Mortimer!
Az ígért cikkeket apránként össze kell szednem megint, ,mert az a winchester, amelyen ezek össze voltak gyűjtve, megsemmisült. Van sok cikk, amelyik egyik helyen fizetős, de máshol még fellelhető, vagy az volt, de aztán már csak a fizetős helyen található meg. Nekiállok, de időt vesz igénybe.
Ha tényleg számít az atkának a néhány milliméteres távolság is a fiasba vonulásánál, akkor hangosan elmélkedve, mi lehet a helyzet a 35 mm-nél nagyobb lépgerinc távolságú kereteket használó technológiánál? Ugyebár némelyik méhész 38 mm széles NB kereteket használ. Ha a fias mindenképpen leül a sejt aljára, akkor már néhány millivel mèlyebben van. A 38-at gondolom még lehetne növelni is picit. Lehet, még kevésbé tudna az atka szaporodni?
Én azt gondolom, hogy ez hamis út. Hiába növeled meg a lépgerinc távolságot, a méhek akkor is a lépeken fognak járkálni, a sejtek hossza pedig nem lesz ezáltal hosszabb, legalábbis szerintem. Nyilván erre is kellene egy kísérlet, hogy meghosszabbodnak-e a sejtek ha nagyobb a lépgerinc távolság.
2020-ban nagyon sokszor kezeltem. Volt 10 szublimálás, 7 oxálos csurgatás, 2 Mavrik csurgatás, tavasszal HiveAlive csurgatás. Mindez főleg nem a kezelésenkénti potyogás miatt, mert az nem volt sok, hanem elővigyázatosságból, mert 2019-ben sok atkám volt, és az volt a fejemben nagyon, hogy hiába alig potyog, a fiasba egyből bebújnak, inkább kezeljek többször.
Hát pontosan erről papolok. Ugye, hogy ugye, hogy 2020-ban sokat kezeltél, ezért kevés volt a következő évben az atkád. 21-ben keveset kezeltél, ezért 22-ben sok volt az atka. Nem feltétlenül azért, mert építtetőt használtál. A módjával egyébként egyetértek: a hosszabb fedési időszak alatt nagyobb esély van arra, hogy odatévedjen az atkás méh, de mint mondtam, ennek hatékonysága nem ér fel egy kezeléssel. Sokkal fontosabb ezzel kapcsolatban az R=1-es stratégia alkalmazása. Sok atka esetén sok kezelés, kevés atka esetén kevés kezelés, pontosan úgy, ahogy az IPM is leírja. Mi az eredménye? Kevés kezelés után sok atka. Ha kevés atka után is sok kezelés lenne, akkor még kevesebb atka lenne az eredmény. Hidd el, én sem szeretem gyötörni a méheimet, nagyon sok vívódás nekem is egy sokszor feleslegesnek tűnő zárókezelés, pláne, amikor a hőmérséklet csak 10-11 fok, nem pedig 17. Azonban azt látni kell, hogy 1990-ben a kevés atka sok kezelés kockázata szinte nulla volt. Ahogyan múlnak az évtizedek, úgy egyre kockázatosabb, és el fog jönni az idő, amikor már nem is lehet megcsinálni. Ha ugyan nem jött el. Amennyiben beigazolódna a gyanúm, hogy a stripekben olyan atkairtó van, amit a nagy gyógyszergyártók azért zártak ki a méheknél alkalmazható szerek közül, mert nagy a méhtoxicitásuk, akkor a stripek használatának mértéke a mutatója annak, hogy országos szinten hol állunk az atka kérdésben. Én konkrétan nem tudnék mondani egy olyan hatóanyagot, kezelési módszert sem, ami megközelítené a stripek hatékonyságát fiasítás jelenléte mellett. Kaptam jól dokumentált jelzést arról, hogy nem csak én látom úgy, hogy a stripek keményen viszik a méheket. Igaz ez túl meleg időben alkalmazott kezelés volt, ami láthatóvá tette a kártételt. Erre a hatékonyságra a hivatalos összetétel alapján továbbra sem látom a magyarázatot. Ha pedig a méhészeknek mégis megéri használni, akkor az az atkahelyzetről árulkodik. Csak nagyon halkan jegyzem meg, ha netalántán felmondaná a szolgálatot, akkor az olyan lavinát indíthatna el, hogy az sem éli túl, aki még nem is hallott a stripekről. Addig is, ha már Jenőt idéztük, akkor megvan a válasz az ő dilemmájára. Azt kérdezte, hogy ha alapvetően kétféle méhész van, melyek közül az egyik méheket ad el, a másik méheket vesz, akkor van-e harmadik út. Szerintem egyébként is van, mégpedig aki a fiasítását korlátozza, de adódik egy negyedik is, aki nem korlátozza, hanem beáldozza a szaporulatát az atkairtó szereknek.
Viszont a legtöbb családnál nálam idén október elején alig volt fias. Egyrészt azért, mert szeptember 17-én rendesen lehűlt az idő, másrészt meg napraforgó végén nagyon szépek voltak a családok, ez maradt is végig, az atkásak sem estek össze. Mondjuk napraforgó után az aszályban kapták a virágporpótlót is. Iyenkor meg a család már nem húzza el az őszi fiasítást.
