Darázs és egyébb más kártevők! /védekezés/

Üdvözlök mindenkit. Ma találkoztam egy kis családban egy érdekes albérlővel. Ha valaki tudja milyen állat ez kérem ossza meg velem.

http://videa.hu/tagok/1996878

Kamikaze!

Vártam pár napot, hátha valamelyik nagy tapasztalatú méhész-fényképész főkukorékoló, méhésznagymester, egykori szaktanácsadó  vagy biológus-bioméhész megadja a választ, de ahogy elnézem, nem vetődött rá senki a kérdésére... Pedig bizonyára találkoztak már e Hymenopterák rendjébe tartozó fajjal, ki a fullánkosok (Aculeata) alrendjén belül a pókhangyák családjába (Mutillidae) tartozik. Ezek a pókhangyák, más néven hangyapókok, de talán leghelyesebben magyarítva hangyadarazsak elsősorban a trópusi vidékeken honosak, hazánkban 4 alcsaládba 17 nemzetségbe sorolt  közel negyven fajuk ismert (világszerte mintegy 5000 faj tartozik a családba). A hangyadarazsak nevezetesek az ivari kétalakúságról, a hímek szárnyat viselnek, a nőstények kivétel nélkül szárnyatlanok, tehát a videón nőstény egyed látható.

A kérdezett faj neve sekélyes ismereteim alapján Mutilla europea, lárvái elsősorban különböző poszméhek élősködői, találtak már olyan poszméh-fészket, ahol a mintegy 100 bábból 76 hangyadarázs és csak 2 poszméh imágó bújt ki... Megfigyelték már egyéb hártyásszárnyúak fészkében is, ritkán a mézelő méhek fészkébe is petézik.
A hangyadarazsak imágói tudomásom szerint elsősorban vegetariánusok, növényi nedvekkel, nektárral táplálkoznak. 
A nőstény a szakirodalom szerint böcsületeset tud szúrni, fullánkja igen hosszú, egymás után többször is szúrhat, minden szúrással mérget juttatva a sebbe.

Sajnos a "Bibliában" nem találtam a fajról semmit, és csak félve merem idézni a Wikipedia-t, tartok tőle, hogy Kokaska esmeg megfedd, hogy ismereteimet nem a tapasztalásból, hanem a világhálóról merítem...:
https://en.wikipedia.org/wiki/Mutilla_europaea

Azért ha ezen felül részletesebben is érdeklődne a hangyadarazsak után, küldök egy jó összefoglalót a hazai hangyadarazsakról, részletes lelőhely-ismertetőkkel illetve elterjedési térképekkel.
http://www.smmi.hu/!/Mo_hangyadarazsai/Mutillid.pdf

Ezek szerint nem "albérlőt", hanem egy nem túl gyakori parazitát videózott a méhesben...

(Javítás: Utólag illik megjegyeznem, hogy a Méhész Fórumra is feltettem a kérdést és a választ, igaz ott megemlítettem, hogy a Méhellenségek és a köpű állatvilága című Örösi munka kitér a jószágra...)

Örösi: Méhellenségek és a köpű állatvilága c. könyvében a 19-21. oldalakon olvasható még az alábbi információ a pókhangyáról:

"A háziméhnek csak a fullánkos nőstény árt: a kaptárba mászik és a méheket megöli. A megtámadott családok elnéptelenednek, a fiasítás gondozása hiányos."

"Magyarországon nincs megfigyelés róla, hogy a pókhangya a háziméhben kárt okozott volna."

"Védekezés: Ott, ahol valamelyik pókhangya a méhesben garázdálkodik, a szárnyatlan nőstényt úgy kell távoltartani a kaptáraktól, ahogy a hangyákat szokás. (Ragacsos öv, olajos edény.) A szárnyas hím nem veszélyes, mert nincs fullánkja."

Érdemes az egész cikket elolvasni, a nevezett könyv digitális formában is elérhető, legalábbis én régebben találkoztam vele az Interneten.

"(Javítás: Utólag illik megjegyeznem, hogy a Méhész Fórumra is feltettem a kérdést és a választ, igaz ott megemlítettem, hogy a Méhellenségek és a köpű állatvilága című Örösi munka kitér a jószágra...)"

