............ Nos van egy feltételezett hatóanyag csökkent készítmény, ez csak ha direkt, hivatalosan csökkentették a hatóanyagot, akkor kerülne a dokumentációba. De ha gyártásihiba, hosszú tárolási idő. Vagy hímasítás, hígítás, stb történhetett, ha történt egyáltalán valami. Akkor ugyan ki a fene irná bele a papírjába? Ha a papír rendben van, akkor feltámadnak a méhek?
..........
Igazán nincs mivel vitatkozni, az a tájékozatlanság, amellyel az idézett textust netre vetette, felment minden érvelés alól.
Mégis megpróbálom megvilágítani...
A növényvédőszerek, állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatala szigorú szabályok szerint történhet csak. Miután jómagam csak némi növényvédelmi tapasztalattal rendelkezem, elsősorban arra fókuszálnék, az állatgyógyászati aspektusokat világítsa meg egy szakállatorvos, hatósági szakember. Kérném, tanulmányozza a hatályos jogszabályt:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400089.FVMRáadásul nem csak nemzeti szabályozásról beszélhetünk, az Unió rendkívül szigorúan szabályozza a peszticidek forgalomba hozatalát:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32009R1107S a legújabb uniós szabályok:
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Asa0016Normális körülmények között szó sem lehet hatóanyag-csökkenésről, gyártási hibáról, lejárt szavatosságú szer forgalomba hozataláról, hamisításról, hígításról, nem dokumentált összetevő-változtatásról.
A szabályok betartásáért az engedélytulajdonos (gyártó) és a forgalmazó a felelős. A lejárt felhasználási határidő esetén mód van a szavatosság meghosszabbítására, de azt a hatóanyag, hatásosság vizsgálatának kell megelőznie, s nem szabálytalan, ha a szavatossággal nincs probléma. Csökkent hatású szert tilos forgalmazni.
Nem jelenti mindez azt, hogy egyáltalán nem lehet valamilyen "malőr" (lásd a legutóbbi gombaölő-szer fipronillal történt szennyezése), de ez a példa nem jellemző, nagyon ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb a hamisított szerek használata, kérem, fussa át az alábbi anyagot:
http://www.gabonatermesztok.hu/files/Hamisitott_novenyvedo_szerek_Magyarorszagon.pdfhttp://portal.nebih.gov.hu/informaciok/noveny/hivatali/novenyvedelem/novenyvedelem-hivatali/-/asset_publisher/xCoRaVnpmDAH/content/amit-tudnunk-kell-a-novenyvedo-szer-hamisitasrol/pop_upNos, ezért bújik ki belőlem a "bürokrata", amikor a méhészek az Ön stílusában panaszkodnak, s közben álságosan, szemforgatva illegális növényvédő szereket hoznak be Unión kívüli országokból, pult alól vásárolt, méhek gyógykezelésére engedéllyel nem rendelkező növényvédő- és állatgyógyászati szereket "csereberélnek", forgalmaznak, mert azok ára csak a töredéke a legálisan beszerezhető készítményeknek. Tudom, hogy mindenki a "piacról igyekszik megélni", de legalább ne reklámoznák az illegális tevékenységet. Akinek vaj vagyon a feje búbján, az ne napoztassa. Panaszra meg úgy is hiába mennek a hatóságokhoz, az illegális szerhasználat következtében bekövetkezett károk nem hatóságok, gyártók, legálisan forgalmazók sarát képezik...
Hasonlóan felhorgad bennem a "bürokrata", ha egy teljesen képzetlen személy illegális szerhasználatot és teljesen eltérő kijuttatási technológiát propagál. Ez nem egyszerű tájékozatlanság, hanem szándékos bűncselekmény.
Ami pedig a "lenyúlást" illeti: van a méhészeknek érdekvédelmi szervezete. Sajnos ebben a kérdésben komoly hiátusai vannak, s nem látom, hogy a "paradigma" váltásra került volna a méhegészségügy kérdéseiben. Lehet, hogy nem támadni kellene a hatóságokat, hanem aktív párbeszédet kezdeményezni. Nem zsigerből támadni, hanem kompromisszumokon keresztül keresni a megoldást. A gyógyszerárakra egyébként az érdekvédelemnek soha nem lesz valós ráhatása, kizárólag egyet tehetne: megszervezhetné a gyártást, s nonprofit módon a forgalmazást is. Ehhez a feltételek megteremthetők, bár nem egy egyszerű mutatvány lehet, de talán nem is lehetetlen...