Néhány szót a Varroa stratégiáról. Wr-rel sokszor értünk egyet, és sokszor nem. De ez nem baj, mert azt vallom, hogy ettől megy előre a világ. Most éppen szinte mindenben egyetértek vele. Valóban úgy van, hogy a méhésznek saját magának kell stratégiát kidolgoznia. Ha az nem felel meg a természetnek, akkor elbukik. Addig nincs baj, amíg a jelenség elszigetelt, rossz kezelési módszert választott. Gondolok itt a bio méhészkedésre. Fiatal gazdák plusz pontot kapnak érte, noha még "rendes" módon sem tudnak védekezni az atka ellen, akkor miért gondolják azt, hogy a jóval nehezebb bio védekezéssel ez működni fog? De ez csak az izolált körbe tartozó kategória. A komolyabb az az evolúciós előrehaladás, amely megkerülhetetlen. Ha marad életben atka a kezelések után, az valójában egy mesterséges kiválasztás. Vagyis mindig a legéletrevalóbbat hagyjuk meg. Minél több marad életben, annál nagyobb a merítés lehetősége, annál több az atka számára hasznos mutáció tud létrejönni. És ez nem is egy ország, hanem egy kontinens problémája. Ahol minden méhész minden méhésszel össze van kötve. Sőt a világon minden méhész minden méhésszel össze van kötve. Pusztán csak idő kérdése, hogy egy sikeres mutáció eljusson a világ másik végébe. Lásd Ausztrália. Az atka megjelenése ott is csak idő kérdése volt. Igaz majdnem száz év, de mindennek eljön az ideje. A rengeteg hajó közül, amelyik ott kötött ki,volt egy olyan, amelyiken atkás raj volt,és nem pusztították el út közben.
Tehát, amikor Varroa sratégiát kérek számon, akkor abbéli kritikámat fogalmazom meg, ami jelenleg hivatalosan érvényes. Ez pedig a következő. Idézet a 70/2003 39. §-ból:
(4) A varroózis gyógykezelésére csak olyan, Magyarországon törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett állatgyógyászati készítmény használható, ami a varroózis kezelésére vonatkozó, magyar nyelvű használati útmutatót tartalmaz.
(5) A vármegyei kormányhivatal irányítja, és időszakosan ellenőrzi a méhészek védekezési tevékenységét. Hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről, továbbá – indokolt esetben – előírhatja az adott terület összehangolt, egyidejű gyógykezelését.
(6) Elhanyagolt védekezés esetén – ha az állományban az atka feldúsult és a méhész az előírt védekezést nem hajtotta végre – a hatósági állatorvos a szomszédos méhállományok fertőződésének megakadályozása céljából kötelezi a méhészt a gyógykezelés haladéktalan elvégzésére. Ha a méhész a gyógykezelést nyolc munkanapon belül sem kezdi meg, akkor a járási hivatal a méhállományt állami kártalanítás nélkül leöleti.
Tehát engedélyezett készítmények: Hol találom a hatékony (!!!) engedélyezett készítmények listáját? Egyáltalán a hatékonyság definícióját hol találom? Milyen mértékű atkairtás nevezhető hatékonynak? Hol vannak az erről szóló kutatások? Mit, mikor, mennyi ideig kell az engedélyezett készítmények közül használni, hogy az valóban elegendő hatékonyságot érjen el? Mely engedélyezett készítmények felelnek meg ennek a követelménynek? A vármegyei hivataloknak milyen eljárásrend áll rendelkezésükre ahhoz, hogy irányítsák a védekezést? Én ilyen vármegyei kormányhivatalnál dolgozom, és nem tudok ilyen eljárásrendről. Pedig eltelt 20 év azóta, hogy ezt leírták. Inkább nem is folytatom.
Ami az 50 atkát illeti. Nálam 2 db volt az utolsó kezelés után hullott atkák száma átlagosan (0 és 4 között). Csinálnék is zárókezelést emiatt is, ha 5 km-es körzeten belül nem lenne senki. De nem így van, ezért aztán a költség haszon számítás alapján nem fogok kezelni.
Én Perizin esetén figyeltem meg, hogy azoknál a családoknál, ahol volt még fias, akkor ha ott egy kezelésre 20 atka lejött, akkor a következő 2 kezelésnél lejött a 20 atka, de fias még mindig volt. Elsőre jött a 20 két harmada, majd annak is a 2 harmada, mindaddig amíg volt fias. Tehát durván 2/3-dal lehettet csökkenteni a lehullott atkák számát. Ez is azt mutatja, hogy amíg van fias, addig be tud bújni az atkák egy része. Logikai alapon az öreg atka. Akárhogyan is vesszük, ez hatékonyságbeli probléma. Ez oda vezet a mutációk révén, hogy a fiatal is be fog tudni bújni.
Seed felhozta a nyúlóst. Nem teljesen értettem, hogy mit akar mondani vele, de mintha én pont az ellenkezőjét állítanám. Szóval a nyúlós azelőtt is volt, hogy a beteg családokat elégettük volna. Magyarul a nyúlós egy olyan betegség, amely egyensúlyban volt régen, ezért nem pusztultak ki miatta a méhek. Órákig tudnék írni arról, hogy ez min alapszik, de inkább nem teszem. Az a helyzet, hogy az égetések bevezetése óta az évenkénti nyúlós esetek száma nem lett nulla, de nem is növekszik érdemben, legfeljebb időszakonként van nagyobb esetszám. Ez azt mutatja, hogy a kaptáras rendszer az égetésekkel együtt van egyensúlyban, de arra nem képes, hogy lenullázza a nyúlóst. Az odús méhészetekben nem kellett az egyensúlyhoz égetés. Varroa esetén a rendszer úgy tűnik, hogy csak a kezelésekkel van egyensúlyban, anélkül kipusztulnának a méhek. Ha a kezelés hatékonysága csak egy kicsit is romlik, akkor kieshet a rendszer az egyensúlyi állapotból, és nem lesz megállítható. Pontosabban szerintem valahol 95-99 százalékos mértékű pusztulás után meghatározott vírusösszetételű családok életben maradnak. Hát a Varroa stratégiának erre az esetre kellene szabályozást tartalmaznia. Mármint, hogy ne jussunk el a 99 százalékig. De ha még az sincs meghatározva, hogy mi az elegendő hatékonyság definíciója, akkor miképpen?
Hát röviden a támogatásokhoz ez úgy kapcsolódik, hogy ha a méhcsaládok növelsét ösztönzöm bármi módon, akkor az egyensúlyhoz szigorúbb követelményeket is meg kellene határozni, mert különben az korábban fog felborulni, mint az eredeti helyzetben. Ezzel azt is kimondtam, hogy egy idő után szükségszerűen felborul az egyensúly, igaz nem totális pusztulás lesz az eredménye, hanem csak 99 százalékos. Reméljük, hogy lesz még erre száz évünk.