Hír-les

ennél a 2009-es esettanulmánynál nincs frissebb?

Szerintem az OMME-nek kellene mézfogyasztásra ösztönző reklámblokkokat készíttetnie. Nyáron mézes limonádét készít anyuka (vagy apuka), télen mézes teát. Már át is ment az üzenet, hogy mire lehet a mézet használni. Mert az talán több embert érdekel mint az, hogy van-e az üvegen zárszalag vagy nincs.

ennél a 2009-es esettanulmánynál nincs frissebb?

Biztosan van. De az nem változott, hogy nekünk előre kell gondolkozni. Javaslatokkal egyetértesz?

Minden küldött kapott két alkalommal DVD-t, amin mézes kisfilmek voltak. OMME elkészítette. 421 példányban. Kiosztotta. Hány iskolában sikerült nekünk méhészeknek levetíttetni? Én egy helyen tudtam (csak). Egy osztálynak.

Szervezd meg. Helyi általános iskola. Harmadik osztályos tananyagban van benne a méh. A tanárnő örül, ha kap segítséget. Egy film és egy kis mese a méhésztől, összesen 45 perc. Osztályonként.

A törökök is készítettek filmet. Első évben cca. 3000 diáknak vetítették le cca. 50 iskolában.

Ez már a mi dolgunk, méhészeké.

Az egyesületed küldöttje biztosan kölcsönadja.   

Érdekességként:
https://index.hu/techtud/2018/08/29/meh_fuggoseg_rovarirto/

Rövidtávon. Aztán kipusztulnak a méregzabálók, vagy genetikailag átalakulnak és tűrővé válnak. Pár évtized vagy évszázad alatt. A méh is megteheti ezt az evolúciós ugrást. Csak addig ne számítson a méhész elvehető mézre…


Pár éve télen kiadták a riasztást, figyelem, a Balaton mellett egybefüggő tükörjég az úton, ónos eső esett. Akinek nem életbevágó, kerülje a veszélyt. Én egy jól fizető munkát mondtam le emiatt. Normális? Szerintem az a normális, ha tudomásul veszem, és nyelek egy nagyot, ezt elbuktam.

A nébih kiadta a riasztást, figyelem a napraforgó alatt pusztulhatnak a méhek... Nyeltem egy nagyot.

Ha mindenki nyelt volna, akkor nem lett volna napraforgó beporzás a méhekkel, bitosan megérezte volna a gazda. Jövőre több lehetőség közül kellett volna választania:
- ismétli az előző évet, kicsi termés, lassan kivérzik.
- kémiailag ismétli az előző évet, de megfizeti a méhcsaládok árát, akiket odarendel beporzásra (mint az USA mandula ültetvényeken: mindenki tudja, hogy el fognak pusztulni a méhek, mégis nappal permeteznek. Gyakorlatilag méhcsaládokat adnak el.)
- áttér méhbarát technológiára, és ezzel csalogatja oda a méhészeket.

A legvalószínűbb:
- ismétli a kémiát, mérgez, mint az állat, a méhészek között meg mindíg lesznek VIVALDIK, akik figyelmeztetés ellenére bevállalják, utána meg ordítoznak, hogy az OMME miért nem szúrta ki az utánfutójának a kerekét, miért hagyta elindulni. Mennek a búsás haszon reményében, oszt méheik pusztulnak, mint a legyek. (mindenféle labor, meg minden nélkül.)

Nem mindegy, hogy neonikotionidtól, vagy ici pici neo, meg ici pici BPA, meg ici pici TBT meg ici pici BLUS volt a hatóanyag, vagy ezek kombója? Aki laborozgatni akar, az laborozzon. Aki meg megfigyeli a méheket, az egy év alatt tudja, mitől döglik a légy.

Régen leírtam, a mi nagyüzemi kémiázásunk olyan, mint a filmben bemutatott USA mandula kémiázás. Ott kifizetik a méhésznek előre, hogy le fogják mérgezni a méheit. Nélunk meg mindenki tudja előre a veszélyt, de azért megy, mert mér nagyapáink is mentek.

