Berci!
Nehogy csesztetésnek vedd amkit most leírok, pusztán egy értelmes beszélgetésnek. Két dologra szeretnék reflektálni. Az egyi az, amikor azt írod, hogy fiasmentes állapotban elég két szublimálás, mert:
második kezelés után 4...összességében 96%hatékonyság.
Tudom, hogy ez a 96 százalék onnan ered, amikor kutatók megállapították, hogy a maradék 4 százalék télen magától elpusztul. Egyrészt nem négy százalék pusztul el, hanem 3, hiszen akkor kihalt volna már az atka, ha a négy az tényleg négy lenne. A baj az, hogy ez a négy, az nem az négy, aminek lennie kellene. Miről beszélek? Azt írod, hogy 3 hetes duplázódással számolsz. Herefias időszakban ez közel lehet az igazsághoz. Éves átlagban inkább havonkénti duplázódással lehet számolni, már amikor van fias. Ha egy átlagos évet nézünk, akkor egy induló atkából lesz év végére 100. Ha azonban egy adott évben egy hónappal hosszabb a fiasítási idöszak, akkor 200 lesz belőle. Számoljunk azonban most a százzal. Legyen száz családunk , családonként 5 db atka év elején, nem kezelünk egész évben, akkor az év végén lesz az 500 atkából 50 ezer. Tételezzük fel, hogy a fiasmentes állapot az év végén került elérésre, és akkor szublimálsz kétszer. A lényegen az nem változtat, hogy ezt októberben teszed meg, csak akkor még nem lesz 50 ezer atkád, vagyis csak arról van szó, hogy nem lehet kerek számokkal demonstrálni a dolgot. Na a második kezelés után marad 4 százalék, azaz 2000 atka a százas méhészetben. Ebből elpusztul 4 százalék. Mennyi marad? 1920 atka az előző évi 500-zal szemben. Szóval ez a négy százalék, az nem az a négy százalék. Ugye csak akkor nem pusztul ki sem az atka, sem a méh, ha ugyanannyi marad a következő év elejére, mint amennyi előtte évben volt, vagyis 500 db. Itt viszont közel négyszer annyi atka fog jövőre szaporodni, amiből ha megint csak 96 százalékot irtasz ki, akkor néhány év múlva az atkalétszám eléri azt a számot, hogy összeomlik a méhészeted.
Akkor miből származik a 4 százalék? Ennyi természetes atkapusztulást találtak a kutatók. A helyes számítás azonban az, hogy egy atkából egy év alatt lesz 104 atka, abból magától elpusztul 4, marad száz, ebből a méhésznek kell elpusztítani még 99-et, akkor lesz ugyanannyi záró, mint induló. Csak ebben az esetben nem pusztul ki (évtizedes léptékben mérve) sem az atka, sem a méh. Ha 99,1 százalékot irtana a méhésztársadalom, akkor kipusztulna az atka. Ha a saját szaporulathoz idegen méhészetekből bejön 100 saját atkára vetítve további 500, akkor 600-ból maradhat csak egy. Vagyis 1/600-as hatékonyságra van szükség a szinten tartáshoz. Vagyis 1000 atkából a szintem tartás 1,6 atka meghagyást jelenti. Számoljuk át inkább 10 ezerre. 10 ezer atkából normál esetben 100 atkát hagyhatunk életben, ilyen mértékű vendégatka esetén viszont csak 16-ot. Igaz, hogy nem feltétlenül egy év alatt kell ezt megtennünk. Hiszen a méhcsalád képes tolerálni viszonylag magas atkaszámokat. Itt jön a képbe a lemosás. Lemosással Te csak 50 atkánként tudod detektálni a változásokat, higiénikus aljjal viszont egyenként. Azzal még nincs gond, ha 30 atkával telelünk az egyik évben. A következőben, vagy több év alatt le lehet menni 5-re, vagy 1-re, vagy az alá. Alapvetően azzal sincs gond, ha mindig 30-cal dolgozunk. A különbség abban lesz, hogy a vendégatkák ellen nem lesz annyi időnk védekezni. Esetleg pont hordás alatt kellene emiatt kezelni. Van egy másik szempont is. Ha Magyarországon évente alacsony atkaszámú stratégiával csak 100 millió atka születne meg, míg átlagos stratégiával megszületik 1 milliárd, akkor még nem is feltétlenül a vírusok jelentik a problémát. Hanem az, hogy ha mondjuk tíz millió születésre jut egy sikeres mutáció az alkalmazott kezeléssel szemben, akkor előbbi esetben az országban lesz évente tíz mutáció, utóbbi esetben száz. Az a baj, hogy a kezelések pont ezeket fogják meghagyi, azaz kiszelektálni. Tehát az adott szer használati ideje csökken le a nagyobb atkaszámú stratégiával.
Ami a higiénikus aljat illeti. Én csináltam párat, de csak porosodnak. Mint írtam a rakodóim a Betonyp lapon vannak, elöl két lécet bedugva. Így csak hátul megemelem a kaptárat, betolok egy alumímium lapot alájuk, és azon vizsgálom az atkaszámot. Akármelyik családot tudom nézni vele, nem kell hozzá az aljakat cserélgetni. Amikor Te nullázásról beszélsz, ott még hemzseghet az atka. 0-tól ötvenig bármennyit találhatsz így, míg a lemosásos technológia csak az ötvenenkénti egyet veszi észre, az az alattit nullának gondolja. Éppen ezért a két szublimálás elegendősége is erősen kérdéses még fiasmentes időben is, hacsak oszkár nem tud más számokat hozni.
Egyébként az atkamentes családok október végére maguktól leállnak. Akinek nem állnak le és átfiasítanak annak nem sikerült az atka elleni küzdelem.
Nekem volt már olyan évem, amikor október elején úgy tűnt, hogy 23-ra sehol sem lesz még csak fedett fias sem. Ennek ellenére minden családnál volt fias. Nem az atkalétszám növekedett meg, hanem a virágpor behozatala. Több keretnyi. Kinyílt a zöldítés. Pedig nálad az atkamentesség ott kezdődik, ahol nálam végződik.