A méhcsaládok általános állapota

Már április elejére lehagyják a polisztirol kaptáras családok a többieket. Ugyanazon a hőmérsékleten, ugyanolyan népes család kb. dupla annyi kijáróméhet "indít". Ezt márciusban tökéletesen lehet látni.

Nekem XPS betétes fakaptáraim vannak, az állomány fele ilyenben van, a másik fele sima fakaptárban. Nem igazán a hőszigetelése miatt vettem, hanem a súlya miatt, mert sokkal könnyebb, mint a fakaptár. Itt vége is az előnyöknek. Ha anyarácsot rakok be a méhek belülről megrágják az XPS-t az anyarács széleinél. Télen a cinkék csipkedik kívülről, ha nem hálózom le. Ha véletlenül nekimegyek valami keményebb tárggyal, azonnal benyomódik a felülete. Nagyon jól vezeti a hangot, így a kintről jövő hangok és rezgések miatt sűrűbben és erősebben felzúgnak a méhek. Tudom, hogy a polisztirol kaptár anyaga nem XPS, de gondolom, hogy ha nem is ennyire, de ott is jelentkeznek ezek a problémák. Ehhez képest valóban van egy kis előny a fejlődésben, ez vitathatatlan, bár jól leszűkített családnál ez nem annyira szembetűnő. Ha március elején 6 keretre szűkítem a családokat, akkor nagyjából hasonlóan fejlődnek. Szűkítetlen fészeknél nagyobb lehet a különbség. Mindig azt kell nézni, hogy mi a cél. A méhészek többségének az, hogy akácra bomba erős családok legyenek rajzás nélkül. Miután ezt minden probléma nélkül el lehet érni 19mm falvastagságú fakaptárban is, ezért teljesen indokolatlannak látom a polisztirol kaptárak alkalmazását. Arról nem is beszélve, hogy a gyártása és a megsemmisítése is nagy mértékben szennyezi a környezetet, míg a fakaptár megújuló erőforrás és ha tönkremegy, akkor még mindig el lehet tüzelni (bár a festék miatt ez sem a legjobb a környezet szempontjából, tehát érdemes előtte eltávolítani, amennyire lehet).

Mortimer!
A hőhíd fogalma jól ismert. Szerintem a méhek a hőhidat megérzik, és ott "vastagabb" fürtöt képeznek. Az nem mindegy, hogy ezt a vastagságot mekkora területen kell kialakítaniuk. Ahol van szigetelő, ott nem. Ebben különbözik a ház szigetelésétől.

De ezt csak úgy tudnák megoldani, ha testükkel betömnék a lyukat, tehát az oldaltakaróra ülnének ki. Nem tudok róla, hogy ilyet csinálnának, akkor viszont ott távozik a meleg levegő. Oké, nem mindegy, mekkora a rés, mennyi levegő szökik el.

