ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Ha a kamerás bressert akarod venni akkor biztos lehet vele fotózni is. Az enyém kamerás, de mivel használtan vettem postai utánvéttel csak a kézhezvétel után tudtam meg hogy a kamerája nem jó. Maga a mikroszkóp amúgy amire vettem, nozémát nézni alkalmas. A kép nem túl éles. Kb. 800 x-os nagyítás fölött csak a látómező közepe éles, 1200x-os nagyításnál pedig szinte értékelhetetlen. Ennek érdemes tudatában lenni mielőtt megveszed. Lehetőleg próbáld ki és nincs csalódás. Amúgy ezen negatívumok ellenére sem bántam meg hogy megvettem. Legalább megszűnt a találgatás meg a sok mese a nozéma kapcsán.

Ma elolvastam a Méhészet újságban Békési doktor cikkét a varra atka biológiájáról. Egy amerikai kutató (C. Collisont) eredményeit ismerteti. Ennek a kutatónak az eredménye kicsit ellentmondásban van Hegedűs doktor által ismertetett német kutatók eredményével.

C. Collisont szerint a nőstény atkában a méhlárva feromonja indítja be a peték érési folyamatát és 30 óránként rak 5-6 petét, míg a német kutatók azt állítják, hogy a peték érése hosszú időt igényel, de az atkanőstény éretté válásától kezdve folyamatos.

Békési doktor a cikk végén bevallja, hogy nem tud magyarázatot adni a mostani őszi magyar atka invázióra. Arra hivatkozik, hogy túl kevés adat áll rendelkezésre, mert ez évben csak alig több mint 70 atkaminta lett beküldve, míg nyúlósból 5000-nél is több. Viszont ha a német kutatók álláspontja igaz, akkor sokkal inkább tudjuk magyarázni a helyzetet. 

Olvastam a cikk nagyobb részét egy  másik lapban is nem hazai méhészeti szaklapban, nagyon jó és tökéletes írás ami sajnos nagyban változtat az atka kérdésen!!

Úgy tűnik, minden esetben muszáj lesz október-novemberben megbizonyosodnom a fiasításmentességről.
Ha van, akkor kivillázni, vagy elvenni azt a lépet (zárókezelés kötelező "tartozéka" lesz!), utána pedig néhány napon belül vagy vele egy menetben csurgatni... (nálam oxálsav).
Elég egy-két tenyérnyi fias, amely nem szűnik meg télen és szépen felszaporítják maguknak az atkát...

Attila

QUQURIQ !!!

Mindenki azt gondolja, hogy az atka a méhek legnagyobb ellensége!
...pedig a felelőtlen méhész a legnagyobb ellenség!
Őket kellene intézményesen kiirtani magunk közül!
Sokan, lelkiismeretesen védik, kezelik a méheiket, egy egy kisebb vagyont költenek rá!
Mások csak a mézet veszik el, buta módon hagyják méheiket az atkák martalékává válni!
A holnapról nem gondoskodnak, csak az atkákról gondoskodnak!
Gyökeres méhegészségügyi változás nélkül, az egész ágazat megsemmisül!

Kiskakas!

Felmerült a kérdés, hogy az oxálsavas kezelés után mennyi idő múlva lehet mézet pergetni?
1.
Az oxálsav tartalma a termett méznek is van. És végeztek erre nézve vizsgálatokat. 2012-ben végeztem részletes szakirodalmi kutatást és készítettem erről egy előadási anyagot. Ebben szerepel arra is adat, hogy mennyire változik meg az oxálsavas kezeléstől a méz oxálsav tartalma. Alig értékelhető mértékben változik tőle.
2.
A szublimálás során apró és könnyen lepergő kristályok kerülnek a méhek testére és a lépekre. Ezek a kristályok könnyen leperegnek, ezért kell 3 naponként ismételni az oxálsavas szublimálást.
3.
Oxálsavas csurgatásnál cukorsziruppal juttatjuk a méhek testére az oxálsavat. Rátapad a méh testére és a mérések szerint 8-10 napig marad a méhek testén. Ezért javasolják a csurgatás esetén a sorozatkezelést 7 napos időközzel.

Következésképpen a türelmi idő is különbözik attól függően, hogy szublimálással vagy csurgatással kezelte a méhész a méhcsaládot.

Erre a tisztázó leírásra azért volt szükség, mert Tükör és még néhány méhész nem érti a különbséget, de alaptalanul fantáziálnak mindenfélét.

Üdv.
Régebben olvastam valahol hogy szerves savakkal akár hordásban is lehet védekezni. Most meg néhol az ellenezőjét olvasom. Most akkor mi az igazság? Milyen jó lenne naprán amikor alig van helye petézni az anyának kihasználni hogy a kevesebb fiasítás miatt több a méheken csüngő atka és közéjük lőni. Még ha gyengébb is mint az amitráz akkor is tarolna.
Kár hogy féltem a mézet...

