A méhcsaládok általános állapota

Berci!
Nehogy csesztetésnek vedd amkit most leírok, pusztán egy értelmes beszélgetésnek.
Dehogy veszem csesztetésnek! Nagyon sokat segítettek az írásaid!
Két dologra szeretnék reflektálni. Az egyi az, amikor azt írod, hogy fiasmentes állapotban elég két szublimálás, mert:

Idézetet írta: Berci - 2023. Szeptember 21.  08:15

második kezelés után 4...összességében 96%hatékonyság.

Tudom, hogy ez  a 96 százalék onnan ered, amikor kutatók megállapították, hogy a maradék 4 százalék télen magától elpusztul. Egyrészt nem négy százalék pusztul el, hanem 3, hiszen akkor kihalt volna már az atka, ha a négy az tényleg négy lenne. A baj az, hogy ez a négy, az nem az négy, aminek lennie kellene.

Nem így számoltam ki, hanem úgy, hogy feltételezem az első fújás kb 80%-os, akkor 100-ból marad 20 atka és, ha 3 nap múlva ezt a 20-at megszublimálom 80% hatékonysággal, akkor 4 marad. A kiinduló 100-ból maradt 4= 96%. A tapasztalat szerint fiasmentes állapotban ettől sokkal hatékonyabb az oxál. Egy német kolléga mérései( higiénikus tálca és porcukros atkaszámolás) fiasmentes állapotban 2 csorgatás után a tálcán sem hullott és "lemosni" sem tudott atkát a családról.

Miről beszélek? Azt írod, hogy 3 hetes duplázódással számolsz. Herefias időszakban ez közel lehet az igazsághoz. Éves átlagban inkább havonkénti duplázódással lehet számolni, már amikor van fias.
Nyilván ez a 3 hetes ciklus közel jár legközelebb az igazsághoz. Szezonban igaz, mert van herefias. Hogy használom ezt az infot? pl. április elején lemosom az egész állományt. ( most tekintsünk el attól, hogy nem tartod hiteles mérésnek a lemosást. Másik fórum, Ausztrália. Én igen.) pl. Április 10-én, egy családnál, van 0db atka a lemosásra. Akkor a következőképpen számolok. Május 1-én 0, május 22-én 1, június 12-én 2, július 3-án 4...szóval napraforgón 4 lemosott atkára számítok. Gyakorlati megfigyelés: 3 éve számolok ez alapján 80%-ban ezeket az eredményeket kapom. Szóval én április elején "nagyjából tudom" kaptárra bontva, hogy mi lesz napraforgón az atkahelyzet.
Ha egy átlagos évet nézünk, akkor egy induló atkából lesz év végére 100. Ha azonban  egy adott évben egy hónappal hosszabb a fiasítási idöszak, akkor 200 lesz belőle. Számoljunk azonban most a százzal. Legyen száz családunk , családonként 5 db atka év elején, nem kezelünk egész évben, akkor az év végén lesz az 500 atkából 50 ezer. Tételezzük fel, hogy a fiasmentes állapot az év végén került elérésre, és akkor szublimálsz kétszer. A lényegen az nem változtat, hogy ezt októberben teszed meg, csak akkor még nem lesz 50 ezer atkád, vagyis csak arról van szó, hogy nem lehet kerek számokkal demonstrálni a dolgot. Na a második kezelés után marad 4 százalék, azaz 2000 atka a százas méhészetben. Ebből elpusztul 4 százalék. Mennyi marad? 1920 atka az előző évi 500-zal szemben. Szóval ez a négy százalék, az nem az a négy százalék. Ugye csak akkor nem pusztul ki sem az atka, sem a méh, ha ugyanannyi marad a következő év elejére, mint amennyi előtte évben volt, vagyis 500 db. Itt viszont közel négyszer annyi atka fog jövőre szaporodni, amiből ha megint csak 96 százalékot irtasz ki, akkor néhány év múlva az atkalétszám eléri azt a számot, hogy összeomlik a méhészeted.
Ez az érvelés akkor lenne tökéletesenigaz, ha egész évben csak és kizárólag egyszer, a zárkázáskor, védekeznék az atka ellen. Nem így van. Napraforgó után is védekezek.  A beszélgetés lejjebb a szeptemberi zárkázásról indult. A megállapításaim arra vonatkoztak és nem az egész éves kezelésre stratégiá(m)ra. Önmagában a szeptemberi zárka nem elég. Kb azon okok miatt amit leírtál. Azt is tudom, hogy a zárkának egyéb hátrányai is vannak. pl. a telelő méh a szeptemberi zárkától még nem lesz atkaszívás mentes.

