A zöldön linkelték, hogy Amerikában is hasonló a helyzet. itt lehet olvasni is róla:
https://static1.squarespace.com/static/650342507631075013d25a2c/t/67a505a93e1b5b1ba7a4e145/1738868137561/Jan+2025+Colony+Losses+Communication+Final.pdfSzóval az ugye lehet a véletlen műve, hogy két ilyen távoli országban hasonló gondokkal küzdjenek egyszerre a méhészek. Az is elképzelhető, hogy az időjárásnak nagy szerepe van a dologban. Bár kétleném, hogy két ország időjárása ilyen szinten mutatna azonosságokat. Én inkább egy másik összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet. Amit viszont megtiltok, hogy Jenő elolvassa. Ne adj isten szívinfarkust kap, azt pedig nem venném a lelkemre. Ezért csak annyival szeretném idegesíteni, hogy amikor azt hallja, hogy a H5N1-es madárinfluenza emberek közötti terjedő betegség lett, akkor azért oltassa be magát, ha lesz rá vakcina és idő az oltásra. Abban ugyanis benne lehet 15 százaléknyi halálozás, szemben a rák évi fél százalékával. Tehát a covidhoz hasonlóan terjedni azért még roppant módon tudni fog. A terjedés megakadályozáshoz kell az 50 százalék halálozás.
Szóval visszatérve a méhekhez. Én nagy esélyt adok annak, hogy a két országban közös okok vezettek ilyen öszeomlásokhoz. Általános szlogen, hogy ezeknek több oka szokott lenni. Nekem ez a dolog szakmám, de lehet, hogy már nagyon öregszem, mégsem emlékszem olyanra, hogy kettőnél több oka lenne egy-egy betegségnek. Ha van is, akkor is visszavezethető két külön tényezőre, mert a harmadik vagy többedik dolog az eredeti kettő valamelyikének a következménye.
Mi lehet ez a kettős ok a méhészetben? Nem árulok el titkot, ha azt mondom parazita vírus együttállás. Azt tudjuk, hogy a rovaroknál a vérben, és máshol sem találhatók immunglobulinok, amelyek az adaptív immunitásért felelnek. Vagyis vakcinázhatók lehetnének a méhek. A sejt közvetítette immunitás (öröklött) analógjára emlékeztető mechanizmust már találtak méhek esetében. Ennek röviden az a lényege, ha egy sejtet megfertőz egy vírus, akkor a sejt felszínén megjelenik egy jel, amelynek az az üzenete, hogy pusztíts el, mert szaporodik bennem a vírus. Ha más sejtek előbb el tudják pusztítani a telejs fertőzött sejtet, mint, hogy új varusok szabadulnak ki, akkor megáll a fertőzési lánc. Tekintettel arra, hogy a vírusok nem pusztultak ki az évmilliók során, ebből az következik, hogy ez a védekezés nem tökéletes, tudnak kijutni a sejtekből ép vírusok.
Normál esetben a vírus pl. a bél hámsejtjeiben szaporodik, sokszor pl. csak alacsony hőmérsékleten (azért mert pl. poszméhekből származik, ahol nem 35 fok a fészekhő), vagyis kora tavasszal pl., de nyáron nem. Ebből sincs gond, mert az elpusztult bélhámsejt viszont tud pótlódni. Mire veszélyes lenne a vírus szintje, addigra jó idő lesz, no meg a méh egyébként is elpusztul, a fiatalban pedig újra kezdődik minden. A baj akkor van, ha a vírus képes arra, hogy bejusson a vérbe, és a szervezet szinte minden sejtjében tudjon szaporodni. Legyen mondjuk ez egy álca. Ott hogyan tud bejutni a vírus? Hát ha az atka beoltja, amikor vért szív. Ekkor elpusztul az álca. A méhek észreveszik , megeszik vagy kidobják. Legtöbbször megeszik. A méhész legfeljebb sörétes fiasítást lát. Vagy ha anyaálcába kerül bele valamiképpen a vírus, az fedett állapotban pusztul el, akkor azt nem tudják sokáig kibontani, viszont a méhész megnézi miért nem kelt ki, azt látja, hobgy elfeketedett. Ilyennel én még nem találkoztam soha, de hát ennek a vírusnak neve is van fekete anyabölcső vírus (BQCV). Tehát létezik. Azt viszont még nem hallottam, hogy az ilyen bölcsőkben találtak volna atkát. Ami beoltotta az álcába a vírust. Ha a vírus magától be tudna menni, akkor már kipusztultak volna a méhek, hiszen nincs akadálya a szaporodásnak, ami garantáltan elpusztítja az álcát. Nosema sem olthatta be, mert álcánál még nem halottam Nosema szaporodásról. Elméletileg azért kizárni nem lehet. Az álca is kaphat Nosema spórát a táplálékkal. A Nosemának pedig van injekciós tűje. Átfúrja a bél falát védő réteget, bejut a bélhámba, ott pedig szintén átfúrja a keletkező fejlődési alak a szomszédos sejtek falát. Így aztán a vírus szaporodni tud a szervezetben. A bejutás forrás viszont az is lehet, hogy a dajkaméh akarva-akaratlanul megsebzi az anyaálcát. Az idős méhet azonban a BQCV nem pusztítja el, hanem csak szárnyproblémát idéz elő. Vagyis fenntartja a vírusfertőzést. A DWV esetén az atka tartja fenn a körforgást.
