Tisztelt Méhészek!
Támad a tél?
Szerintem meg ez a természetes, hogy télen hideg van, nyáron meg jó idő és meleg.
A 31. szezonomat zártam. Nem évértékelőnek szánom mostani írásomat, csak egy kis merengésnek.
Rengeteg dolog megváltozott a 3 évtized alatt.
Még akkoriban akác előtt tudtam szaporítani.
Etetni akác után? Sose.
Atka már volt, de simán elbántunk vele, "felülcsepegtettük" a HUNGARONEKTÁR-os csíkokat.
Hihetetlen milyen változásokat, technológiai változtatásokat kellett bevetnem a siker érdekében.
Ha jól számolom mindössze 7 olyan esztendő volt a 31-ből amikor akác (vagy akácok alatt) minden passzolt!
Az időjárás, a méhek erőssége (nem gyenge, nem rajzik, pont jó)és a legelő.
Ebből a három tényezőből akár melyik nem megfelelő, a termés biza elmarad.
Emlékezetes esetek akác alatt? Na ebből van bőven.
Tíz kilós nap után jégeső, Nógrádban.
Bakonyban, ugyan ez, a méhek még két napig a letört ágakról, a földön fekvő virágokról gyűjtöttek.
Másik alkalom. Az akác esősen indult, öt napig szotyorgós, borongós idő.
Az ötödik nap du. egykor kisütött a nap. Estig 7 kg-ot gyűjtöttek, melyből másnap reggelre 4 és fél maradt!
Györkönyben olyan akácerdőben voltam(Nikovitz Anti bácsi mellett), hogy a fák rogyadoztak a virágoktól.
Egy deka mézem nem lett! Irány a Bakony, ott meg csurig lett minden kaptár.
Egyik évben az egész Dunántúlon elfagyott az akác. Barátommal mégis találtunk egy kis "pamacs" erdőrészt.
Bomba hordás, óriási eredmény. Akkor mondták először a méhészek,hogy nem mondok igazat-
Irány Nógrád. Az is bejött. Ettől kezdve, egy egész csapat "rámállt", és minden évben követtek.
Itt hagyom abba, de jó volt egy kis nosztalgia.
Nagyernyei Attila