hogyan, miért a méhészetben?
Cicatricis Géza: A méhészkedés gyakorlata

Mindkét könyv több évre vonatkozóan közli, hogy fekvő kaptárban, adott kezelési móddal, milyen terméshozamokat sikerült elérni akácon.

Bagira méhésztárs bele is csapott a téma közepébe!
Nem kell a Hunorral semmit csinálni, de azt elfelejtik, hogy ekkor a pergetés is úgymond "szerényre" sikerül.
Részben azért mert tömeges rajzásnak indul az állomány, amiről el felejtenek az urak beszámolni.
Az állományszintű rajzás legalább akkora átok mint a gyenge méhészet!
2013-ban az EMLÉKEZTETŐ-ben írtam, hogy ez egy kötéltánc!
Úgy kell beállítani termelőre a méhcsaládokat, hogy maximális kijáró méhtömeget elérve, a rajzásra még csak NE is "gondoljon" a méhcsalád.
Ezt úgy hívják MÉHÉSZ SZAKMA!
Szerintem azzal kéne kezdened Bagira a kutakodást, hogy kinek mennyi raja szokott lenni.
Már hallom, hogy persze azért nincsenek nálad rajok mert gyengék.
Azok állítanak ilyent akik még soha nem jártak a méhészetemben.
Nézzük egy kicsit mit is írnak a szakemberek, a kutatók erről:
"Az időben feletetett cukor a legjobb telelőélelem."
Popravko orosz kutató írását már be sem idézem.
Na nézzük:
"A téli élelemkészlet cukorral való helyettesítése könnyű és olcsó élelempótlásnak tűnik. A méhészek ilyenkor általában arra hivatkoznak, hogy télen nem kell más a méheknek, csak energia. Ez súlyos tévedés, sőt a probléma már korábban kezdődik. "A természetes nektárban meglévő antidiabetikus  elem hiányzik a cukoretetésből, ezért a hasznosulása nehezen megoldható a méhek számára." (Mike McInnes, 2007).Ez azt jelenti, hogy a glükóz bejutása a sejtekbe és az ebből induló energia termelése rendellenes lesz. Tehát, ha az élelem nem nektár eredetű, az izommunkához szükséges energia termelésben zavar keletkezik, egyrészt az antdiabetikus elem, másrészt az ásványi anyagok hiánya miatt. Az energia termelése sejtekben zajló, többlépcsős biokémiai folyamat, amely nem működik ásványi anyagok nélkül. "
Na tehát, 2018-ban egy méhész szakmai oldalhoz nem méltó megkérdőjelezni a természetes mézen való teleltetés fontosságát, é egy egyszerű szénhidrátot ennek előterébe helyezni.
Arról nem is beszélve, hogy az álcák etetéséhez, amikor méz és virágpor keverékét kapják, nélkülözhetetlen az ásványi anyag.
Az ásványi anyagokat az álcák a nem csak a virágporból nyerik, hanem a mézből is!
A cukorban mi a lényeg.
Hogy óccsóóó.....
Már csak 155/kiló,nyomjuk nekik.
A méheket el kell kényeztetni, nem szabad kizsákmányolni, akkor várhatunk tőlük szép eredményt.
Nagyernyei Attila

Itt nagyon sok hozzászóló dicséri a maga "lovát" ami érthető is valamilyen szinten.Viszont még senkitől nem láttam,hogy leírta volna,hogy mennyi a valós átlaga akácmézből vagy napraforgómézből.Lehet szépeket írni,hogy mennyivel többet termeltem de lássuk már mégis mennyi az annyi. 

Ilyet én több okból sem szoktam leírni. Azért nem, mert jobbára az égvilágon semmilyen következtetést nem lehet belőle levonni. Aztán azért sem, mert ismerem már annyira a méhészeket hogy szeretnek nagyokat mondani. Ha én leírom hogy 20 kiló, akkor rögtön lesz valaki aki rávágja hogy 22 vagy 25 kiló. Inkább meg szoktam nézni a felvásárló kis jegyzetfüzetét és abban látom hogy a kolléga arányaiban közel sem adott neki annyi mézet mint aminek a megtermeléséről beszámolt.  És ugye a repce meg a napraforgó nem az a fajta amiből hordószám el szoktak vinni üvegben.
Aztán meg azért sem, mert én soha sehol nem írtam olyat hogy én bárkinél többet termelnék, bár sok esetben azért egy picivel több van. Én azt írtam, hogy ugyanazt a mennyiséget töredéke munkával termelem meg! És ezt nem sikerült még megérteni mostanra sem. 
De hogy számot is írjak ha az annyira lényeges. Napraforgón 19,3 kg átlagom jött ki, úgy, hogy ebben nincsenek benne a töredék csak a teli keretek mert azokat nem szedem ki, azt bent hagyom a családnak. Plusz növeltem a családszámot 25%-kal, amit majd most tavasszal értékesíteni szeretnék. Ennek fényében mond bármit is a szám? Szerintem semmit.

