A méhcsaládok általános állapota

111

Idézetet írta: adamez2 - 2018. Február 06.  13:14

Egy nagyobb állományt megetetni is legalább akkora munka, mint beadni egy bővítő keretet a fészek szélére.

Ez biztos?

Én úgy gondolom, hogy igen, a szirup elkészítésével együtt biztosan.

P

P

Nektek pár évet közös méhlegelőre kéne járnotok, aztán vagy kiderülne, melyik működik jobban, vagy esetleg összevesztek/megegyeztek/akármi 

Jam Clerk ragadta meg a lényeget! Jenő, Jenő bácsi, nem tudom, hogy is szólítsalak. Bevallom, én végigolvastam az évedet a hunor 12-sel, még a filmet is megnéztem és gyártattam is hozzá kaptárakat. Így utólag már tudom, hogy mit szúrtam el. Nem kalkuláltam bele, hogy nem azonos adottságú méhlegelőn és nem olyan ideális klímában van a méhészetem. Csupán ezt az egyet felejted ki a hozzászólásaidból, hogy talán Magyarország legjobb és legideálisabb helyén vagy, méhészetileg. Ettől nem nehéz sz@rabb helyen lenni és ebből próbálni kihozni a legjobbat. Nekem Te olyan vagy, mint Attila, csak egy évvel korábban kerültél a látóterembe. Tanulni szeretnék, azoktól, akik már végigjárták az utat addig, ahol most tartanak. Ha annyi méhcsaládom lenne mint neked, nekem is csak mellékzönge lenne a méz, de Te sokat tettél azért, hogy a szaporításodra mindig legyen kereslet. Itt a babusgatós, pár családos méhésztől, a mellékállasú hobbistán keresztül a főállású és profi méhészekig mindenki megtalálható. Neked van, kell lennie már emberismeretednek. Bízz mindenkiben, hogy tud dönteni. Te is építs! Köszönöm!

Meg tavasszal kivinni. Meg felrakni. Meg minden alkalommal, amikor a fészekbe nyúlunk, akkor is levenni és visszarakni egy helyett kettőt. Minden kezeléskor, ha nincs hordás alulról felülről kettő fiókot takarni, mert amíg a fészket matatjuk, addig a kíváncsiskodókat távol kell tartani. 

Egyszerre tavasszal is csak egyet kell. Kisebb méret kisebb súly. Nem kell a családot tavasszal egyszerre 12 kerettel szembesíteni, meg ősszel sem egyszerre kell az egészet levenni. Egészen a betelelés napjáig 2 fiókon vannak. Szóval a teljes lépkészletnek nem az 50 hanem csak a 30%-át kell mozgatni egyszerre. Ha kell szépen működik a 2:1-es arány (harmonika), tehát ha akarom 2 fiókon van a fészek és 1 fiók a méztér, ha meg úgy akarom akkor 1 fiók a fészek és kettő a méztér. Külön pároztatókat sem kell csinálni, csak egy másik aljdeszkán középen kettéválasztani a fiókot, és lesz benne kétszer 4 keretnek hely. Hogy duplán kell emelni azzal sincs baj, olyankor amikor már fent vannak igyekszem nem nagyon turkálni a fészekben. Akác után meg fel szoktam engedni az anyát, ilyenkor méztől meg ösztöntől függően a második harmadik fiókban petézik, máris nem kell az alsó fiókot nézegetnem.
Egyetlen esetben van nagy baj, ha valamelyik fészkébe éppen akkor kell belenéznem amikor mindkét méztérben van már bőven méz. Na egyedül ebben jó a fekvő, hogy bármikor bele lehet nézni a fészekbe emelés nélkül is (azokba kell is sűrűn).
De a sok egyéb mellett van egy számomra szintén lényeges dolog ami miatt kizárólag a 3 fiókosat favorizálom. Én nem seprek, azt nem tartom kíméletes dolognak a méheimmel szemben. Szöktetni meg csak úgy lehet ha 3 fiók van. Leszöktetem az egyiket, kitekerem, aztán jön a másik fiók.
Aztán ha netán megosztással akarnék szaporítani (csak elvétve szoktam) akkor meg lehet csinálni azt is hogy széthúzom ketté a fészket (vagy eleve be sem teszem a rácsot és akkor 2 fiókon lesz), és az egyik felét fiókostól elviszem. Két fiók marad a helyén, a harmadikkal új családot csinálok. Anyát sem keresek, amelyiknél nem lesz az kap egy bölcsőt.

Egyébként látszik az írásaidból, hogy téged is a méhek tanítottak meg méhészkedni mint engem. 

Szégyellem is magam emiatt, mert mint itt megtudtam inkább az Örösitől kellett volna tanulnom. 
Az a helyzet hogy én a kezdetek kezdetén elolvastam vagy 8 ezzel kapcsolatos könyvet, különféle írók tollából, meg volt egy idős mentorom aki mellett tanulgattam. Aztán ahogy teltek az évek jöttem rá arra hogy amiket ott leírtak annak egy része kb. úgy van, a másik része meg teljesen máshogy. Olyan érzésem volt mintha az ott leírt dolgok egy része teljesen hibás következtetés lenne.
Ekkor döntöttem úgy hogy inkább elkezdem figyelni a méheimet, és igyekszem elfelejteni mindent amit olvastam vagy amire a mentorom tanított. Bejött, mert a méheimtől tanultam a legtöbbet.