Át kell alakítani a gondolkozást, méhésztársak: Kinek garantált a NAV az adószám kiváltásakor vegyszermentes méhlegelőket? Én nem kaptam a kukoricáról semmilyen garanciát.

Fel kell mérni a lehetőségeinket, és ahhoz igazítani azt, amit tudunk.


Szerintem nagyon erős érdekképviselettel évente egy szert tudnánk betiltatni. a WHO 800 veszélyes, hormon és immunrendszere ható anyagot tart nyilván. (pl.:
forrás: https://www.zdf.de/dokumentation/3sat-dokus/gefaehrliche-umwelthormone-100.html  https://www.hormone.org/hormones-and-health/endocrine-disrupting-chemicals/myth-vs-fact ) Akkor a betiltásos procedúra 800 év. Persze csinálni kell, a legdurvább ellen el kell indulni, de ez nem oldja meg a problémát, esetleg csökkenti. Nekünk kell lépni: NAPRAFORGÓ veszélyes üzem, pusztulnak a méhek. És nem egy tényezős, abban majdnem biztos vagyok. 

Amíg a méhész minden meteorológiai riasztás ellenére tökörjégre megy és eltöri a végtagjait, addig irány a kórház, nyalogassuk a sebeinket!
És ne valljuk be, hogy tudtunk a veszélyről, hanem keressünk másban hibát. Az a más miért nem biztosított nekem rizikómentes gazdasági környezetet, fix és magas felvásárlási árat. A legjobb, ha előre mosott (fertőtlenített) göngyöleget ad, helyszínre jön, felpakol, készpénzben azonnal fizet és nekem tényleg semmivel nem kell foglalkoznom.

Mindig lesznek Vivaldik?
Hagyd abba a személyeskedést, mert repülsz!
Nagyernyei Attila
Klubvezető
Elmondanám neked, hogy én tizenöt családot szállítottam le napraforgóra, a családjaim negyedét sem. Pontosan azért mert tudtam, hogy nagy lesz a méhpusztulás.
 És bár ez ott ahová miszoktunk menni nem így volt, még sem kockáztattam.
 Meg nem is pergetek senkinek 600ft-os mézet. Csupán azért vittem le ennyit is, hogy borba, pálinkába, meg süteménybe legyen napraforgó méz, ha kell valakinek.
Először próbáljál meg tájékozódni és utána néven nevezni, mert a palóc türelmes, de ha egyszer felidegesítik, nehéz lenyugtatni, főleg olyan élősködők mint te is vagy.

Ha mindenki nyelt volna, akkor nem lett volna napraforgó beporzás a méhekkel, biztosan megérezte volna a gazda.

Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. El tudok képzelni olyan forgatókönyvet, hogy a megporzás kiesése, és ezzel együtt egy drasztikus rovarölőszeres védelem eredője a gazdának kedvezne. Ugyanis a szakirodalom egyes forrásai szerint a repce és napraforgó is inkább szélporozta növény. Felvetődik persze a kérdés, hogy miért színes a virágzata? Az is igaz , hogy a valóságosan szélporozta csomós ebíren már sokszor láttam gyűjtögető méheket. Ez sajnos ilyen méhsűrűség mellett nem eldönthető kérdés.
[quote  author=KörmendyRácz]Kinek garantált a NAV az adószám kiváltásakor vegyszermentes méhlegelőket? [/quote]
 Pont ezen morfondíroztam ma. A NAV senkinek nem garantált ilyent. A környezetvédelmi törvény viszont ártalmas vegyszerektől mentes méhlegelőket igenis garantál. A morfondírozásom tárgya pedig az, hogy a földtulajdonos gazdának van-e joga ahhoz, hogy egy olyan szituáció esetén, amikor méhmentes környezet van (mondjuk kipusztultak a méhek), akkor bevessen akármilyen ártalmas rovarölőt? Az említett törvényt akkor sem lehetne íly módon átírni, hiába a gazda tulajdona a föld, a benne lévő talajélettel együtt, ha a csapadékvíz képes onnan ezt a vegyszert elszállítani. Tehát  betonozott aljzattal rendelkező, zárt üvegházban szabadna csak ártalmas vegyszerezést folytatni. Ha Brossnak van igaza, (eképpen neked is), hogy vegyi koktél a problémák okozója, akkor a környezetvédelmi törvény értelmében azonnal be kell szüntetni mindenféle vegyszerezést, mint a koktélhatás előidézőjét. Másik lehetőség, hogy hatálytalanítani kell a környezetvédelmi törvényt.Na ezért lesz érdekes a NÉBIH állásfoglalása az eredmények ismeretében. Magánvélemény: Az idei méhveszteségek oka   nem koktélhatás, hanem szimpla NNI károkozás.