Akkor miből származik a 4 százalék? Ennyi természetes atkapusztulást találtak a kutatók. A helyes számítás azonban az, hogy egy atkából egy év alatt lesz 104 atka, abból magától elpusztul 4, marad száz, ebből a méhésznek kell elpusztítani még 99-et, akkor lesz ugyanannyi záró, mint induló. Csak ebben az esetben nem pusztul ki (évtizedes léptékben mérve) sem az atka, sem a méh. Ha 99,1 százalékot irtana a méhésztársadalom, akkor kipusztulna az atka. Ha a saját szaporulathoz idegen méhészetekből bejön 100 saját atkára vetítve további 500, akkor 600-ból maradhat csak egy. Vagyis 1/600-as hatékonyságra van szükség a szinten tartáshoz. Vagyis 1000 atkából a szintem tartás 1,6 atka meghagyást jelenti. Számoljuk át inkább 10 ezerre. 10 ezer atkából normál esetben 100 atkát hagyhatunk életben, ilyen mértékű vendégatka esetén viszont csak 16-ot. Igaz, hogy nem feltétlenül egy év alatt kell ezt megtennünk. Hiszen a méhcsalád képes tolerálni viszonylag magas atkaszámokat.

Pontosan! Nagyon jó gondolat! Ki tudom-e írtani az atkát? Nem. Akkor tudok-e olyan erős családot tartani, aki tolerál egy bizonyos mennyiságű atkát? Igen. Számomra nem cél a "tökéletes nulla állapot". Minimális stresszel ( bőséges virágpor, kevés kaptárbontás, minimális vegyszerterhelés stb.) elérem/elérhetem azt az állpotot, hogy a család a kezelések után fennmaradó atkát tolerálja. Az elődők évtizedes munkájának köszönhetően ez egy nagyon alacsony szám ( szarkazmus!) 

