Egy kő kemény nemzetközi jogászt vagy jogászcsapatot kell megbízni akár a magyar államnak, és járjon a végére.
Attila!
Ott voltál a Küldöttgyűlésen, így hallhattad, hogy nagyjából abban értettünk egyet a Péterrel, hogy a kezdeményezésemre a legjárhatóbb út a bíróság lenne. Ugye fejlemények történtek: A Mezőgazdasági és Halászati Tanács elfogadta azt a korábbi magyar kezdeményezést, hogy a jelölésen fel legyen tüntetve a mézkeverékek származási helye százalékos összetételben, és nem rövidítéssel. Ez üdvözlendő dolog. Az viszont nem az, hogy ha a hamisítás ellen akarunk fellépni, akkor miért olyan kezdeményezés lett beadva, ami nem a hamisítás veszélyének kritikus szabályozási pontján szeretné helyreállítani a logikailag helyes szabályozást, azaz a mézek keverésének tiltását.
A jelölés megváltoztatásának semmi köze nincs a hamisításhoz! Ha rosszindulatú lennék, akkor azt mondanám, hogy elterelő hadművelet. Ehelyett inkább azt mondom, hogy
hozzá nem értésnek tudható be, hogy a magyar kezdeményezés miért nem a hamisítást szerette volna megakadályozni?
Nemzetközi jogász csapat: megkérdezhetnéd a Pétert, hogy ebben a kérdésben hogyan állunk? Ugye a kezdeményezésem szótöbbséggel átment, ha nem is abszolút többséggel. Félve merek most olyan dolgokat ide írni, azok után, amit a Cserényi Péter kapott, hogy az OMME vezetőségének feladata lenne végrehajtania a Küldöttgyűlés által ráruházott feladatokat. Ugye a Cserényi Péter annyit mondott, hogy az elnök és a Elnökség a tagok akaratából vannak ott. Ebben én nem értettem Bross Péter felháborodását. Hát az elnöki tiszteletdíjat a tagok tagdíjából fedezi az egyesület. A szaktanácsadókat az EU és a magyar állam fizeti. Az egyesületben nem az elnöknek van tagsága, hanem a tagságnak elnöke. Szóba került a tüntetés. Teljesen függetlenül attól, hogy nekem erről mi a véleményem, a tavaszi Küldöttgyűlésen egy tüntetés szervezésére felhatalmazták a küldöttek az OMME vezetését. A Bross Péter által elmondottakat én teljességgel akceptálni tudom., teljesen igazat adok neki. Ne menjünk már az ellen a kormány ellen tüntetni, amelyikhez utána a kéréseink özönével fordulunk. Akkor viszont van egy patthelyzet, amit a tüntetésről való szavazás előtt kellett volna közölni a küldöttekkel. Ez pedig az lett volna, hogy a küldöttek úgy szavazzanak, ha a tüntetésre igent mondanak, akkor az elnök és az elnökség lemond. Mert egy egyesületben ez lenne a szabályos eljárásrend. A Küldöttgyűlés ad feladatot az elnöknek és az elnökségnek. Ha ő azt nem tudja vállalni, akkor le kell mondani. Azért írtam, hogy a szavazás előtt kellett volna ezt elmondani, hogy a küldöttek ennek figyelembe vételével dönthettek volna. Lehet, hogy más lett volna a szavazás eredménye. Én nem érzem azt, hogy ezzel a Brosst Pétert, vagy az elnökséget támadnám. Egészen egyszerűen az egyesület az nem gazdasági társaság. Itt ilyen szabályok vannak, ott olyanok. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartani. Szerintem pl. a szaktanácsadók kinevezése ebből kiindulva nem egyesületi, hanem minisztériumi kompetencia. Azért, mert a minisztérium fizeti őket. Az igaz, hogy az egyesület átruházott hatáskörben jogosan jár el, de az átruházás nem örök érvényű. Viszont az egyesületi tagság jogai örökérvényűek.
Azért tarottam ezt fontosnak leírni, mert a méz jelölési szabályozás amennyiben életbe lép, és ennek nemigen van már akadálya, akkor tudomásom szerint 2 hónapunk van arra, hogy az Európai Bíróságon megtámadjuk, mégpedig azzal az indokkal, hogy a szabályzás a hamisítás megakadályozására semmilyen jogi normát nem tartott szükségesnek beleírni az új irányelvbe, különös tekintettel a Bizottság által elrendelt vizsgálatok eredményeinek fényében.
Magyarul van egy küldöttgyűlési feladat kiosztás arra vonatkozóan, hogy amennyiben okafogyottá válik a miniszter úr felé tett kérésünk, hogy ne szavazza meg a módosítást, úgy a bírósági út irányába tegyen lépéseket az OMME. Jelenleg éppen itt tartunk, most annyit kellene tennie az OMMÉ-nak, hogy árajánlatokat kér EU-s szakjogászoktól a képviseletünkre. Ha a képviseletre lesz jelentkező, és időközben elfogadják a jogszabályt, valamint attól számítva két hónapon belül nem lesz Küldöttgyűlés, akkor az elnökségnek joga van dönteni arról, hogy megindítja-e a pert vagy sem. De akkor a felelősség is az elnökségé. Hiszen alapvetően szerintem rendkívüli Küldöttgyűlést kellene emiatt összehívni. A tagságnak kellene egy ilyen fajsúlyos dologról dönteni. De az is lehet, hogy beleférünk a tavaszi Küldöttgyűlés menetrendjébe is.
Ez az én álláspontom az adott ügyben. Lehet vele vitatkozni. Meg is kérnék mindenkit, hogy tegye meg az észrevételét.