Idézetet írta: molnarzoli75 - 2018. Február 06.  19:05

Csupán ezt az egyet felejted ki a hozzászólásaidból, hogy talán Magyarország legjobb és legideálisabb helyén vagy, méhészetileg. Ettől nem nehéz sz@rabb helyen lenni és ebből próbálni kihozni a legjobbat.

Merre méhészkedel hogy azt mondod rá ,hogy nagyon szar hely?

A szövegkörnyezet alapján szerintem nem azt írta, hogy nagyon szar helyen volna, hanem hogy "talán Magyarország legjobb és legideálisabb" helyéhez képest méhészetileg "nem nehéz sz@rabb helyen lenni" 

Na tehát, 2018-ban egy méhész szakmai oldalhoz nem méltó megkérdőjelezni a természetes mézen való teleltetés fontosságát, é egy egyszerű szénhidrátot ennek előterébe helyezni.
Arról nem is beszélve, hogy az álcák etetéséhez, amikor méz és virágpor keverékét kapják, nélkülözhetetlen az ásványi anyag.

Nem kell azt megkérdőjelezni, majd a család jelezni fogja a méhésznek hogy melyik miért jó vagy nem jó. Teleltessetek a becukrosodott vegyszerekkel teli napraforgómézen, csak utána tavasszal nem kell csodálkozni ha legyengül néhány család, meg elpusztul pár anya. Soha nem szoktam télen háborgatni a méheimet, de most a téli melegben úrrá lett rajtam a kíváncsiság és néhányról finoman felhajtottam a fóliát. Ugyanúgy néznek ki mint novemberben, egyetlen család sem lett még csak gyengébb sem, pedig a vacak cukron telelnek.
Keresd meg a neten mondjuk az apibiovit leírását, és nézd végig hogy hány féle vitamin meg ásványi anyag található benne.

méhész szakmai oldalhoz

Ez a kifejezés számomra már valami egészen mást kezd jelenteni.

Nem kell a Hunorral semmit csinálni, de azt elfelejtik, hogy ekkor a pergetés is úgymond "szerényre" sikerül.
Részben azért mert tömeges rajzásnak indul az állomány, amiről el felejtenek az urak beszámolni.

Pont erről (is) írtam tegnap. A 20 keretes hunorban ez valóban így van, szóval aki esetleg ilyennel bohóckodik az ne is csodálkozzon a végeredményen. A 20 hunor kereten nem tud kifejlődni a család, a mézét sem tudja hova rakni, plusz tavasszal még gyorsabban is fejlődik mint a fekvőben vagy a félkereten, és ez a 3 dolog hozza magával a rajzást. Szóval maradjunk annyiban hogy hunorral életedben nem méhészkedtél, mert bizony azzal nem így kell.
Nagyon kevés rajom van minden évben, és a méztermésemmel sincsenek gondjaim. Aztán ha ez mégsem így van és hazudok, akkor a rengeteg raj meg a kevéske pörgetett méz legyen az én problémám.     

Idézetet írta: molnarzoli75 - 2018. Február 06.  19:05

Idézetet írta: Jam Clerk - 2018. Február 06.  15:04

Nektek pár évet közös méhlegelőre kéne járnotok, aztán vagy kiderülne, melyik működik jobban, vagy esetleg összevesztek/megegyeztek/akármi 

Jam Clerk ragadta meg a lényeget! Jenő, Jenő bácsi, nem tudom, hogy is szólítsalak. Bevallom, én végigolvastam az évedet a hunor 12-sel, még a filmet is megnéztem és gyártattam is hozzá kaptárakat. Így utólag már tudom, hogy mit szúrtam el. Nem kalkuláltam bele, hogy nem azonos adottságú méhlegelőn és nem olyan ideális klímában van a méhészetem. Csupán ezt az egyet felejted ki a hozzászólásaidból, hogy talán Magyarország legjobb és legideálisabb helyén vagy, méhészetileg. Ettől nem nehéz sz@rabb helyen lenni és ebből próbálni kihozni a legjobbat. Nekem Te olyan vagy, mint Attila, csak egy évvel korábban kerültél a látóterembe. Tanulni szeretnék, azoktól, akik már végigjárták az utat addig, ahol most tartanak. Ha annyi méhcsaládom lenne mint neked, nekem is csak mellékzönge lenne a méz, de Te sokat tettél azért, hogy a szaporításodra mindig legyen kereslet. Itt a babusgatós, pár családos méhésztől, a mellékállasú hobbistán keresztül a főállású és profi méhészekig mindenki megtalálható. Neked van, kell lennie már emberismeretednek. Bízz mindenkiben, hogy tud dönteni. Te is építs! Köszönöm!

