Robotur!
Teljesen igazad van!
Azt is szóvá tettem, hogy a monitoring kis könyvben is benne van a rajzlapos csodaszer, valamint én magam is használtam olyan megoldásokat ami nem teljesen fehér.
Azt akkor is megemlítettem, hogy írhat le ilyent, akinek az a feladata, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által kínált, és engedélyezett atkairtókat népszerűsítse.
Ennek ellenére olyan javaslatokat tesz, ami tiltott!
Sem a Tac-Tic, sem a Mitac, sem a papírzsepis Mavrik és még sorolhatnám, nem engedélyezett.
Tudom, hogy a sánta kutyát ez nem érdekli (engem sem) ha a méhek egészségének megőrzése a cél.
Sőt Dr.Cserényi Péter mondott valami hasonlót, hogy akár nem engedélyezett készítmény is használható, ha mással nem tudjuk megóvni a méhcsaládot.
Emlékeim szerint ezt a Fumidil-re mondta, az egyik Küldöttgyűlésen, és a Méhészetben is megjelent.
Én mégis arra kérek minden hozzászólót, hogy ezeket a konkrét receptúrákat privátban közöljétek egymással.
Nem szeretném ha az amúgy népszerű Fekete-Fehér Méhészklub ezért megrovásban részesülne.
Vannak akik erre játszanak rá, sőt többször szorgalmazták a honlapunk megszüntetését.
Közben barger is hozzászólt, amivel szintén egyetértek!
Nagyernyei Attila
Attila!
Ez így korrekt, a méhegészségügyben alkalmazott szerhasználat trianon-sújtotta kis hazánkban meglehetősen ellentmondásos, az engedélyezés és a gyakorlat köszönő viszonyban sincsenek egymással. Már sokan leírták, hogy a készítmények forgalmazóinak rendkívül nagy felelőssége van mind a törzskönyvezett, mind az eseti engedéllyel forgalmazott készítmények esetében, s e felelősség elsősorban a szerek árképzésében manifesztálódik. Magyarán: szemérmetlen árak kialakításával "inspirálják" a méhészeket a felhasználási engedéllyel nem rendelkező növényvédelmi és állatgyógyászati készítmények használatára. A "pult alól" vagy "zsebimportból" származó állatgyógyászati készítményekről pedig szó se essék...
A szomorú ebben, hogy az érdekvédelmi szervezet szakmai vezetése a problémát nem megoldani igyekszik, hanem a szőnyeg alá söpörni. A szem behunyása pedig nem a megoldást, hanem a probléma megoldásának elodázását célozza. Pedig lenne megoldás, már többen is felvetették, hogy rendet kellene vágni végre a szerhasználat ügyében. Ha a forgalmazók nem hajlandók lemondani az extra-profit egy részéről, akkor a hatóságnak kellene lépni az ügyben. Mivel az árképzésbe beleszólni a hatóság sem tud, ezért más irányból kellene megközelíteni a kérdést. Teszem föl, szét kellene választani a törzskönyvezett készítményeket a gyógyhatásúaktól, s szigorúbb forgalmazási szabályokat hozni. A támogatási rendeleten is változtatni kellene. A cukor-támogatás kivétele a Varroa elleni védekezésből, egycsapásra megoldaná azt a gondot, hogy a cukor-oldal kedvéért bármit megvegyenek a méhészek, majd illegális szereket beszerezve és használva igyekezzenek védekezni. A cukor-támogatás a brossi NP legnagyobb tévedése és trójai falova, a támogatások fennmaradásáig borítékolta a gyógyszer és gyógyhatású készítmények piacának anomáliáit is, nem beszélve arról, hogy nem megoldás. Az "újkori" atka elleni védekezési technológiák egyikénél sem indokolt a cukorszirupos feletetés, a Nosema esetében pedig a fumagillin hatóanyag már régen kikerült az engedélyezett készítmények közül, s az újkori Nosema esetében a kutatások alapján valószínűleg nem is kerül vissza, nem is beszélve a humán-egészségügyi kockázatról. Érdemes lenne elgondolkodni Adamez levezetésén is, jól rávilágít a méhészek gondolkodásának furcsaságaira. Egyébként ha annyira a forgalmazók árképzése okozza a problémát, nemrégen megírtam, hogy az érdekképviseleti szervezetünk milyen megoldásokat kereshetne és találhatna, ha lépni óhajtana a kérdésben.