 Itt jön a képbe a lemosás. Lemosással Te csak 50 atkánként tudod detektálni a változásokat, higiénikus aljjal viszont egyenként. Azzal még nincs gond, ha 30 atkával telelünk az egyik évben. A következőben, vagy több év alatt le lehet menni 5-re, vagy 1-re, vagy az alá. Alapvetően azzal sincs gond, ha mindig 30-cal dolgozunk. A különbség abban lesz, hogy a vendégatkák ellen nem lesz annyi időnk védekezni. Esetleg pont hordás alatt kellene emiatt kezelni.
A lemosásnak van egy kidolgozott módszere. Nem agysebészet, de meg kell tanulni és gyakorloni kell. Amikor pár éve beütött az atka, akkor 2-3 családomat feláldoztam és 2 hetente lépenként vettem róluk mintát, hogy megtanuljam a helyes módszert. Évente 2x mosok atkát. Április eleje és június vége. Régebben 3 hetente mostam. Pár év alatt kialakult a rutin ahhoz,hogy tudjam értékelni amit leolvasok. A higiénikus aljon a természetes hullás figyelhetem. Ez sem rossz módszer. Vannak előnyei és mint minden módszernek pontatlanságai. Nekem nincs higiénikus aljam, de nem érzem azt hogy kellene, hogy legyen. Az általad említett külső atka, számomra, egy vis major helyzet. Ilyen mindig lesz. A kártételét minimálizája az őszi zárka.
Van egy másik szempont is. Ha Magyarországon évente alacsony atkaszámú stratégiával csak 100 millió atka születne meg, míg átlagos stratégiával megszületik 1 milliárd, akkor még nem is feltétlenül a vírusok jelentik a problémát. Hanem az, hogy ha mondjuk tíz millió születésre jut egy sikeres mutáció az alkalmazott kezeléssel szemben, akkor előbbi esetben az országban lesz évente tíz mutáció, utóbbi esetben száz. Az a baj, hogy a kezelések pont ezeket fogják meghagyi, azaz kiszelektálni. Tehát az adott szer használati ideje csökken le a nagyobb atkaszámú stratégiával.
Ebben tökéletesen igazad van. Éppen ezért mozdultam el a biotechnikai védekezés irányában. Napraforgó után is olyan helyzetet teremtek elő, hogy az atka kevés kezeléssel (alacsony vegyszerterhelés a családra nézve, maximális az atkának) nagy (lásd fentebb "elméleti" 96% gyakorlatban 99%) hatékonysággal írtsam az atkát. Ehhez jön még a rövid időn (2-2.5 hónap) belül a zárka és szintén egy magas hatékonyságú atkaírtás. Az amit ma sokan csinálnak, hogy 1. mindenféle tartóshorozót tesznek be 2. addig kezelnek míg hullik az atka 3. rossz technológiával kezelnek a véleményem szerint egyenes út a rezisztens atkához. (sokan gondolják azt,hogy az oxállal szemben nem alakulhat ki rezisztencia. Tévednek.) 
Ami a higiénikus aljat illeti. Én csináltam párat, de csak porosodnak. Mint írtam a rakodóim a Betonyp lapon vannak, elöl két lécet bedugva. Így csak hátul megemelem a kaptárat, betolok egy alumímium lapot alájuk, és azon vizsgálom az atkaszámot. Akármelyik családot tudom nézni vele, nem kell hozzá az aljakat cserélgetni. Amikor Te nullázásról beszélsz, ott még hemzseghet az atka. 0-tól ötvenig bármennyit találhatsz így, míg a lemosásos technológia csak az ötvenenkénti egyet veszi észre, az az alattit nullának gondolja. Éppen ezért a két szublimálás elegendősége is erősen kérdéses még fiasmentes időben is, hacsak oszkár nem tud más számokat hozni.
Nem állítottam, hogy csak 2x szublimálok! Ha félreérhető volt, akkor bocsánat. Az átlag méhésznél sokkal agresszívebben védekezek az atka ellen. Ez nem a bejutatott vegyszer mennyiségét jelenti!!!

 

Idézetet írta: Berci

Egyébként az atkamentes családok október végére maguktól leállnak. Akinek nem állnak le és átfiasítanak annak nem sikerült az atka elleni küzdelem.

Nekem volt már olyan évem, amikor október elején úgy tűnt, hogy 23-ra sehol sem lesz még csak fedett fias sem. Ennek ellenére minden családnál volt fias. Nem az atkalétszám növekedett meg, hanem a virágpor behozatala. Több keretnyi. Kinyílt a zöldítés. Pedig nálad az atkamentesség ott kezdődik, ahol nálam végződik.

Ha a telelőméheknél kialakul a zsírtest akkor a család leáll. Miért nem tud kialakulni a zsírtest? Mert az atka vagy a bejutatott vegyszer (pl amitráz) nem hagyja. Mi szükséges a zsírtest kialakulásához? virágpor. Az anya petézik, mert érzi,hogy a család atkaterhelt és a család serkenti az anyát, mert tudják, hogy itt baj van. Az őszi zárkázás egyik pozitív hozadéka, hogy 9 nap múlva leáll a méhek mozgása, így a zöldítésről a virágpor hordás is. Emellett egy nyugodt "atkamentes" telelést biztosít.

Tehát amit ősszel megspórol munkát az ember, azt tavasszal a tiszta akácméz miatt csak el kell végezni

Így 7-8 lépen telel, gazdaságosan, biztonságosan.
Én is így csináltam, ezzel egyet tudok érteni.
Nagyernyei Attila

Nálam most így vannak, tegnap néztem a brigádot. Hunor fészek felett otthagytam 1 feles méztéret.

Seed 150 ez nagyon gyengére sikerült ám!
A 7-8 Hunor kereten való teleltetésről semmi gőzöd, ez a hozzászólásodból világosan kitűnik!!!!!!