Hát azért egy 5-6 léputcán telelő nb pont annyi mint 8-9 léputcán telelő hunor.
NEMIGAZ!
Egy 5-6 léputcában telelő NB-ben éppen annyi telelőnép van mint egy 5-6 léputcában telelő Hunorban.
Amennyiben több léputcás akármelyik, akkor léputcánként is több méh van a telelőfürtben.
Tehát a 8-9 léputcás NB-ben éppen annyi telelőméh van, mint a 8-9 léputcás Hunorban.
Csakhogy!!! A 8-9 léputcában telelő Hunorban a középső 6-7 lépet gyakorlatilag teljesen lefedettek méhekkel, míg a 8-9 léputcás NB-ben még a középső lépek sem. Tehát mi következik ebből? A lépekben lévő telelőélelem függvényében vagy alul, vagy pedig felül van olyan felület, amit a méhek nem vesznek birtokukba. Ha sok a fejük felett a telelőélelem maradéka, akkor ott elveszik egy csomó hő. Ha nincs "mézkoszorú" a fejük felett, akkor alul nincs méh a lépeken. Tehát mivel a nagy lép nem igazodik a tavaszi induló családok ÁTLAGOS méretéhez, ezért, hogy minden lép LÁTSZÓLAG méhek által fedett legyen, azokat szűkíteni kell, mert ezáltal jobb lesz a hőgazdálkodás. Ez a Hunornál és a hasonló lépek esetében automatikusan passzol, tehát nincs szükség a jó családoknál semmiféle beavatkozásra. Kétfiókos telelésnél a "bika" családok ha bővelkednek élelemmel, akkor is mennek a fiasítással a hő irányába felfelé, és szinte be akarják fedni az egész kaptárat. Ott sincs szükség beavatkozásra. Szokták ilyenkor forgatni a lépeket (eleje hátra) de az teljesen felesleges, kivéve amikor a lép még félig szűz, és a hátsó mézes részt is próbálják rákényszeríteni a fiasnevelésre. Ekkor szokott előkerülni a fedelezővilla, amivel karcolgatják a fedett élelmet, -azok akik ráérnek-, és azt hiszik attól több fiasítás lesz. Nb-ben is.
Na amikor a Hunor is csak 5-6 léputcás, akkor azt is érdemes szűkíteni, mivel ott sem fogják a lépeket léctől lécig elfoglalni a családok, ami szintén lassítja, gátolja a tavaszi fejlődést.
Én viszont már rég rájöttem, hogy felesleges munka és a tökölődés helyett inkább kiegyenlítem a családokat, aztán majd kapják a mézteret egyidőben. Tehát ha kell osztok szét ennek érdekében családokat. Azokat akác előtt vagy alatt visszaszaporítom, sokszor a rajzást megelőzendő kényszerből. Annyit változott az állatjóléti miatt a technológia, hogy mivel a családszámot fenn kell tartani, ezért nem szétosztok családokat, inkább csak csapolom a fiaskeretekkel, visszarázva a rajta ülő méheket, mert akkor nincs az a veszély, hogy leölik az erősítendő család anyáját, illetve nem kell a csapolt család anyáját megkeresni, amire abban az időszakban igencsak nincs is időm.
(Még valami. Az öreganyásakat szoktam csapolni, vagy amelyik nem volt képes nagy családban telelni, esetleg gyatrán fejlődik fel. Akáckor, vagy utána ezeket az anyákat ki lehet dobni, -egy keret ki- és pár nap múlva kap egy keretet rajbölcsővel a lyukba. Méhek lerázva, nincs anyakeresés, bölcsős keret benyomva.)
Üdv:Kira