Az érdekvédelem akkor váltana paradigmát, ha konzekvensen képviselné a rendrakást. Kezdeményezni kellene az azonos időszakban végrehajtott körzeti védekezési programot, kezdeményezni kellene a program végrehajtásához szükséges törvényi szabályozás megszületését és a személyi feltételek megteremtését. Furcsa, hogy más gazdasági állatfajok esetében a hatósági és gyakorló állatorvoslás már egész jól megoldott, az csak a méhészet esetében megoldhatatlan. Addig nem is lesz megoldható, amíg a méhészre van bízva, mikor, mivel és hogyan védekezik. Ha a védekezés kötelező, állatorvos közreműködéséhez kötött, állatorvosi vényre kapható, ellenőrzött forgalmazók (példának okáért mondjuk gyógyszertárak) által forgalmazott készítményekkel történne, a problémák nagy része egycsapásra megoldódna. Csak az ellenőrzést és a szabálytalanságok szigorú szankcionálását kellene megoldani. Nem a cukrot kellene támogatni, hanem a hatékony atka elleni védekezést. Akinek a támogatott cukor az utolsó mentsvára, az ne méhészkedjék, hagyjon fel ezzel a tevékenységgel. Ha nem tartja be a szigorú állategészségügyi szabályokat, hatósági úton, kártérítés nélkül számolják fel a méhészetét és tiltsák el a tevékenységtől.
Fura, hogy minden gazdasági állattartás esetében képesek voltak állatjóléti szabályokat alkotni, s azok betartásához kötni a tevékenység folytatását, csak a gerinctelenek esetében nem. (Egyébként nem túl tág ez a kör, a selyemhernyón és a mézelő méheken kívül nincs említésre méltó faj a palettán, gondolom a giliszta és éticsiga-programot mára felejthetjük.) Mi pedig "élünk a lehetőséggel", s visszük az ágazatot a szakadék felé. Ha az érdekképviselet felvállalná és képviselné, hogy a méhcsaládok "szuperorganizmusok", akkor már közelebb is kerülhetnénk a megoldáshoz, nem az "önkorlátozásra" bíznánk a méhsűrűség kérdését, hanem születhetnének olyan állatjóléti szabályok, melyek ésszerű határok között tarthatnák a méhészeti tevékenység folytatását. Csak a szándék és a konzekvens paradigma-váltás kellene hozzá. Természetesen nem lenne e programban sem mindenki érdekelt, de az az ágazat és jövője szempontjából indifferens.
Tudomásul kellene végre venni, hogy a méhészet gazdasági tevékenység. Akként is kellene végre kezelni, de az ágazat szereplői ebben sajnos ellenérdekeltek. Az érdekképviselet kizárólag a népszerűségi mutatókat igyekszik javítani, a népszerűtlen, ám szükséges lépéseket megtenni nem hajlandó. Ideje lenne végre paradigmát is váltani, nem csak elnököt. Ideje lenne nem csak szavakban érdekvédeni, hanem a valóságban is. Ja, meg elsősorban az ágazat érdekét kellene védeni, nem megélhetési érdekvédelmet folytatni.
Ami az emlékeidet illeti: dr. Cserényi nem a fumagillint említette, hanem a Takticot igyekezett legalizálni. Nem jött be, a dologról a Ződön és itt, az Atkairtás... topicban is beszélgettünk, utoljára 2014. október 8-án. Ott megtalálod a témát, Irido és Litterae részvételével részletesen kitárgyaltuk. Az ezzel foglalkozó Cserényi-cikk egyébként a Méhészet 2010/3. számában, a 3. oldalon olvasható.