ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Állítólag az atkanőstények pont kétszer annyi petét tojnak mint 30 évvel ezelőtt?

Teljesen mindegy, hogy mennyi utód születik, ha a kezelések módszere hibás és kap esélyt az atka a szaporodásra, mert a 3 naponkénti kezelés esetén visszabújik a fiasba.

Szerintem nem a dózisok növelésével kell módosítani a kezelést, hanem a kezelések ritmusával.

Attila,

Nem kell bocsánatot kérni a " belekotyogásért"..:-)
A méhegészségügy mindannyiunk közös érdeke, beszélni kell róla.

Innen szép nyerni!
Virágzik még valami felétek?Meg kellene keresni a gócokat,ha azoknál javulás van,akkor még lehet minimalizálni a veszteségeket.

Elég sok facebookos fórumot nézegetek és azt kell mondanom,hogy egyeseknél bizony igen nagy a káosz atkairtás terén.(belógatós papírcsík a keretek tetejére fektetve,össze-vissza keverési arányok,400 családhoz szükséges keverékbe 50-60 csík beáztatva,a 3.füstölés után megkérdezi,hogy folytassa-e,stb.stb)A másik tudja,hogy rabol az egész állománya,azt is hogy honnan,de csak fent nyavalyog,ahelyett,hogy lépne valamit...

 Élőben láttam már veszettebbet is, nem messze tőlem kb 30 km-rre lévő akácosban, amit láttam virágzáskor az ledöbbentő volt , a zsúfoltság mértékét nem is igazán tudom mihez hasonlítani akkora volt, az erdőt csak fejhálóban lehetett megközelíteni (a folytatás is hasonló volt) , komolyan mondom igazi méhészeti armageddon, a mai helyzet borítékolható volt, egy ilyen tavasz után.
Onnan hazatérő kolléga méhei naprára olyan atkásak voltak, (ezt is komolyan mondom) hogy én még filmen sem láttam olyat, nekem ez már scifi kategória, amikor  tövig lerágott szárnyú méhek, fele here, teli atkával  fetrengenek a kijáró előtt .
Utánna hív hogy lemérgezték, bazmeg....
 Majdnem mindegy mit csinálunk...egyértelműen kétszer annyian vagyunk mint kellene...




 

Egyet értek Robi75 hozzászólásával.
Baranyában 40 település van zárlat alatt nyúlós miatt.
Az atkahelyzet a nagy méhsűrűségű helyeken a legaggasztóbb.
Senki ne örvendjen, hogy a közelében nincs más méhész.
Van, csak még nem tudja.
Tolna megyében Dombóvár és környéke egy időzített bomba.
150 méhész és méhészetük, zsúfolódott össze egy szűk körzetbe.
Többen már másik településre mentek közülük, mert "élhetetlen" lett a vidék.
Amikor 20-25 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre, akkor elfogytak az ész érvek.
Minden segédből méhész lett, az összes irigy szomszéd a fiát méhészkedésre buzdította.
Megérkeztünk.
Hamarabb mint gondoltuk.
Nagyernyei Attila

Az ámor és a dohány szintén túl van terhelve, folyamatosan és sokszorosan, persze hogy nincs méz, az atka meg egyebek úgy terjed mint a futótűz.
Az előzőhöz tartozik még, hogy ezek a leharcolt kezeletlen állományok jó része, már vagy másfél hónapja a balcsi déli partján "randizik", egy "hangyafaszányi" területen, iszonyú sokan.
Hazajövetel természetesen hót atkásan, a kapkodás még most következik náluk, tavaly sajnos ebből egy súlyos nosemával fejezte be, egy másiknak meg tavasszal lett elégetve az egész.

Na akkor holnaptól két naponta kezelek Na ez csak vicc volt.Robi 75 azt szeretném kérdezni mi rágja le a méhek szárnyát ?

Az atka + virus kártétel tünete a "rágott szárny" Nem rágja le semmi. Csak csökevényes szárnyakkal születnek az atka által megszívott fiatal egyedek.

Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se.

Némiképpen árnyalja a képet hogy füstölőcsíkkal vagy furettoval van bejuttatva a szer. A furettós tapad, éppen ezért szermaradványt is hagy a viaszban, de valóban ott marad a kaptárban még egy ideig, hogy meddig azt majd biztos valaki kielemezi. A papírcsíkos füstölés addig hat amíg ott a füst.