9-10-12 hunorok. Mi van a 11.es hunorral?  Van aki erre esküszik.  Szólaljon már meg.

Én már csak félve merek megszólalni, mert kiderült hogy nem értek semmihez.  A hunornál egyet kell eldönteni, hogy 2 fiókos vagy 3. Ha 3 fiók akkor 9 keret, ha meg 2 fiók akkor 12-13 keret.
A 20 azaz kétszer 10 keretes hunor semmire nem való. Aki nagy büszkén leáll a Jenővel vagy velem vitatkozni az általában ilyennel "dolgozott", akarom mondani bohóckodott, tehát nyugodtan ki lehet jelenteni hogy fogalma sincs a hunor kaptárról, de ez az írásaiból látszik is.
Felénk is van egy ilyen méhész, még azt is megmagyarázza hogy több mézet vesz ki a 20 hunor keretből mint én a 27 keretből.  Lássuk be, ennek a valószínűsége erősen konvergál a nullához. Még akkor is, ha nálam netán marad néhány üres sejt a harmadik fiókban a hordás végére. Nem sok üres sejt szokott maradni. A 20 hunor keretben a család sem tud kellően nagyra fejlődni, és akkor még a nektárt is be kellene hordani valahova. De ezt már Faluba is leírta, nagyon nagyon régen.

P
 

jólenne tudni az anyarács méretét amit a tolnai kontiban használnak. hogy,teljes keresztmetszetben,közlekednek a méhek,vagy,a válaszfalra 1db anyarácsvan rögzitve.

Amit én láttam, ott OSB lapból volt a választó, amin mindössze egy 7 cm sugarú kör volt kivágva, ezen volt az anyarács. Bár ez inkább kaptárgyártás téma lenne.

Az én véleményem, és tapasztalatom is egyben, hogy minél nagyobb felületű anyarács szükséges.
Indokom a következő, és ezt mindig elmondom.
A kicsi ("picsányi") anyarácsdarab arra jó, ha a szűk fészken kívüli keretek között van nyitott fias, és miért ne lenne, akkor arra biztosan bölcsőt fognak húzni.
Ez gyakorlatilag ebben a formában egy anyás dajka!
Hogy lehet ezt elkerülni?
Teljes felületű anyaráccsal, és a válaszfal mindkét oldalára nyílt fias.
Ekkor a dajkaméhek odahúzódnak, és észre sem veszik a méhész beavatkozását.
Ha bölcsőt találunk a fészken kívül akkor valamit elcsesztünk, de egyet biztosan.
A család hangulata nem lesz valami heppi.
Amennyiben a szűk fészekben jó duci, kövér anya van a főhordásban akkor jól csináltunk mindent, és a hangulat is pompás.
Főként a méhésznek a pergetéskor.
Nagyernyei Attila

111

Én arra céloztam, ha a fészekben lévő keretben méz is lenne, akkor nem kellene etetni. NB kereten, ha a család rendesen be volt telelve, akkor akácig nem fogy ki a méz. Még 2016-ban sem kellett etetnem, amikor április második felében nem volt kirepülésre alkalmas idő. Azt gondolom, hogy ha más nem is, de az mindenképpen az NB keret javára írható, hogy minden elfér rajta, amire a családnak szüksége van.

Fekvőben sokkal egyszerűbb a mézes kerettel történő bővítés. A szűkítőn túl ott vannak a család saját keretei. Vannak köztük mézkoszorúsak is. Ezekből teszünk be a fészekbe. Tehát ki sem kerül a kaptárból, nem kell sem vinni-hozni, sem tárolni, sem kénezni (amíg Te többször is kénezel, addig a méhek helyettem gondozzák a kereteket). A kaptárban marad egész télen. Beadáskor néhány helyen megkarcolom, és már megy is be a fészekbe. Takarás vissza, és kész.

Na abban a szirup kajában nem lesznek nosema spórák, egyéb spórák, aki akarja melegen is adhatja, nincs ideje kihűlni.

No és a szénhidráton kívül más beltartalmi értéke sem lesz. A méz nemcsak szénhidrát:

A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz. 22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C-, és B-vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma. Rendkívül magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. (Wikipedia)

A nozémától csak annak kell tartania, akiknek hiánytáplálkozást folytatnak a méhei. Azok a méhcsaládok, amelyek a saját maguk által begyűjtött és lehetőleg minél több forrásból származó mézet és virágport fogyasztanak nem lesznek nozémásak. A nozéma ugyanis minden méhegyedben megtalálható, de csak akkor tud bejutni a sejtbe és ezáltal elszaporodni, ha a méh immunrendszere legyengült állapotban van, aminek a következtében a sejtfal elvékonyodik. Ez pedig köszönhető a cukoretetésnek és a monokultúrás táblára vándorlásnak. Nálam a méhek, egy minimális serkentő etetést leszámítva (~2 kg cukor / család / év) a saját mézüket fogyasztják. Soha nem tapasztaltam még nozémát a méheimnél, és soha nem volt gondom a sok méhész által telelésre alkalmatlannak minősített mézzel sem. Jut eszembe, ha évmilliókon keresztül jó volt a méheknek a saját mézük, akkor most miért ne lenne ugyanolyan jó?

111

111