Ez annyira rád vall! Ezért szeretünk mindannyian! 

Köszönöm a válaszokat, különösen a Tomipapa részletes leírását.
Azt azért leírnám hogy a találkozás nem minden pillanata lett levideózva. A lény a videó felvétel befejeztével máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette.

http://www.origo.hu/tudomany/20160707-darazsak-pofa-mintazat-harc.html
 

Párzás idején válnak kegyetlen gyilkossá a méhfarkasok - képek egy ragadozó magánéletéből

A méhfarkas egy magányos kaparódarázs, amelynek világszerte 140 faja létezik. A méhfarkasok rendszerint nemzeti parkokban élnek Európa-szerte, bár az utóbbi időben az emberek egyre többükkel találkozhatnak a házuk táján, a hátsó udvarokban. Általában békés teremtmények, virágporon, pollenen élnek. Párzás idején azonban hatalmas bányászokká és könyörtelen gyilkosokká válnak.
Egész nap ásnak és vadásznak. A nőstény méhfarkasok képesek a saját testüknél is nagyobb kavicsokat vinni, naponta akár több maroknyi kavicsot is szállítanak, hogy megépítsék földalatti járataikat a homokos talajban.

A méhfarkasok ilyenkor mézelő méhekre vadásznak, fullánkjukkal megcsípik, majd megbénítják őket, így reptetik zsákmányukat a fészekbe. Lárváikat a háziméhekkel etetik úgy, hogy  bábbá bugyolálják őket, amelyet a lárvák fészkéül szolgáló sejtekhez illesztenek.

*

Területükön körülbelül egy tucat fészket vagy üregeket építenek, amelyek belül 1-2 négyzetméteresek. A kolónia tagjai az üregeiket 20-30 centiméterre ássák egymástól.

Az év nagy részében a méhfarkasok virágporral táplálkoznak. Az első darazsak a fészeknek megfelelő hely kiválasztása után fáradhatatlan ásásba kezdenek. Néhány napon belül 2-3 maroknyi homokot ásnak ki, eltakarítják a szükségtelen darabokat.

NE használd_! - Méhfarkas nagyítás
© Radisics Milán
A nagy kavicsok mozgatására a méhfarkasok saját állkapcsuk és szárnyaik erejét mozgósítják.

A terület takarítása idején a méhfarkasok magasan repülnek, hogy megfigyeljék a környezetet. Amikor eltávolítják az anyagot az alagútból, mindig hátrafelé mozognak, majd ’’söpörnek’’, kitakarítják az ösvényt, egészen az üreghez vezető útig. Itt folytatódik az ásás.

Ha ember érkezik a területre – például egy homokozni vágyó gyermek –, a méhfarkas visszasiet az üreghez, hogy megfigyelése alatt tarthassa azt. Miután ismét egyedül marad, folytatja a munkát.
 
Minden méhfarkasnak saját ürege van. Amikor a terület külleme átalakul, a méhfarkasok elveszítik tájékozódó képességüket, nem találnak oda saját kis odújukhoz. Ekkor üregről-üregre repülnek, hogy a feromonok alapján megtalálják a sajátjukat.

Bár úgy tűnhet, hogy nincsenek ellenségeik, a méhfarkasok mindenkit annak tekintenek, aki tojásaikat fenyegeti. Ha ásás közben kukaccal, vagy bármely más földalatti lénnyel találkoznak, egyszerűen a felszínre hozzák őket.

Mielőtt kimenne vadászni, a méhfarkas magasra repül fel és a területet egyre szélesedő koncentrikus körökben repülve fürkészi, megjegyezve a visszatérést. Három-négy körkörös fordulat után a könyörtelen ragadozó fejek közvetlenül a vadászterületre szegező.
Amikor a méhfarkas elkap egy méhet, azonnal befecskendezi bénító hatású nedvét. Amíg ez nem hat, légi dulakodás kezdődik, melynek során a méh a földre esik. A méhfarkas ekkor megkeresi rajta a legjobb fogást, majd lassan felmászik egy közeli növény tetejére, ahonnan áldozatával könnyedén felemelkedhet.