Én még az a generáció vagyok aki az atkairtást nem füstölőcsíkkal kezdte az atkát irtani, hanem MITAC-ot cseppentettünk vízbe és permeteztük a fias lépeket. Az amitráznak vizes oldatban a felezési ideje emlékezetem szerint (de ne kérj erről most hírtelen szakirodalmat) 2-3 óra között van. Ezt még 1980-ban megtapasztaltam és szóltak nekünk előre, hogy 3 óránként új oldatot kell készíteni. Próbakezelést végeztem úgy, hogy néhány családot a reggel elkészített oldattal kezeltem le délután és összehasonlítottam a reggel frissen kezeltekkel az atkahullást. A reggeli permetezés söpörte az atkát, a délutáni alig.
De mi köze van ennek a furettós atkairtáshoz?
Nagyon egyszerű. A méhek testfelülete, de a kaptáron belül minden vékony vízfilmmel van borítva. Ez pontosan elég ahhoz, hogy a furettózás hatása 2-3 óra alatt megszűnjön.
Természetesen a mérgezett atkák nem azonnal potyognak le, tehát még másnap is fogsz új atkahullát találni a a kaptárfenékre tett megfigyelő lapon.

Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se.

Én is kíváncsi lennék a 60 órás foretikus szakaszra, az általam korábban megismert közlemények a foretikus szakaszt 4,5-11 napban adják meg.
http://entnemdept.ufl.edu/creatures/misc/bees/varroa_mite.htm
http://articles.extension.org/pages/65450/varroa-mite-reproductive-biology

Nem tagadható, hogy az újabb kutatások szerint az átlagosan 6 napos foretikus szakasz lecsökkenhet néha 3 napra is, de ez esetben sem beszélhetünk 60 óráról. Jó szívvel javaslom a cikket, friss is, és sok éedekes megállapítást tartalmaz: http://www.nature.com/articles/srep28228

Meg kell ismerni a Varroa destructor biológiáját, a világon elég sokan kutatják. Egy -nem a legfrissebb- munkát idéznék, igen gazdag a hivatkozási listája, sokan idézik mostanság is:
http://www.moraybeedinosaurs.co.uk/Varroa/Rosenkranz-Biology-Control-Varroa.pdf

Egy frissebb: http://www.beeculture.com/a-closer-look-varroa-mite-reproduction/

Ezek a közlemények viszont már naprakészek:
http://www.tandfonline.com/toc/tjar20/current

Az amitráz hatékonysága pedig nem néhány órában mérhető, de inkább idézem a vonatkozó anyagot, mert mind a bomlás, mind a metabolizáció abból követhető:
http://www.inchem.org/documents/jmpr/jmpmono/v080pr02.htm

Savas közegben a hidrolizációja természetesen gyorsabb, a vonatkozó adatokat valamelyik fórumon már idéztem. A bomlástermékek is mérgezőek...

El meg nem tűnik, a monitoring vizsgálatok elég szemléletes példákat hoznak.

Látom Geddekas is válaszolt, majd szóljon neki valaki, hogy a "vizes oldat" az amitráz esetében nem értelmezhető, az amitráz vízben gyakorlatilag nem oldódik... A felezési idő pH-függő.

Úgy gondoltam az előbbi hozzászóláshoz szervesen hozzátartozik, hogy megkeressem az amitráz hidrolízisének adatait, kiemelve a "felezési időket", s a metabolitjainak stabilitását. A Ződön leltem rá...

"Nos, erős ellentmondásokat érzek az érvelésedben: a jelenleg atka ellen használt állatgyógyászati készítmények esetében a "megporzó szervezetek létére" való hivatkozás elég erőltetett érv hazánkban. Hazánkban (s Európa túlnyomó részén) nem a méhes megporzás a fő csapásirány, nálunk a méhek élelmiszert "állítanak elő". Azt pedig élelmiszer-biztonsági szabályokkal kell védeni. A jelenleg hatályos szabályozás alapján az amitráznak még van MRL értéke mézre. Szerencsére az amitráz aránylag nagyon csekély mértékben oldódik hidrofil közegben, ráadásul bomlása is aránylag gyors, így eddig nem igen került fókuszba. Meg kell jegyeznem, hogy az amitráz gyors bomlása, hidrolízise erősen pH-függő, hiszen felezési ideje vízben (25 C fokon) pH 5 mellett 2,1 óra, pH 7-en 22,1 óra, és 9-es pH-n 25,5 óra. A bomlás kezdeti lépése hidrolízis, a keletkező bomlástermékek pH< 3 esetén túlnyomó részben 2,4-dimetil-anilin (2,4 DMA); pH3-6 között N-(2,4-dimetilfenil)-N'-methylformamidine és 2,4-dimethylphenylformamide; ha a pH>6, a fő bomlástermék 2,4-dimethylphenilformamide (2,4-DMPF). Azért tartottam szükségesnek ezeket leírni, mert létezik olyan közlemény, mely szerint elsősorban nem az amitráz, hanem annak még aktív metabolitjai jelenthetnek kockázatot, ráadásul a 2,4 DMA (és a 2,4-DMPF) sokkal stabilabb, mint az amitráz. Osano és csapata (2002) vizsgálatai szerint a 2,4-DMA mutagén és rákkeltő kockázatot hordoz..."