Azon mindig megijedek, amikor néhány általam megfogalmazott hipotézis átmegy a köztudatba, kész tényként kezelik a méhészek. Persze túl sok nincs, és sokkal probléma sem. Ilyen volt az, amikor vagy a zöld, de lehet, hogy az OMME fórum regisztráció kapcsán jegyeztem meg, hogy nem az a lényeg, hogy kinek-hány méhcsaládja van,hanem az, hogy kinek hány hordója. Zsolti ezt javította ki, hogy kinek hány teli hordója. Amit Zsíros Pista a Mérőszám a teli hordó címen vitt tovább. Ezt aztán sokan idézgetik is.
Nos a 2003-as gerincműtétem előtt én augusztus 15-ig megcsináltam az anyák cseréjét. Ez nálam úgy történik, hogy a májusi fiókos szaporulatnál bepárzik az új anya, és normál esetben október végén összerakom az öreganyás családdal. Ugyanis nem ment el az eszem, hogy anyákat keresgéljek, zárkázzak, magyarán bűvészkedjek a családokkal. Igaz, hogy van aki ezt úgy fordítja le, hogy azért kell összerakni a családokat, mert gyengék. Szó sincs róla. Egyrészt az anyacsere töredék idő alatt megy végbe, másrészt pedig a kevesebb méhcsalád nem jelenti azt, hogy kevesebb méh egyedszám lenne a méhészetemben akáckor, ahhoz képest, hogy ugyanannyi méh egy méhcsaládban van, nem kettőben. Erre akkor jöttem rá, amikor a Ludányi doktoriját olvasgatva azt írta, hogy márciusban 700-at petézik naponta az anya, májusban meg 1500-at. Miért? Mert az anya annyit fog ebben az időben petézni, amennyit a dajkaméhek száma lehetővé tesz neki. Ha dupla mennyiségű dajkaméhe van, akkor 1500-at petézik ekkor, és 3000-et akáckor. Az igaz, hogy a fél NB esetén az augusztusi peteszám elmarad a nagy lépű kaptárokétól. Azért, mert hanyagolja az alsó fiókot. Azonban ha kicseréljük a két fészekfiókot, napforduló után 2* 3*, akkor kompenzáltuk a hátrányt. Visszatérve a gerincműtéthez. Tudtam, hogy műtétre lesz szükségem, ezért megcsináltam az egyesítést augusztusban. Mi lett a következménye? Leálltak az anyák. Elég volt a telelő nép. Ebből következttem ki azt, hogy akkor viszont, ha nem elég a telelő nép, akkor tovább fog fiasítani a normálisnál az anya. Ha az atka miatt fogy a népesség, akkor ott sokáig fennmarad a fiasítás. Oszkár ezt a teóriát kritika nélkül átvette (vagy akár ő, akár más is jutott már ilyen következtetésre), most nálad is megjelent. Úgy tűnik azonban, hogy ez igazolódott. Tomipapa a zöldön a nyúlósban belinkelt egy cikket, amelyben azt állapították meg a kutatók, hogy a méhcsaládot ért stresszor hatására (akár a népesség, akár a fiasítás csökken) a méhcsalád a fiasítás növelésével válaszol. Tehát a normálisnál nagyobb lesz a fias/népesség arány. Ez pedig ugye az atka esetében azt jelenti, hogy emelkedik a szaporodási ráta, ahogyan az előző hozzászólásomban ezt leírtam. Azt már érintettem, hogy a késői fiasítás azonban nem csak annak a jele, hogy ott atka miatti népesség fogyás van, hanem annak is, hogy virágpor hordás van. Ez az az eset, amikor az október elején leállt fiasítást a zöldítés hatására újra beindítja az anya. Az engem most nagyon elgondolkodtatott, hogy az augusztusi virágpor pótlással meg lehet-e előzni az októberi fiasítást, ha az atka helyzet amúgy nem rossz? Tehát, ha a virágpor raktárak tele vannak, akkor valójában hiába virágzik ki a zöldítés, a méhek nem fognak virágport hordani, ezért aztán a fiasítás sem indul be. Tehát jó zárókezelést lehetne csinálni októberben. Ha ez működne, akkor országosan nagyot lehetne előrelépni az atka kérdésében, igaz, hogy az mindenképpen kellene hozzá, hogy augusztusban se legyen sok atka, mert akkor amiatt lenne sok a fias októberben. Ezt az augusztusi virágpor pótlást én egy nagyon jó felvetésnek tartom, hátha leállítható vele a fiasítás október elején. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor én miért nem ilyenkor egyesítek, ha már van olyan tapasztalatom, hogy az leállítja. Ennek oka az, hogy meleg időben az egyesítés erős kutatást vált ki. Az októberi egyesítés viszont azzal jár, hogy meleg marad a fészek, ami, ha van elég virágpor tartalék, pláne virágpor hordás is, egy hosszabb időre kinyúló fiasítást eredményez. Fiasmenteseket összerakva nincs ilyen probléma.
A jegyzeteimben ez van:
"Október 2. Szublimálás. 5-50 potyogás. Néhány családnál 100-200.
Október 7. Szublimálás. Nem minden családnál. 0-20 potyogás. 1 családnál 50.
Ha az első szublimálásra 50 atkád potyogott és nem volt nála fiasítás, majd innen a másodikra 20, akkor ott maradt még 13 atkád! Ugyanilyen hatékonyságú kezelésből ha még háromszor kezelsz, akkor 10 családból 2-nél nulláztad le az atkát, és nyolc családnál még van összesen 8 atkád.