Meg tavasszal kivinni. Meg felrakni. Meg minden alkalommal, amikor a fészekbe nyúlunk, akkor is levenni és visszarakni egy helyett kettőt. Minden kezeléskor, ha nincs hordás alulról felülről kettő fiókot takarni, mert amíg a fészket matatjuk, addig a kíváncsiskodókat távol kell tartani.
Egyszerre tavasszal is csak egyet kell. Kisebb méret kisebb súly. Nem kell a családot tavasszal egyszerre 12 kerettel szembesíteni, meg ősszel sem egyszerre kell az egészet levenni. Egészen a betelelés napjáig 2 fiókon vannak. Szóval a teljes lépkészletnek nem az 50 hanem csak a 30%-át kell mozgatni egyszerre. Ha kell szépen működik a 2:1-es arány (harmonika), tehát ha akarom 2 fiókon van a fészek és 1 fiók a méztér, ha meg úgy akarom akkor 1 fiók a fészek és kettő a méztér. Külön pároztatókat sem kell csinálni, csak egy másik aljdeszkán középen kettéválasztani a fiókot, és lesz benne kétszer 4 keretnek hely. Hogy duplán kell emelni azzal sincs baj, olyankor amikor már fent vannak igyekszem nem nagyon turkálni a fészekben. Akác után meg fel szoktam engedni az anyát, ilyenkor méztől meg ösztöntől függően a második harmadik fiókban petézik, máris nem kell az alsó fiókot nézegetnem.
Egyetlen esetben van nagy baj, ha valamelyik fészkébe éppen akkor kell belenéznem amikor mindkét méztérben van már bőven méz. Na egyedül ebben jó a fekvő, hogy bármikor bele lehet nézni a fészekbe emelés nélkül is (azokba kell is sűrűn).
De a sok egyéb mellett van egy számomra szintén lényeges dolog ami miatt kizárólag a 3 fiókosat favorizálom. Én nem seprek, azt nem tartom kíméletes dolognak a méheimmel szemben. Szöktetni meg csak úgy lehet ha 3 fiók van. Leszöktetem az egyiket, kitekerem, aztán jön a másik fiók.
Aztán ha netán megosztással akarnék szaporítani (csak elvétve szoktam) akkor meg lehet csinálni azt is hogy széthúzom ketté a fészket (vagy eleve be sem teszem a rácsot és akkor 2 fiókon lesz), és az egyik felét fiókostól elviszem. Két fiók marad a helyén, a harmadikkal új családot csinálok. Anyát sem keresek, amelyiknél nem lesz az kap egy bölcsőt.
Egyébként látszik az írásaidból, hogy téged is a méhek tanítottak meg méhészkedni mint engem.
Szégyellem is magam emiatt, mert mint itt megtudtam inkább az Örösitől kellett volna tanulnom.

Az a helyzet hogy én a kezdetek kezdetén elolvastam vagy 8 ezzel kapcsolatos könyvet, különféle írók tollából, meg volt egy idős mentorom aki mellett tanulgattam. Aztán ahogy teltek az évek jöttem rá arra hogy amiket ott leírtak annak egy része kb. úgy van, a másik része meg teljesen máshogy. Olyan érzésem volt mintha az ott leírt dolgok egy része teljesen hibás következtetés lenne.
Ekkor döntöttem úgy hogy inkább elkezdem figyelni a méheimet, és igyekszem elfelejteni mindent amit olvastam vagy amire a mentorom tanított. Bejött, mert a méheimtől tanultam a legtöbbet.