És egy másik beszélgetés, mely az amitráz kijuttatási módja és a lehetséges szermaradványok összefüggése tárgyában folyt, szintén a Ződön:

"Tudom, hogy a leegyszerűsítés növelheti a közérthetőséget, de ez azért nem ennyire egyszerű történet. Beszélgettünk már erről a Fórumon többször is, több topicban is. Az amitráz toxikológiájáról, metabolizmusáról, környezeti sorsáról, hidrolíziséről és a metabolitjainak stabilitásáról részletes adatok:
https://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/search/a?dbs+hsdb:@term+@DOCNO+6939

Az amitráz bomlása (hidrolízise) -mint látható-, erősen pH-függő, a bomlástermékek (metabilitok) viszont lényegesen stabilabbak.

A linkből kiviláglik az is, hogy a kijuttatás módja ugyan befolyásolja a környezet függvényében az amitráz hidrolízisét (lebomlását), de ennek a viasz és egyéb kaptártermékek szennyeződése szempontjából nem sok jelentősége van. Az alaposan szétporlasztott hatóanyag eloszlása jobb, a lokálisan használt (tartós hordozón) amitráz természetesen lokálisan magasabb szermaradvány-értékkel jár. Lényeges a mi szempontunkból, hogy az anyavegyület meglehetősen gyorsan bomlik, a metabolitok általában stabilabbak. Emiatt a szermaradvány-értékeket az összes amitrázra nézve adják meg, mivel a bomlás kezdeti fázisában keletkező metabolitok farmakológiailag ugyanolyan, vagy erősebb hatásúak, mint az anyavegyület, mely savas közegben nagyon instabil.

Az amitráz egyébként vízben szinte egyáltalán nem oldódik, a jó oldószerei a szerves oldószerek (a linkben szintúgy olvashatók). Az oldószerben oldódott amitrázt már nyugodtan eloszlathatjuk (emulgeálhatjuk) vízben is, az atkaölő szerek tartalmaznak emulgeátorokat is. Régen, mikor még a növényvédelmi munkák során használhattuk a Mitac 20 EC-t fitofág atkák és levélbolhák ellen, a kijuttatása vizes emulzióként történt. Az általunk manapság használt atkaölő-szerek oldószere és emulgeáló szere a Mitac-éval megegyezik."

Csak a teljesség kedvéért fűztem hozzá, hátha érdekel valakit...


(a szerkesztés az idézett link pontosítása miatt vált szükségessé)

Dr. Hegedűs Dénes mondta előadásában, hogy a termékeny atkák életük során sokszor bújnak vissza petézni és a kint tartózkodásuk, tehát az az időtartam, amit egy fészekben levő méhecskén lovagol átlagosan 60 óra. Hegedűs doktorral vitatkozzatok. Ha rosszat mondtam, akkor Ő a forrása. Én hitelesnek tartom annyira, hogy nem néztem utána a szakirodalomban.

Tomipapa szándékosan keveri a dolgokat, mint egy rossz gyerek. Éppen ennyire felelőtlen gyereklelkűek azok is akik bujtogatják. Csak az a baj, hogy felelősségteljes felnőttnek gondolják magukat.

Háááát......
Hogy is kezdjem.
Hétszeri füstölés után a kollégám bevetette a perizint.
Maradt neki egy üveggel a régiből, így amit írok 10 családnál mért atkahullásra vonatkozik.
Tegnap délután 4 órakor kezelt, ma reggelre 30 és 150 közötti "eredmény" mutatkozott.
A tapasztalatból tudom, hogy a perizin másnap kezd igazán dolgozni.
Mától én fogom számolni, mert elutazik.
A számolás eredményéről itt olvashattok majd.
Ebből még nem lehet semmilyen következtetést levonni!
Akkor lenne korrekt a kísérlet, ha ezeknél a családoknál egy újabb füstölés lett volna.
Akkor lehetne összehasonlítani a két szer hatását.
Egy viszont aggasztó.
Hétszeri füstölés után véleményem szerint nem szabadna így potyogni az atkának.
A másik vonal Mavrikkal kezel, ott is hasonlóak a hírek, azt is le fogom írni.
Nagyernyei Attila

Némiképpen árnyalja a képet hogy füstölőcsíkkal vagy furettoval van bejuttatva a szer. A furettós tapad, éppen ezért szermaradványt is hagy a viaszban, de valóban ott marad a kaptárban még egy ideig, hogy meddig azt majd biztos valaki kielemezi. A papírcsíkos füstölés addig hat amíg ott a füst.

Furettónál másnap még ott van az anyagból valamennyi, mert kibontva büdös a kaptár, de lehet, hogy ez már nem halálos dózis az atkának.