ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Hát akkor pár linket MEGKÖSZÖNNÉK esetleg videót ahol ez dokumentálva van ,mert a neten történő kereséseim nem hoztak eredményt és ugy látszik e téren nagyon el vagyok maradva és ez gond.

Még rendezvényen is bemutatta Csáki Tamás élőben, hogy az atka nemcsak szaladni, hanem ugrani is képes.

A visszamászás nehézkes az atka számára. Nem a testi adottságai miatt, hanem azért, mert minden parazitának nagyon rossz a hőszabályozása. A varroa atka teste is gyorsan lehűl és ha már egyszer lehűlt, akkor már nem tud rendesen kapaszkodni, mászni, ugrani meg végképp nem tud.

Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es  On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
Színre szinte teljesen víztiszta, állagra mint a glicerin,szagtalan, tapintásra ragacsos érzést hagy ha letörlöm.
A denaturált szesz 94 %-os etil-alkohol tartalmú, 1 %metil-etil-ketonnal, meg valamilyen minimális mennyiségű keserítő anyaggal.
Az On-farmos kísérletben 16 %-os oldatot készítettek, én is ugyan így tettem, 18 ml tejsavat, felöntöttem 82 ml denaturált szesszel. A párologtatóm, szinte teljesen megegyezik a Sublimoxal, annyi hogy változtatható a hőmérséklet.
A kazán hőmérsékletét a kezeléskor 230 C fokra állítottam, mert ekkora hőmérséklettel üzemel a Sublimox is. Családonként a bejuttatott oldalt mennyisége 1 ml, illetve pár család kapott próbaképpen 2 ml-t. Az észrevettem hogy a kifújócső előtti térben legalább 10 cm-re nem lehet semmi, mert azonnal kicsapódik a tejsav.  Az intenzív gőzképződés kb, 3 másodpercig tart, utána szinte semmi, csak gőzölög a kifújónyílás. Ha hirtelen leveszem a kupakod, akkor viszont látni a kazántest alján, hogy valamennyi tejsav még ott lötykölődik. Ennek ellenére valamennyi tejsavat biztos hogy elvisz a 3 másodperces intenzív kifújáskor, mivel a sima denaturál szeszes párologtatáshoz képest, sokkal fehérebb a képződött köd. A családokat ezután bezártam 10 percre, ennyi idő alatt biztos hogy kicsapódott a befújt köd. A kaptárok nem eresztették el a befújt ködöt, 2 perc után amikor belenéztem még látható volt bennt.
Kb. 18-20 órára rá megnéztem a higiénikus aljakat, és egyetlen egy  darab atkát nem találtam. Majd közvetlenül ezután rájuk permeteztem 6 mg tau-fluvalinátot vizel oldattal, fél órán belül megindult a hullás, tehát volt bőven atka foretikus állapotban.
A tejsavnak elvileg ezalatt a 20 óra alatt hatnia kellett volna, mivel felszívás után azonnali hatást említettek. ( Az szublimált oxálsavval csak 1 nap után indul meg a hullás, kontakt érintkezés útján. )
Ezután próbálgattam állítgatni a kazán hőmérsékletet. 150 C és 280 C fok között mindent kipróbáltam, a probléma akkor is fennáll. 200 C fok alatti hőmérséklet esetén, szinte az összes tejsav ott marad a kazán alján. Viszont ha 260 C-fok fölé melegítem, akkor már sokkal lassabb a denaturált szesz párolgása is. mivel egy vékony gőzfilm keletkezik az oldat és a kazántest között. Tehát érzésre ideális lehet 230 C fok körüli hőmérséklet, kérdés hogy itt mennyi a laktid képződés.
Tömény 88%-os tejsavat megpróbáltam önmagában párologtatni. 100 C-foknál elkezdett forrni a folyadék. Gondolom itt forrt el belőle a víz. 5 ml-ről 4 ml-re visszaesett a mennyisége amikor megállt a forrás, tehát 20 %-a eltűnt a folyadéknak. A következő forrási állapot 150-160 C fok között indult meg. De nagyon lassan. Ekkora hőmérsékleten, több percig eltartana, mire az 1 ml tejsav elpárologna. Az intenzívebb forrás mindenképp 200 C fok felett indul meg.
Ezt amiatt tartom érdekesnek mert a tejsav forráspontja elvileg 122 C fok. De 12 mmHG esetén, ami szerintem elég erős vákuum. Környezeti légnyomáson 30-40 fokkal feljebb lehet a forráspont ?
A műszer biztos hogy jól méri a hőmérsékletet, megpróbáltam sima vízzel is, és 101-102 C fok között volt a kazántest hőmérséklete a forralás alatt.

Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató  3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció  kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban

Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.