Tehát ott fejeztem be, hogy FÉK, elérkeztünk az anyakorlátozáshoz, rajzásgátláshoz.
Itt ismét fehér hollónak számítok a rakodósok körében, de talán a fekvősöknél is.
Miért?
Mert én DANDÁR ELŐTTI 10  NAPRA számítom az anyakorlátozás idejét  NEM AKÁC ELŐTTI 10 NAPRA!.
Ezzel csúszással a sok száz, vagy ezer családos méhészeknek nem szabad számolniuk, mert akkor a tisztító pergetésnél nincs leűzés, és szöktetés, mert nem kelnek ki időre a méhek!
Én pont erre "utazok" (a fekvőben is), hogy a főhordás megindulásakor legyen még néhány keret "PKFF" pár napon belül kelő fedett fiasom!
Ezt sokan értetlenül hallgatják előadásaim alkalmával is, ezért pontosan kifejtem a lényegét.
Amikor beállítom a méhcsaládokat termelőre(3-as ábra), az anyákat általában 5 Hunor keretre korlátozom, de a 4 volt a legjobb!
Ismét egy biztosíték kiverve!
Alul úgy néz ki a szűk (korlátozott) fészek, hogy széle mézes-virágporos, majd az ÉK (Építő Keret), amely ekkor már másodszor van kitörve.
Utána nyitott fias, majd egy üres, vagy ML (Műlép), és egy fedett.
A szűk fészek FÖLÉ teszem az összes többi megmaradó vegyes korú fiast, szorosan egymásmellé húzva.
Ha a méztér másik oldalára kerülne egy nyitott fias lép, akkor egy anyás dajkát képeznék, és ha elnézem a bölcsőt, megrajzana.
Így, mivel a szűk fészekből az anyatermék (feromon) akadálytalanul feláramlik a méztérbe a fias lépek közé, nem vagy csak néhány család húz bölcsőt, de ezt majd a tisztító pergetéskor lerombolom.
Így indulok neki az akácnak, és eddigre ha normális az idő, a szűk fészken kívüli lépekben szépen van repce, vagy tavaszi méz.
Amikor megindul az akác azonnal nekiállunk pergetni.
A szűk fészekben van egy utolsó ellenőrzés, de ekkor már ki sem veszek egy keretet sem, csak az ÉK keretet picit megemelem, hogy lássam az építményt, nincs e bölcső.
Erről részletesen írtam már, ezt átlépem.
A tisztító pergetésnél Hunorban a fias lépeket nem kell pergetni, mert a szűkítésnek ez az egyik legnagyobb hozadéka.
A fias körüli mézkoszorú felkarcolásával, és szűkítéssel azt értem el, hogy ezekben a keretekben nincs méz, vagy csak körömhegynyi.
Ekkor a méztérben szétosztom a kelő fias lépeket és indulhat a hordás.
Amikor már 10-15 kilót emelkedett a mérleg jön a következő (kellemes) beavatkozás, ami miatt 5 évig hezitáltam a váltáson!
A szűk fészek fölötti mézteret felemelve beközlök egy újabb fiókot, ami "ízlés dolga", hogy milyen kereteket teszek bele.
A szélére mindig öreg, bábinges lépek kerülnek, majd műlép, és üres lépek vegyesen.
A 3. fiókban (4.ábra) ekkorra már  már főként kikelt fiasok vannak!
És itt az a pont amiért AKÁC DANDÁR ELŐTT 10 nappal korlátozom az anyákat!
Ezek a lépek, amelyekben már csak "pötty" fiasok vannak, arra jók, hogy a méheket megőrjítsük.
Dandár előtt vagyunk!!!!!
Olyan hordásba kezdenek, hogy az bámulatos.
Néhány napon belül mindenhol méz lesz, rajzás meg nuku!
A szűk fészekben mint a metrón, az ajtók (sejtek) záródnak, nincs dajkálandó álca, csak fedett fias, emiatt szinte raj állapotba került a család.
A 10 naposnál fiatalabb, tétlen  dajkaméhek (erre idéztem Örösitől) is munkába állnak.
Ezt a módszert évtizedeken keresztül alkalmaztam sikeresen, és fekvőben is folytatom, csak 90 fokkal el kellett a kaptárt fordítani, de az elv ugyan az.
Ha dandár előtt kikel az össze fiasunk, a mutatvány nem működik, mert nincs ami húzza a mézet, és letömik a szűk fészket, automata rajzás.
Röviden ennyi.
Köszönöm, hogy végigolvastátok.
Aki hajlandó ezt megcsinálni, és lemond a tisztító pergetéskori szöktetéskor, nem fog csalódni.
Minimum 30%-al nagyobb termés, rajzás kizárva, és akác végére 4-5 keret táblás-fedett fias, mert az anyák általában eddigre kimennek a szélére.
Folyatás következik.
Ha megyek második akácra, és szaporítás..
Nagyernyei Attila