Repkényi Zoltán aki a vegyszerek engedélyezésénél dolgozik valami ilyesmit mondott többször is:a mai szerektől ez nem lehet.
Ezek a szerek sokkal kevésbé károsak mint a régiek .

Tudod Anti, ha az egy százaléka annak, amiről én itt egy éve vartyogok megmaradt volna Benned, akkor erre a kijelentésre úgy kellett volna lecsapnod, mint sólyomnak az áldozatára. Hiszen  teljesen világos, hogy az engedélyező hatóság fordítva ül a lovon. Belátom, felületesen szemlélve a dolgokat, tényleg úgy tűnik, hogy a ló eleje abban az irányban van, amerre ők gondolják. A helyzet azonban az, hogy a társadalomban, munkamegosztás szerint élő rovarközösségben megfordul az egyéni és a csoport kockázat. Azaz, ha az engedélyező hatóság az egyéni veszélyesség alapján engedélyez, akkor a méhcsaládokat sodorja veszélybe. Vagyis a méhegyedre vonatkozó kisebb veszélyesség a családra nézve halálos. Az egyedre nézve halálos szer a családra nézve veszélytelen. Nagyon sokszor leírtam, hogy miért: ha a hírvivőt elpusztítjuk, akkor nincs hír a mérgező legelőről. Ha a méreg csak a sokadik kirepülést követően  fejti ki a hatását, akkor minden kirepülő méhet utolér a végzet. Ha  az engedélyezés  arra koncentrál, hogy a lehető legkisebb szermaradékkal találkozzon a méh, akkor ott nyitva marad az a kockázat, hogy egy kritikus alakalomnál többször felvett méregből annyi gyűlik össze, hogy kialakul a méreghatás. Ez az icipici szermaradék a karikás ostor végén lévő rövidke szakasz, amely a csattanásért felel. A nagy dózissal semmi baj nem lenne. Optimális távolságra a méhlegelőtől. A magányos beporzókra pedig sajnos a fordított eset az igaz.

A nébih kiadta a riasztást, figyelem a napraforgó alatt pusztulhatnak a méhek... Nyeltem egy nagyot.

Ha mindenki nyelt volna, akkor nem lett volna napraforgó beporzás a méhekkel, bitosan megérezte volna a gazda. Jövőre több lehetőség közül kellett volna választania:

Amíg a méhész minden meteorológiai riasztás ellenére tökörjégre megy és eltöri a végtagjait, addig irány a kórház, nyalogassuk a sebeinket!

Ezek a ránézésre is tájékozatlanságot sugalló írások éppen a leglényegesebb szempontot hagyják figyelmen kívül, miszerint a méhészek többségének nincs hova menni! Mégis, hova a bánatba mennék 200 családdal? A körzetben akárhova is mentem volna, mindenhol találnak olyan táblát amit elérnek. Menjek az ország másik végébe? És ott hova? Intézi nekem valaki az egészet, őrzi, őrizeti hogy ne lopják el, vállalja a költségeit is, és garantálja hogy nem fogok nyúlóssal és atkával megrakodva hazajönni? Ugye hogy nem. Akkor miről beszélünk?