Nos ezek a méhegyedek betegségei. Ha el-el pusztul egy részük, attól még a méhcsalád nem pusztul el. A méhész kiirtja a felgyülemlett atkát, a BQCV melegben nem szaporodik, a Nosema apis esetén is ez van, a ceranae viszont nyáron is szaporodik. Mikor fog egy család elpusztulni? Ha túl sok méhegyed lesz fertőzött. Ez Nosema esetén könnyen ki tud alakulni. Jenőnek ott van igaza, hogy nála el sem jut a méhészete abba az állapotba, hogy sok atkája vagy Nosemája legyen. Tehát a többit ezért joggal tarthatja hülyeségnek. Nos ha sok méhcsalád el is pusztul egy méhészetben, az azért nem jelenti azt, hogy egy ország, ne adj isten több ország méhészetében is ez történjen. Ott már nagyon alacsony szintre süllyedtünk. Mi lehet ez az alacsony szint. Pl.a Fumagillin betiltása. A fumagallin időről időre megtizedeli a Nosema számot. Ahogyan az évszakok változása is. Azonban azt senki nem vizsgálta, hogy egy méhészet átlagos Nosema spóraszáma ugyanazon évszakban évről évre változatlan szintű-e, vannak-e ingadozások, esetleg emelkedő tendenciájú azért, mert kiesett egy fékező erő. Ugyanez érvényes az atkára. Át lehet telelni átlagosan 5 atkával, tízzel, hússzal, ötvennel is, nem lesz abból semmi baj, ha minden évben ugyanaz a szint. Vagyis minden évben azonos hatékonysággal öljük az atkát. Már régen is leírtam, ez akkor következik be, ha 100-ból 99-et kiirtunk. Mi lesz akkor, ha csak 98-at? 11 év után ér oda a méhcsalád, hogy eléri az év folyamán a kritikus atkaszámot. Vizsgálta valaki országosan az átlagos áttelelő atkaszámot? Dehogyis, hiszen a méhészek elzavarták volna a francba, hogy "szeptembertől márciusig 5 méternél közelebb nem megyünk a kaptárhoz". Idézet Vivalditól.
Az egészből én csak azt akarom kihozni, hogy évek alatt a korlátozó tényezők romlása el tud vezetni egy egyszerre bekövetkező összeomláshoz. Pláne akkor, ha nincs erre monitoring. Áttelelő atkaszám, évszakonkénti Nosema spóraszám. A legtisztább helyzet az, amikor a méhész ösztönösen nem enged teret ezen paraméterek romlásának. Nos el is hiszem, hogy az ilyen méhész tagadja a vírusok kártételét, hiszen nála idáig nem fajulnak a dolgok. A baj az, hogy a környezet romlása rá is hatással van. A kompenzációs lehetőségei neki is romlanak. Ez ellen egy alternatíva létezik. Hagyni, hogy a dolgok menjenek a maguk rendje szerint. Azok a méhészetek ki fognak pusztulni, ahol nem csírájában fojtják meg az okokat. És ez így van jól. De ha van aki elad nekik méheket, akkor ez az ördögi kör csak nagyon sokára fog megszűnni. Akkor, amikor már senki nem tud méheket eladni, mert már nem tudja ő sem kivédeni a környezet leterheltségét és a romló védekezési technológia nem lesz elég a kompenzációhoz.