Geddekas! Ezt hogy háromnaponként kell szublimálni honnan veszed? Mellesleg megjegyzem hogy szerintem is, de sokan szublimálásnál is a 5-10 napot tartanak elfogadhatónak a fújások között. Szerintem összemossák az atka haldoklásának hosszát azzal hogy sokáig hatásos, mivel csak azt látja hogy 12 nap után is potyog.

A másik ami foglalkoztat az oxálsav méhészre gyakorolt hatása. Én csak szublimálok. Általában teljes álarcban használom és semmi más védőeszközt nem használok, kesztyűt sem. Még soha nem tapasztaltam káros hatását, de azt hallottam nemrég hogy a bőrön keresztül is felszívódik. Jó lenne tudni az igazat.
Érdekességképp leírom, bár biztos megköveztek érte hogy mostanában próbálgattam egy szublimálót gázálarc nélkül. Úgy voltam vele hogy ha rám hordja a szél kifordulok belőle és amíg a füst a közelemben van nem veszek levegőt. Több kevesebb sikerrel össze is jött, levegőt nem vettem benne. A munkálataim befejeztével enyhe gyomorégésszerű érzésem volt, bár lehet hogy nem ettől.
Attól függetlenül megfogadtam hogy ezzel nem fogok játszani, van jó maszkom felveszem és kész.

Csáki Tamás irányításával zajló "on farm" programban 3 naponként szublimálnak, ha jól tudom. De javítsatok ki, ha tévedtem.

Ahogy olvastam a szakirodalomban olyan leheletnyi az oxálsav tartalomban a változás, ami még a laborok számára is nehezen érzékelhető. Tehát ez szerintem egy illendőségi szabály, de nem jelent a mézre tényleges minőségi kockázatot.

Az oxálsav SZUBLIMÁLVA a méhész tüdejére NAGYON VESZÉLYES!

       "Érdekességképp leírom, "

    Szerintem nem annyira érdekes. Lehet nem hallottad de már 3 meg haltak amiatt, h figyelmetlenek voltak. Nem játék , ez a szer az emberre veszélyesebb mint az atkára nemhiába a drága védőfelszerelés. VIGYÁZNI KELL VELE!!!!!

  Albert

Köszönöm az intelmeket! Egyet is értek vele, de a kíváncsiság miatti türelmetlenség győzött.
Hallottam már én is hogy haltak meg miatta, sajnálom is nagyon őket. Ismerte innen valaki őket? Kíváncsi lennék a történetükre, ha ugyan nem városi legenda -jó lenne ha az lenne.

Németh Zoltán előadását hallottam néhány hete, 13 éve kezel oxálsavval csorgatva, és szublimálva. Ezeket mondta: A szublimálás hatása hidegben- 8 napig tart az oxál- kristályok hatása a kaptárban. 8 nap alatt a fürt külsején levő takaróméhek biztosan bekerülnek a fürt közepébe, és akkor beviszik a testükön lévő kristályokat, így eloszlik a szer a családban. 8 napig utána nem nyit kaptárt.
Aktív időszakban, ha baj van, akár 4 naponta lehet szublimálni oxálsavval. (Elmond olyan esetet, amikor 17- szer szublimált a méhész- megmentette a méheit.) Az amitráz árt a nyitott fiasításnak. Szezon közben az olyan családot, ahol a méheken lát atkát, ott virágpermetezővel 15%- os tejsavval permetez alulról 45 fokos szögben, vagy BeeVital-t csorgat. Szeptemberben nem kezel.  Október, november, december eleje 1-1 szublimálás. Ezt követően kb. Január 15-ig bármikor kezel, ha kierpülésre alkalmas hőmérséklet van. Augusztusban azért nem szublimál, mert utána még viszonylag sűrűn kezeljük a méheket és a kezelések során belenyúlhatunk az oxálsavba.
Munkavédelem: külön kell védekezni az oxál gőz ellen, és az oxál kristályok ellen (részecskeszűrővel). Autofényező overall (Dupont Tyvek, kezelés után kimosható), maszk, szemüveg, gumikesztyű (bőr kesztyú nem OK, abba beivódhat az oxálsav, és a bőrünkön keresztül felszívódhat), gumicsizma.

Üdv: ata

Köszönjük  Ata67 hogy megosztottad. Nem tudod milyen eszközzel szublimál?

Üdv.Én is hallgattam.
Úgy emlékszem ilyennél tart.

Ezt az előadást én is végighallgattam Pécsett. Az előadó organikus szemlélete miatt is nagyon hasznos program volt. Egy korábbi találkozás alkalmával végignéztem a Zoltán néhány eszközét, ugyan különösebb jelentősége nincs, de úgy emlékszem, hogy két Sublimox készülékkel rendelkezik.

Köszönöm! Érdekelt mit használ.