Akartam írni ezt azt de inkább nem írok, mert már egyáltalán nem csodálkozom rajta hogy elment a kedved a hunortól. Az olvasottak alapján nekem is elment volna...
Nekem épp azért jött meg, mert a hunor az egyetlen olyan kaptártípus amibe ezeket a dolgokat egyáltalán nem kell csinálni, sőt ha olyan a fiók (szűk és meleg) leginkább semmit sem kell csinálni. Arra a plusz 30% mézre is kíváncsi lennék hogy az mennyi is összességében, nekem az a tapasztalatom hogy az 15% sincs ahhoz képest ahogy a méhek egyébként dolgoznának.
Van viszont azért a 10-15% méztöbbletért 4-500% plusz munka, a fészek többszöri megbontása, lehűtése. Éppen ez az a dolog amin jót mosolygok mindig a felessel dolgozókon. Akác előttig úgy hatszor hétszer nyitnak kaptárat és turkálnak benne, én jó estben egyszer, rossz esetben meg kétszer.
A 9 keretes szigetelt falú fiókból ki kell venni beteleléskor az egyik szélső lépet a méhektől távolabb eső oldalról, tehát 8 kereten telelnek. Nem kell a helyére bedugdosni semmit, tavasszal sem. Föléjük sem kell rakosgatni semmit, mert szigetelt a fiók, a menekülőtér és a tető is, nem megy el a fészek melege. Tehát teljesen értelmét veszti mindaz amit leírtál, rengeteg felesleges munka spórolható meg, miközben a család ugyanolyan jól fog fejlődni.
Az sem igaz hogy ne lehetne egy fiókot tavasszal rátenni. Ha olyan az idő már március végén ráteszem, persze az első 2-3 napban alatta hagyom a fóliát és csak utána veszem ki. Ez plusz 2-3 perc munka családonként a fészek megbontása nélkül! Nem hogy nem torpan meg a család a fejlődésben, hanem néhány nap alatt teljesen elfoglalja az egész fiókot. Utána már csak azt kell lesni hogy a harmadik fiók felrakásával el ne késsünk, mert ha elkésünk akkor lesz az, hogy a raj már április 25-e körül fent lesz a fán. Tavaly pl. kitolt velem az időjárás plusz figyelmetlen is voltam mert siettem, így lett is egy rajom már április 21-én.

 

Hogyan, de tényleg hogyan tud kitolni az időjárás egy olyan rendszerrel amelyhez akácig 1 x kell nyúlni? Ez egy időjárás, és szinte már méhészfüggetlen rendszer! A rajzással meg hát nincs gondod, korábban ezt írtad.

 

Sziasztok!

Egyetlen kérdés!
Akkor miért nem mindenki a 9 keretes szigetelt falú Hunort használja?

Nb18

Idézetet írta: nata - 2018. Február 04.  14:21

Már április elejére lehagyják a polisztirol kaptáras családok a többieket. Ugyanazon a hőmérsékleten, ugyanolyan népes család kb. dupla annyi kijáróméhet "indít". Ezt márciusban tökéletesen lehet látni.

Nekem XPS betétes fakaptáraim vannak, az állomány fele ilyenben van, a másik fele sima fakaptárban. Nem igazán a hőszigetelése miatt vettem, hanem a súlya miatt, mert sokkal könnyebb, mint a fakaptár. Itt vége is az előnyöknek. Ha anyarácsot rakok be a méhek belülről megrágják az XPS-t az anyarács széleinél. Télen a cinkék csipkedik kívülről, ha nem hálózom le. Ha véletlenül nekimegyek valami keményebb tárggyal, azonnal benyomódik a felülete. Nagyon jól vezeti a hangot, így a kintről jövő hangok és rezgések miatt sűrűbben és erősebben felzúgnak a méhek. Tudom, hogy a polisztirol kaptár anyaga nem XPS, de gondolom, hogy ha nem is ennyire, de ott is jelentkeznek ezek a problémák. Ehhez képest valóban van egy kis előny a fejlődésben, ez vitathatatlan, bár jól leszűkített családnál ez nem annyira szembetűnő. Ha március elején 6 keretre szűkítem a családokat, akkor nagyjából hasonlóan fejlődnek. Szűkítetlen fészeknél nagyobb lehet a különbség. Mindig azt kell nézni, hogy mi a cél. A méhészek többségének az, hogy akácra bomba erős családok legyenek rajzás nélkül. Miután ezt minden probléma nélkül el lehet érni 19mm falvastagságú fakaptárban is, ezért teljesen indokolatlannak látom a polisztirol kaptárak alkalmazását. Arról nem is beszélve, hogy a gyártása és a megsemmisítése is nagy mértékben szennyezi a környezetet, míg a fakaptár megújuló erőforrás és ha tönkremegy, akkor még mindig el lehet tüzelni (bár a festék miatt ez sem a legjobb a környezet szempontjából, tehát érdemes előtte eltávolítani, amennyire lehet).

Az XPS betétes kaptár és a gyári polisztirol nagyon nem egy kategória. Nem akarok győzködni senkit, mindenkinek saját maga kell kitapasztalnia, hogy mennyivel is jobb a műanyag kaptár. Környezetszennyezésben sem hiszem, hogy nagy különbség volna. Már a fa kivágása sem környezetbarát, majd az elégetése végképp nem. A polisztirol élettartama többszöröse a fáénak, az nem fog elkorhadni és az esetleges sérüléseket is könnyen ki lehet javítani. Mondjuk azt se árt megjegyezni, hogy nagy különbség van az új és a régiek keménysége között. Az újaknál eddig 1db rágásnyomot se találtam, se a hangyák, se a méhek részéről.