Amikor egy zsákmányul ejtett méhet visznek a méhfarkasok, a repülési mintázatuk nem túl komplikált: a méhfarkas feje közvetlenül az üreg felé irányul. Ha megtalálta az üreget, s ha a nyílás elég nagy mindkettejük számára, egyenesen berepül a zsákmánnyal. Ha a nyílás kicsi, a méhfarkas ásni kezd – anélkül, hogy leejtené a jobb sorsra érdemes méhet. A munka után a méhet az üreg bejárata elé ejti.

Ha az üreget megtalálta, és a bejáratot kitakarította, a méhfarkas visszatér a le- és elejtett zsákmányért, majd behúzza az üregbe. Amikor áldozatát felkapja, ösztönösen újra befecskendezi mérgét, majd igyekszik jó fogást találni a méhen, végül egy pillanat alatt eltűnnek az alagútban.
A háziméh a lárvák eledeléül szolgál minden fészekalji sejtben. Amikor a lárva kikel, elfogyasztja a zsákmányolt méh belsőségeit. A méhfarkas ezt követően felszínre hozza a méh megemésztetlen maradványait. Az üreg előtt felejtett méhet hamar megtalálják és lefoglalják a hangyák.
Egy nap egy másik darázs (Cerceris darázs) jelent meg a méhfarkasok megfigyelt területén. Az ő viselkedése teljesen különbözött a háziakétól: míg a méhfarkas 2-3 héten keresztül ás és vadászik, az új darázs egy nap alatt befejezte a költözést. Elment vadászni, tíz percen belül visszatért az áldozattal. Egy nap alatt több mint tíz szarvasbogarat hozott a fészkéhez, majd elhagyta a területet. A méhfarkas 3-5 méhet ejtett egy nap alatt, viszont a vadászás 1-2 órát vett igénybe.

Forrás HVG!

Zümi!

Nagyon tisztelem azt az igyekezetét, amivel a tájékoztatásunkat igyekszik szolgálni, s jóindulatúan szeretnék Önnek energiát spórolni, abban pedig segíteni, hogy az olvasók a látvány élményével is gazdagodhassanak.

Az idézett HVG-cikk idézése gondolom fárasztó lehetett, ráadásként a képek magyarázó szövege nyomán hiányérzetem is támadt: láttam ugyan már méhfarkas-fotókat, magam is idéztem közülük a Méhész Fórumon, de mégis kíváncsi az ember...

Nos, ez a sorozat a 2015-ös Sajtófotó pályázat egyik díjnyertese, konkrétan a 10. Természet és Tudomány (sorozat) 2. helyezettje. Ha a Nagyérdemű kíváncsiságát fel szeretnénk csigázni, érdemes az eredeti, amúgy is hatásos címmel "aláfestve" belinkelni a képsorozatot: http://www.sajto-foto.hu/hu/sf/157/kepek/econtest/2743/1

Ha még tovább szeretnénk fokozni az élményt, akkor nem csak a Radisics Milán által írt kommentárokkal adjuk közre a fotósorozatot, hanem a NG magyar kiadását is idézzük, Horváth Árpád nagyon jó tollú és korrekt cikket kanyarított a Radisics-sorozat alá: http://www.ng.hu/Termeszet/2016/07/01/A-mehgyilkos-most-folfedi-titkat

Nos, mindkét megközelítés megfelel a szabatos tájékoztatás és idézés igényének, s a látvány sem hiányzik majd az érdeklődőknek...

(Csak széljegyzetben: sajnos az én gépemen nem lehetett rendesen megnyitni a HVG linket, de ez attól is lehet, hogy nekem nincs Facebook-fiókom, ezért kerestem rá másik cikkre, illetve az eredeti forrásra. Sajnos a HVG cikkben található egy tévesztés is: "Területükön körülbelül egy tucat fészket vagy üregeket építenek, amelyek belül 1-2 négyzetméteresek. A kolónia tagjai az üregeiket 20-30 centiméterre ássák egymástól." A méhfarkas nem kolonizál, magányos darázs, még akkor is, ha nőstényei egymástól nem túl nagy távolságra építik meg feszkeiket, melyek valós méretéről a NG-cikk szabatosan tájékoztat. A kolonizáló méhekről és darazsakról is nagyon szívesen beszélgetek, nehogy az a kép rögzüljön az olvasókban, hogy kizárólag a botanika iránt érdeklődnék. )
 

Vigyázat!