Nekem eddig soha, újra leírom, soha, egyetlen évben sem volt komoly gondom napraforgón, sőt, mindig jól jöttem ki belőle, a telelést sem veszélyeztette. Most meg az van, hogy amelyik családot szinte kopaszra pergettem, az köszöni szépen jól van. Amelyiknél meg maradt bent két három kiló napraforgóméz, az azóta folyamatosan, hétről hétre megy össze, durván apad a népessége. Annak ellenére is, hogy a laborok semmit nem tudtak a mézekből kimutatni. Ha semmi nem lenne benne, nem fogyna a népesség. És nem csak én tapasztalom ezt, másoktól ugyanezt hallom.

Ugyanis a szakirodalom egyes forrásai szerint a repce és napraforgó is inkább szélporozta növény.

Ez a kijelentés azért sem állhat annyira távol a valóságtól, mert én láttam már a sok év alatt olyan táblákat is, amiken szinte egyetlen méh sem járt (nem voltak méhek a közelében), mégsem lett rajta kevesebb a termés.

Amíg a méhész minden meteorológiai riasztás ellenére tökörjégre megy és eltöri a végtagjait, addig irány a kórház, nyalogassuk a sebeinket!
És ne valljuk be, hogy tudtunk a veszélyről, hanem keressünk másban hibát. Az a más miért nem biztosított nekem rizikómentes gazdasági környezetet, fix és magas felvásárlási árat. A legjobb, ha előre mosott (fertőtlenített) göngyöleget ad, helyszínre jön, felpakol, készpénzben azonnal fizet és nekem tényleg semmivel nem kell foglalkoznom.

 Ha a mondandód elején a "méhész" szót kicseréled bármilyen érdekvédelmi csoport nevére(politikus, omme....stb), akkor az tükrözi igazán a valóságot!

Mindig lesznek Vivaldik?
Kapjál már a fejedhez körmendi, mert egyszer én kapok oda, kiverem a fejedből a diplomát.
 Ide figyelj már te hóbabukott.
Elmondanám neked, hogy én tizenöt családot szállítottam le napraforgóra, a családjaim negyedét sem. Pontosan azért mert tudtam, hogy nagy lesz a méhpusztulás.
 És bár ez ott ahová miszoktunk menni nem így volt, még sem kockáztattam.
 Meg nem is pergetek senkinek 600ft-os mézet. Csupán azért vittem le ennyit is, hogy borba, pálinkába, meg süteménybe legyen napraforgó méz, ha kell valakinek.
Először próbáljál meg tájékozódni és utána néven nevezni, mert a palóc türelmes, de ha egyszer felidegesítik, nehéz lenyugtatni, főleg olyan élősködők mint te is vagy.

No látod Víg vad Gyiiiii!

Halacc Te!

Csak a lábad törted az ónosesőben? Áruld már el, lett-e kára a tizenöt családodnak?


Álmaidhoz meg bunyó a börtönben - ugyan a humor rovat, de egye fene, itt s kapsz rá választ: http://offline.hu/kikapcs/2017/02/harcosok-klubja-igy-bunyozott-ket-rab-egy-brit-bortonben/


DE komolyan: Áruld már el, lett-e kára a tizenöt családodnak?

A napraforgó biztos rovarmegporzású, hasonlatosan sok egyéb növényhez.

Fülemüle!
Ez nagyon jó kép. A kérdés csupán az, hogy a mai hibridek esetében is igaz-e ez? Tulajdonképpen, ha már 20 százalékot emel a rovarmegporzás a termésátlagon, az eldöntheti a kérdést, mert a nyereség nem valószínű, hogy ennél nagyobb mértékű.

Mielőtt még sokan szeretnének "meggazdagodni" a beporzáson íme annak árai és költségei az USA-ban:
https://www.beeculture.com/cost-pollination-2016/

Hát ez bizony csupa zöldség-gyümölcs....se repce,se napraforgó.
Nálunk az országba meg csak 100 hektár a mandulás mindössze.

Attila,a bulvárosodás ellen valóban küzdeni kell,sokan kukorékoltan itt régóta valótlanságokat.
Megjegyzem az alapjaiban téves információk terjesztése is ebben a kategóriába tartozik.