Ki tud, éppen a sokkal kevesebb szükséges beavatkozás miatt. Nyilván nem akácot akartam írni hanem a repce végét, de úgy látszik rajtad kívül ezt mindenki értette.  A hozzászólásod egyébként nagyon hasznos volt, tökéletesen rávilágít arra hogy az égvilágon semmit sem érdemes ide írni segítő szándékkal, mert biztosan lesz valaki aki majd beletrollkodik, vagy csak egy kalap alá veszi a faodút egy 3 fiókos kaptárral, és akkor persze hogy nem érti hogy abban a méhek miért viselkednek máshogy.
Szerintem itt be is fejezem az értelmetlen szócséplést, tessék használni továbbra is a "szuper" kaptárakat mint a fekvő és a félkeretes, ami mellett tavasszal (meg máskor is) a sokszorosa munkaórát el lehet (azaz kell) tölteni ehhez képest. Nem írnám ezt ha azokat nem használtam volna ugyanúgy éveken keresztül, de sajnos használtam, és el is töltöttem mögöttük rengeteg olyan időt amit ma már másra tudok fordítani.
A rajzással valóban nem sok gondom van, nekem úgy arányaiban harmada-negyede annyi szokott lenni mint a körülöttem lévőknek, és ehhez nem kell kivonulnom hetente bölcsőzni.

Egyetlen kérdés!
Akkor miért nem mindenki a 9 keretes szigetelt falú Hunort használja?

Azért, mert nem mindenki tudja hogy az NB mennyivel jobb.  Meg nagyon szereti a méheit, miért ne töltsön velük ötször annyi időt. 

Az XPS betétes kaptár és a gyári polisztirol nagyon nem egy kategória. Nem akarok győzködni senkit, mindenkinek saját maga kell kitapasztalnia, hogy mennyivel is jobb a műanyag kaptár. 

Hát igen, aki nem ért hozzá az vagy a méhekkel vagy a nap UV sugaraival szokta megetetni az XPS-t.  Ugye, belülről nem rakható oda közvetlenül anélkül hogy a méhek megrágnák, kívülről meg festeni kell, mert az EPS-el ellentétben az XPS szétporlad az UV-tól ha süti a nap.
A hangyák azok szeretik ezeket rágcsálni, viszont a harkályos tapasztalatok jobbak. A nikecellt is megkopácsolja a harkály ha akkora hó van hogy nem talál mást, de közel sem tesz benne akkora kárt mint a fában. És ami a lényeg hogy a családban sem, mert belefúr 2-3cm mélyen, nem talál semmit, odébbáll. A 2cm fát meg átfúrja, észreveszi hogy van ott mit enni és nem tágít.

Idézet

Az XPS betétes kaptár és a gyári polisztirol nagyon nem egy kategória. Nem akarok győzködni senkit, mindenkinek saját maga kell kitapasztalnia, hogy mennyivel is jobb a műanyag kaptár. 

Hát igen, aki nem ért hozzá az vagy a méhekkel vagy a nap UV sugaraival szokta megetetni az XPS-t.  Ugye, belülről nem rakható oda közvetlenül anélkül hogy a méhek megrágnák, kívülről meg festeni kell, mert az EPS-el ellentétben az XPS szétporlad az UV-tól ha süti a nap.
A hangyák azok szeretik ezeket rágcsálni, viszont a harkályos tapasztalatok jobbak. A nikecellt is megkopácsolja a harkály ha akkora hó van hogy nem talál mást, de közel sem tesz benne akkora kárt mint a fában. És ami a lényeg hogy a családban sem, mert belefúr 2-3cm mélyen, nem talál semmit, odébbáll. A 2cm fát meg átfúrja, észreveszi hogy van ott mit enni és nem tágít.

Valóban nem értettem hozzá, de jónak tűnt, ezért gondoltam kipróbálom. Nem vált be, leírtam miért. Azt is leírtam, hogy a polisztirol kaptárak anyaga valószínűleg erősebb, mint az XPS, tehát nem vettem egy kalap alá. A hangyák egyébként nem rágták meg, az UV sem károsítja, mert ugyanúgy le van festve vízbázisú zománc festékkel, mint a fakaptár. A harkály még nem próbálkozott, de azt hiszem annak nem lenne ellenfél. Bár szerintem a harkálynak a polisztirol sem ellenfél, ha a bükkfába is bele tud menni jó mélyen, akkor miért nem tenné ezt meg könnyedén a polisztirollal?