Felénk szokás mondani hogy messziről jött ember azt mond amit akar, ..
Ezt rekord gyorsaságot hány fős brigáddal éritek el?  Már a 200 csík, 10 perces csepegtetése is blöff.  A 200 csíkra kell összesen 600 csepp, a papírcsíkokat élében megszoktuk hajtani, a nem csepegtetett végét jelöljök hogy az lesz a meggyujtandó vége. És van száradási idő is.  A másik hogy hogyan tudod biztosítani, hogy pontosan 30 percre legyenek bezárva a  méhek, ne többre, ne kevesebbre? Nyilván csak átlagolt idő ez.
A rezisztenciának ráadásul semmi köze a bejuttatás módjához, a papírlapos füstölés, és a hajszárítós befúvás, és még a furettós bejuttatás esetére értelmezve. Bár az utóbbi kétségkívül hatásosabb, ráadásul gyors és költséghatékony.

Robotur! Szerintem a "tartós hordozós" bejuttatáshoz képest gondolta, hogy kisebb a rezisztencia kialakulásának veszélye. Bár az is jogos, hogy megfelelően alkalmazva elméletileg ez a módszer sem kéne, hogy gondot okozzon.Megfelelően alkalmazva...A  Furettóval kapcsolatban igazad van. Gyors, költséghatékony. Én pl hirtelen felindulásból vettem egy Szerb ködölőt, mert meguntam a papírcsíkokat vagdosni, és vegyészkedni. Borzalmas tortúra. Vágni, áztatni, szikkasztani,lógatni,szétrágják,leesik,kiszedni.Brrr Üdv! P

hát semmi cikket nem találtam se videót az ugrándozó atkákról ha húsz éve bebizonyították csak kéne lenni vmi anyagnak róla de mostmár mindeképp linkeljen vki róla vmit mert fúrja az oldalam a kiváncsiság .

Tejsav párologtatással kapcsolatban lenne kérdésem, van itt esetleg valaki aki részt vett a 2014-es  On-farmos kutatásban ?
A problémám az, hogy a denaturált szesszel kevert tejsav egy része a szublimálás után ott marad a kazántest alján.
A tejsavat gyógyszertárban vettem. 2 fajta létezik itt. A hígított, amit általában 30 %-ra hígítanak vissza vízzel, és a tömény, ami 88%-os. Persze töményet hivatalosan nem lehet kiadni. Tehát adott a 88%-os savtartalmú Acidum Lacticum.
........

Szóval 2 dolog lehetséges. Az On-farmos kísérlet során nem csak az intenzív közképződést mutató  3 másodpercig tartották a kaptártérben a kifújócsövet, hanem 1 percig is, amíg összes tejsav elszütyörgött. ( Ennek viszont ellent mond az mondat a tanulmányban, hogy a tejsav szublimációja sokkal gyorsabb az oaxálsavnál. Az oxálsav szublimáció  kb 30 másodpercig tart. Tehát ezek szerint ők is csak a 3 másodperces erős gőzképződés idejéig tartották ott a kifújócsövet.
A másik lehetőség hogy nem tejsavat kaptam a gyógyszertárban

Szilveszter!

A tejsav nem szublimál! A den'szesz sem...
A Ződön sokszor beszélgettünk erről, egy idézet a teljesség igénye nélkül:

"A központi kérdés, melyből a vita kipattant, ........ a tejsav alkalmazásának újszerű, számomra még homályos részleteket is tartalmazó kijuttatása volt.
A tejsav (2-hidroxi-propionsav) olyan oxi-karbonsav, mely töményen maró hatású, ezért furcsállottam, mikor a patikus a rendelkezésére álló legtöményebb állapotban adta ki ( ez kb.88 % töménységet takar). A német állatgyógyászat 15 %-os töménységben használja permetezéssel kijuttatva a méhek kezelésére, vízben oldva. Nem látom be, hogy e kitűnően vízoldható savat miért kellenék alkoholos vivőanyaggal, (meleg)ködölve kijuttatni. A gyógyszertári tejsav lelkivilágát elemezvén láthatjuk, hogy az racém (DL) tejsavból, laktil-tejsavból és esetleg nagyon kevés laktidból áll, amennyiben nem színtelen, azaz színe gyengén sárgás, az szénhidrát- és glicerin-szennyezésre utal. A tejsav hidroxil- és karboxil-csoportja már enyhe melegítés hatására is intermolekuláris kölcsönhatásba lép, ekkor keletkezik a laktil-tejsav, míg ha 150 Cfok fölé melegítjük, egy dilakton-származék: laktid keletkezik."