A lódarázs családok mostmár nagyon népesek és nagyon éhesek, mindent visznek a kaptárakból, főleg a méheket. Fel kell tenni az egérrácsot, azon nem tudnak keresztülmenni a lódarazsak. A kecskedarázs keskeny testű, tehát be tud jutni az egérrácson, de az lényegesen kisebb kárt tud okozni, mint a lódarázs.

A lódarázs ellen már áprilistól kezdve kellett volna védekezni, de most is érdemes kitenni a darázscsapdákat. Két cég is forgalmaz jó csalianyagot, egyik a Bábolna, ez kapható gazdaboltokban, a másik Növényvédelmi Intézet (http://www.csalomoncsapdak.hu), ő postán küldi, ha megrendeled. Javasolom, hogy használjátok.

Én most fedeztem fel egy kiváló csali anyagot, a gesztenyeméz egy kis ecettel, hogy ne menjen bele a méh. Szedi a darazsat szépen, mellette a bábolnás, sörös stb fele annyit sem fog.

Engem egy hete a kontiba kúrt fejbe egy lódarázs , miután kinyittam a tetőablakot.
Mintha egy husánggal vágtak volna fejbe , irtó haragra gerjedtem "azóta darázs holokauszt" van , ahol meglátom a fészket annak annyi, lángszórót használok, extra nagy dobozos csavarlazító plussz ön gyújtó, aztán adjad neki ami belefér nincs kegyelem .
Lehet hogy csapdával többet fognék, de az nem csillapítja a bosszú vágyamat.

Nálam a háznàl a pergetőhelységet látogatják előszeretettel a kecskedarazsak felhőkben. A legkissebb résen is besajtolják magukat. Estefelé mikor kifelé nem bírnak menni, akkor előveszem a szívó, darálóra állított lombfúvót és indul az aprítás...
Rengeteg van idén, az tuti. A kollégám napi 2 liter darazsat csapdáz össze aug. eleje óta.

A kolléga hatékony receptje darázscsalinak: Sör, víz, cukor ízlés szerint. Lényeges a fehér átlátszó műanyag flakon, amire 6-8 cigivel égetett lyukat képzünk az üveg felső harmadán. A lötty kb. 3-4 dl. Kupakot rácsavarni és madzaggal fára, akármire lógatni, hogy ne érjen semmihez.

Zárt szobában  vagy pergető helyiségben én eredményesen alkalmazok darazsak ellen elektromos  rovar írtót. Még a léptárolóban is össze lehet vele szedni a viaszmolyok jó részét. Hatásos.

A kolléga hatékony receptje darázscsalinak: Sör, víz, cukor ízlés szerint. Lényeges a fehér átlátszó műanyag flakon, amire 6-8 cigivel égetett lyukat képzünk az üveg felső harmadán. A lötty kb. 3-4 dl. Kupakot rácsavarni és madzaggal fára, akármire lógatni, hogy ne érjen semmihez.

Az ízlés szerinti cukorral vigyázni kell, mert a méheknek jó az ízlésük :-) és több lesz a csapdában belőlük, mint darázs. Én 1:1 szirupot és a sört fele-fele arányban szoktam keverni és hogy biztosan csak darázs essen csapdába, teszek bele egy lehelletnyi ectet is. Tapasztalatom szerint, a kis darazsak mennek be az oldalsó kis lyukon, de a lódarázs sokkal hatékonyabban fogható azzal a palackkal, amelynek levágod 1/3 résznél a tetejét és fordítva vizzsahelyezed. Azon sokkal könnyebben megy be a lódarázs. Ma űrítettem ki két nap termését. 8 kirakott csapdában 90 db. Lódarázs volt.