Ha nem lenne olyan nehéz a súlya, akkor nádkaptárakat használnék, mert ott minden együtt van ami kell. Természetes anyag, ingyen vagy legalábbis olcsón hozzáférhető, jól szigetel és átengedi a párát is.

Az XPS betétes kaptár és a gyári polisztirol nagyon nem egy kategória. Nem akarok győzködni senkit, mindenkinek saját maga kell kitapasztalnia, hogy mennyivel is jobb a műanyag kaptár. Környezetszennyezésben sem hiszem, hogy nagy különbség volna. Már a fa kivágása sem környezetbarát, majd az elégetése végképp nem.

Én sem vettem egy kalap alá a kettőt, az anyagminőség tekintetében csak az XPS-ről írtam, hiszen ezzel van tapasztalatom. A környezetszennyezés már egy másik téma. A fa nem környezetbarát, mert kivágják? Persze, ha a fatolvaj vágja ki az nem az, de erdészet által értékesített faanyag esetében ettől nem kell tartani. Jelenleg is arányaiban több fát ültetnek Európában, mint amennyit kivágnak, vagyis ez egy megújuló erőforrás. Ugyanez nem mondható el műanyagokról, ami a gyártástól a megsemmisítésig kizárólag a környezetet szennyezi. A fa égése során nem bocsát ki több széndioxidot, mint amennyit élete során megkötött, tehát ha így vesszük, akkor nem tekinthető környezetszennyezésnek az ésszerű elégetése (például lakóház fűtése télen), pláne más energiahordozókkal összehasonlítva.

Idézet

Egyetlen kérdés!
Akkor miért nem mindenki a 9 keretes szigetelt falú Hunort használja?

Azért, mert nem mindenki tudja hogy az NB mennyivel jobb.  Meg nagyon szereti a méheit, miért ne töltsön velük ötször annyi időt. 

Örülök, hogy rádöbbentél a NB előnyös tulajdonságaira!
Valóban nagyon szeretem a méheimet, de nem ötször, hanem húszszor annyi időt töltök velük mint Te!

Megfogadtam, hogy nem reagálok azokra a hozzászólásokra akik fikázzák a technológiámat.
Hol olvastad wr méhésztárs, hogy ez nem egy munkaigényes módszer?
Én azt állítom, hogy legalább 30%-al több termés érhető így el, bazi nagy melóval.
Amikor a hordókat számolom, soha nem gondolok arra, hogy ezt mekkora munkával tudtam megtölteni, mert imádok a méhekkel foglalatoskodni.
De nem ész nélkül!
Mindent precízen átgondoltam, és sok apró kísérletezés után alakítottam így a technológiámat.
Nálam ott bukott el wr méhésztárs elmélete amikor megkérdőjelezte a többlet termést.
Ezt már mások is megtették, olyanok akik soha nem próbálkoztak az anyakorlátozással.
Azt gondoltam írásommal segíteni tudok, de ha még mindig azon kell győzködnöm a kollégákat, hogy a raj állapothoz közeli méhcsaládok gyűjtik a legtöbbet, mert ezekben van a maximális kijáró méhtömeg, akkor nincs miről beszélni.
Nagyon örvendek, hogy Hevesi Mihály is beidézte Popravko orosz professzor azon sorait, amely arról szól, ha minél tovább korlátozzuk a méhanyát,annál hosszabb életűek lesznek a dolgozók.
Senkit nem szeretnék győzködni, és sokszor meg is bánom azt, hogy a világhálón kiteregetem szakmai titkaimat.
Sokat kísérleteztem, és néhányszor keresztül húzták számításaimat a méhek.
Számtalan méhészetben jártam, ahol csak dobálták a méztéri fiókokat, aztán amikor elmentem a sajátjaimhoz, rádöbbentem, hogy mekkora dumazsákok a méhészek.
A csúcs az volt, hogy MÁR 2 éve egy "Illés féle" tolnai konténerben méhészkedő szájhős, előadást tartott Baján.
Az önbizalmán kívül semmi nem fogott meg, mert annyira mellette volt a termelésnek, hogy az fizikai fájdalmat jelentett.
Előadónak kiváló, mert még meg is tapsolták.
Itt tartunk.
Nagyernyei Attila