Attila!
Eszembe sem jutott neked tulajdonítani a munkaemulzió cukros változatát, de azért -ha Geddekas szerint fogalmam sincs a méhészetről- fordultam már meg méhész- és méhészet-közelben is...
Azt is tudom, hogy a "szakelőadások" egy része nem üti meg a szigorúan vett szakmaiság mércéjét, de eszembe sem jutna bűnül felróni neked, ha azok alapján (is) tájékozódsz. Magam is szívesen járok előadásokra, rendezvényekre, sok hasznos információm származik onnan is, de jómagam -afféle diszlexiás és kritikusan elemző alkat lévén- jobban szeretek több irányból is tájékozódni, s lehetőség szerint ötvözni a gyakorlati tapasztalatok talajáról származó információkat a szakirodalmi közlésekben foglaltakkal. Én így vagyok összerakva. Ráadásként a szakma is előrefele szokott menni az esetek túlnyomó részében, s ennek következtében a régi igazságok az ismeretek bővültével akár idővel át is értékelődhetnek. Ne vegye senki tiszteletlenségnek, de azt szoktam mondani, hogy ha Örösi Tanár Úr ma visszatérne a méhészek közé, még az Ő hihetetlen tudományos felkészültsége és kitartása ellenére is egy ideig csak kapkodná a fejét az új információk, kutatási eredmények láttán. Vannak ugyan örök törvényszerűségek, de vannak dolgok, melyeket az új ismeretek birtokában bizony át kell értékelnünk. Aztán azzal is tisztában vagyok, hogy a ma igazságnak látszó dolgok holnapra valótlanná is degradálódhatnak. Ne magyarázkodj tehát a cukros munkaemulzió kapcsán, nincs azzal semmi baj, hiszen nem okoz használata jóvátehetetlen kárt. Legfeljebb el kell könyvelni, hogy most ért oda a szakma, hogy fény derüljön bizonyos összefüggésekre. Viszont arra oda kellene figyelj, hogy az információidat, informátoraidat némi egészséges és előrevivő szkepticizmussal kezeld, mert furán veszi ki magát, ha úgy érvelsz, mint jelen esetben tetted. Az egészséges szkepticizmus pedig arra fog sarkallni, hogy jobban járd körül a témát, a több, s eltérő forrásból származó információkat ugyan nehezebb szintetizálni, harmonizálni, de a siker esetén nem kell pironkodnod, ha netán kiderülne, hogy jóindulatod ellenére a régi információdon már túllépett az élet.
Azt nem vitatom, hogy a szándékod jobbító, de célt az okos iránymutatással, s nem a pánikkeltéssel éred el hamarébb. Hidd el, Jenő -akivel az utóbbi időben sokat gyúrjátok egymást- se támadó szándékkal mondja, amit mond. Őbenne is a jobbító szándék munkál, s higgyétek el, nincs benne egy csöpp rosszindulat sem. Ő egy rendkívül "egzotikus" jelenség, óriási ismeretségi körrel, tudásanyaggal, sok empátiával. Rendkívül segítőkész, sok embert ismerek, aki sokat köszönhet neki. Jó méhész, bár én képtelen lennék annyi energiát mozgósítani, mint amire ő képes. Hibázol, ha rosszul felfogott büszkeségből rendszeresen konfrontálódsz vele. Ha másképp közelítesz hozzá, rájössz, hogy nagyon sokat profitálhatsz is a tudásából, emberségéből.
Jenő környezetében tényleg vannak egészséges, jól és okosan kezelt méhészetek. Sokan fordulnak hozzá tanácsért, s ha lehet, segíti is a tanácskérőket. Amikor bedobtad, hogy Dombóvár térségében katasztrofális helyzetet tapasztaltál, Jenő felkapta a telefont, s azonnal hívta azt a méhészt, aki onnan tőle vásárolta tavaly a méhcsaládjait. Nem azért, hogy pánikoljon, hanem azért, hogy szükség esetén segíthessen. Szerencsére annál a méhésznél minden rendben van. Az is igaz, hogy Jenő környékén is van néhány méhészet, amelyik gondban van. Nem titkolja, s nem is dörzsöli a kezét, hogy "jönnek ők még az én utcámba".
Az viszont nem igaz, hogy azért "gúnyolódna" az írásaidon, mert rosszindulatú. Ellenkezőleg, Jenő kifejezetten jóindulatú. Ő a született optimista, s ha ő azt mondja, hogy a közvetlen környezetében nincs katasztrófahelyzet, az valóban úgy is van. Ráadásul nem is gúnyolódik, nem gúny az, ha humorral, csipetnyi szarkazmussal sarkítja ki, hogy nem ért egyet valamivel. Egészséges, iróniával és optimizmussal fűszerezett humorát magam is kicsit irigylem néha. Ha te is így néznéd, sokkal könnyebben megtalálnátok a közös hangot.
Az pedig törvényszerű, hogy ekkora méhsűrűség esetén, ilyen "eklektikus" technológia mellett lesznek ennek az "atkaháborúnak" vesztesei is. Annak most jött el az ideje. Mindenkit nem lehet megmenteni, főként, ha nem is akarja, hogy megmentsék. Az pedig örök érvényű igazság, hogy nem arra a méhészre kell felnézni, aki már háromszor is talpra állt. Én arra nézek föl, aki még egyszer sem hasalt el...
Nem kell ezen túlzottan sokat borongani, az ilyen pánikhangulat láttán bennem mindig dr. Hegedűs Dénes előadásai jutnak az eszembe. Ő szokta évente "nagyívű ecsetkezeléssel" felvázolni az összeomlást, a méhész-apokalipszist. A nagy számok törvénye értelmében egyszer neki is bejöhet a jóslata. Azt sem mondom, hogy nem most lesz az. Viszont most nem jóslatokat várnánk a várható összeomlásról, hanem megoldásokat. Szakmaiakat. Megszellőztetted az információt: holnap a szaki-szeánszon az atkaháború lesz a kiemelt téma. Kérdezd már meg az "informátorodat", a szakik is tudják már ezt? Gondolom, Hegedűs doki jó előre közölte már velük, mire, milyen témában készüljenek föl... Most Bross és Hegedűs dr. a méhegészségügy letéteményesei. Rövidesen elválik, a választási ígéretekkel túlvállalták-e magukat, vagy tényleg képesek a megoldásra. Nem lesz nálam nagyobb hívük, ha az utóbbival rukkolnak elő...
Látom, írás közben Jenő is reagált, te is válaszoltál. Mindegy, ha már ennyit pötyögtem, nem módosítok az íráson, elküldöm az első változatban. Nem látom a válaszodon, hogy paradigmát váltottál volna, azt sem látom, hogy sok értelme volna az írásomnak. Egyszer látogasd már meg Jenőt, nézd meg a méheit, vond le a konzekvenciát a személyes tapasztalataidból. Újfent azt mondom, keresd meg vele a közös hangot. Szívled meg, jó tanács, ingyen adom...