Merre méhészkedel hogy azt mondod rá ,hogy nagyon szar hely?

Szia! Úgy írtam, hogy nem nehéz sz@rabb helyen lenni, mint Somogy, Zala, ahol kora tavasztól, késő őszig egyenletes, állandó nektár és virágporhordás biztosított. Van olyan hely, ahol csak akác van, se előtte se utána semmi, de az ott élő nem örülhet még ennek sem, mert rápakolnak akkor, amikor virágba borul az erdő. Ott előtte is, utána is etetés van. De nagyon sok ilyen, egy-két főhordásos hely van, ahol a köztes szünetekben nem csak az élelmet, hanem a virágport is pótolni kell. Én jó helyen lakom, a Tisza mellett, Tiszapüspöki és Szajol között van a méhészetem. Van minden körülöttem, de annyi nincs, hogy egy 12-es hunor kaptár tele legyen mézzel és méhecskével. Ha nem szűkítettem volna tizesre tavaly, még napraforgó mézem sem lett volna. Tudom, biztosan elbaltáztam valamit, meg ezt is, azt is rosszul csináltam, de erdekes módon a három eredetileg tíz keretesben ment minden mint a karikacsapás.

Ezt írja wr!
"Inkább meg szoktam nézni a felvásárló kis jegyzetfüzetét és abban látom hogy a kolléga arányaiban közel sem adott neki annyi mézet mint aminek a megtermeléséről beszámolt."
Nálam egy felvásárló egyszer tette ki az asztalra ezt a jegyzetfüzetét, amiben mutogatta, hogy ki mennyi mézet adott le.
Azóta nem lépte át nálunk a kertkaput!
Amit Bagira méhésztárs ír soha nem fog senki reális átlagokkal szolgálni, mert sokan a szakmai nagyságukat próbálják úgy igazolni, hogy az átlagokat feltupírozzák.
Az egyik méhész, aki ismert "nagy vetítő" az átlagszámításban, el kezdte nyomni a rizsát, hogy mekkorát pergetett.
Az akkor még csak kamaszodó fia rászólt az apjára, hogy....apúúúúúúúúú, anya mást mondott.
Az átlagszámításra nincs kialakult házirend, de még a napi gyarapodásra sem!
Azzal kell kezdeni, hogy minek az átlagát kell venni?
A beteleltetett méhcsaládok számát, amit ősszel felmért a méh-egészségügyi felelős (szerintem igen, én így számolok), vagy a kollégák ugratására a legjobb családot, ami általában a mérleges.
Vagy csak azokat számolja a kolléga amitől szépen pergetett?
Tudok olyan esetről, hogy az 500 családos méhész arról panaszkodott, hogy megvan még az összes méze mind az 50 mázsa.
Előtte kérdeztem tőle, hogy jó volt e az akác?
Válasza....szuper, 25 kiló feletti átlagom lett. (Matekból nem volt jó a kolléga.)
Ha valaki 100 családdal telet be, és 20 elpusztult, vagy ilyen-olyan módon tartalékba került, akkor nem 80 családra kell számolni az átlagot, hanem 100-ra.
Tavaly az országot az OMME felmérése alapján 24.000 tonna méz hagyta el.
Ha mindenki eladta volna a termését, az 1.200.000 méhcsaládra ezt a számot kivetítve, 20 kilós átlag jön ki.
Rögtön rávágja az akinek még megvan a méze, hogy mindenki nem adta el.
Igen, de ez minden évben így van.
Lehet a témát ragozni, de mint ahogy a kamasz fiú mondta az asszonyokat kell megkérdezni.
Nagyernyei Attila

111

Egyszer felállítottam magamban egy törvényt, mely valahogy úgy szól, hogy egy tévhitet úgy lehet a legkönnyebben felismerni,ha nagyon gyorsan elterjed, akkor biztosan az. Ha az istennek sem lehet az emberek fejébe verni, akkor nagy valószínűséggel  igaz a hír. Hát itt mindjárt van három is.

Az a méh, amelyik a kellően változatos virágforrásból származó, saját maga által gyűjtött mézét és virágporát fogyasztja nem lesz nozémás.

Kérdés: miképpen lehetséges az, hogy a kísérletek során bármikor meg tudják fertőzni a méheket Nozémával, akármilyen virágport fogyasztott előtte?
Az immunrendszer kérdést Jenő már helyretette.
 A harmadik:

A természetes nektárban meglévő antidiabetikus  elem hiányzik a cukoretetésből, ezért a hasznosulása nehezen megoldható a méhek számára." (Mike McInnes, 2007)

A cukoretetésnél rendszerint előkerül a rovarinzulin. Aminek a szerkezetét én már annyiszor szerettem volna megtekinteni. De valahogy sohasem tud  nekem a gugli ilyent mutatni.