Tehát láthatóan a gyógyszertárban nagy valószínűség szerint mégis tejsavat adtak. A Fórumon többször nekifutottunk már e szerves savnak, volt aki furettózta, mások "szublimálni" igyekeztek. Ezen utóbbival kapcsolatos idézet:

"Nem akarom kedvedet szegni, de a tejsav nem szublimál...

Szublimációnak azt a fizikai jelenséget nevezzük, amikor egy szilárd anyag a normál légköri nyomás mellett hőközlés nyomán a folyadék halmazállapotot kihagyva gőz halmazállapotba kerül. Az oxálsav ilyen anyag, az amitráz és a tejsav nem. (A szárazjég, azaz a szén-dioxid is szublimál, normál légköri nyomáson annak sincs folyadék-fázisa).
A gyógyszertári tejsav folyadék halmazállapotú (nem szilárd), a hőközlés hatására gőz halmazállapotba kerül. A forráspontja 122 C fok (12 Hgmm nyomáson), 130 C fokra hevítve laktil-tejsav képződik, 150 C fokon laktidot képez. Légköri nyomáson 150 C fok fölé hevítve elbomlik. Egyszer folyt már erről beszélgetés a tejsav témában. Az oxálsav szublimációs hőmérsékletén (157 C fok) túl hevítve a tejsav elbomlik (hozzá kell tennem, hogy az oxálsav is elbomlik 157 C fok felett)." 

És a vita folytatása során felmerült dilemma:

" a hőmérsékletet sokaltam a tejsav esetében, mert szerintem a dilaktonnak(=laktid) és az egyéb bomlástermékeknek vajmi kevés hatása lehet az atkára. Nem véletlenül van az, hogy az előállítása során a tejsavat vákuumban desztillálva tisztítják, ugyanis a vákuum a minél enyhébb melegítés révén a laktid -képződés és egyéb bomlás elkerülése szempontjából fontos."

Sekélyes fizikai és kémiai ismereteim szerint az én véleményem ez, Tsanyiék annak idején megmérték a Mite Gun 2 készülék hőmérsékletét a hőközlés helyén és a kilépő helyen is:
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=17&p=127952&hilit=Mite+Gun+2.#p127952

Én nem "szublimálnám" a tejsavat, annak idején már Bross Péternek is javasoltam, hogy ne használja ezt a kifejezést a tejsav kijuttatása esetén (zalaegerszegi előadásán). Ha szigorúan vesszük, a szublimátorokkal, alkoholos vivőanyaggal a tejsav-alkohol elegy elpárologtatható, de ezt frakcionált "desztillációnak" és nem szublimálásnak nevezhetnénk, hiszen az eltérő forráspontú szilárd anyagok, folyadékok és a vivőanyagok a forráspontjuknak megfelelő hőmérsékleten külön-külön gőz halmazállapotban távoznak, majd a kaptár légterében lecsapódnak. Az ne tévesszen meg senkit, ha az alkoholos elegy alkohol frakciója hirtelen gőz halmazállapotba vált, s visz magával az elegy másik alkotórészéből is. Nem véletlen, hogy már többen jelezték, hogy a tejsav egy (sokszor jelentős) része e módszerrel a szublimátorban marad, illetve a hő emelésével egy része gyakorlatilag "odakozmál".

Ha hőérzékeny anyagokat aerosol formájában kívánunk kijuttatni, azt termikus aerosol-generátorral=melegködölő (Furetto) és szublimátorral nem érdemes, az alkalmas eszköz a hideg aerosol kijuttatására alkalmas hideg-ködölő lehet. Létezik ilyen készülék, ez a VAT-1.  http://www.citovar.hu/download/vat-1.pdf 
Csak abban az esetben nem történhet hőbomlás, ha nem közlünk hőt. Lehet, hogy macerásabb valamivel, de ez lehet az egyedül helyes út. Az On-farmos kutatások során is javasolom, hogy konzultáljanak olyan szakértőkkel is, akik tisztában vannak az atkairtás fizikai, kémiai és biológiai alapjaival is, mert Bross Péter Zalaegerszegen azzal is kecsegtetett bennünket, hogy már dolgoznak a citromsavval is, rövidesen beszámolnak az eredményekről. Csak remélni tudom, hogy azt sem szeretné "szublimálni" senki.

hát semmi cikket nem találtam se videót az ugrándozó atkákról ha húsz éve bebizonyították csak kéne lenni vmi anyagnak róla de mostmár mindeképp linkeljen vki róla vmit mert fúrja az oldalam a kiváncsiság .

Gyújts meg egy cigit , nem kell szívni ha nem szívod, csak tartsd oda közel, rögtön meglátod hogy ugrani is tud a gané, egy kis biztatásra.

na kipróbálom de nem tudom találok e hozzá atkát 

Adok egyet, ha eljössz érte. 

Sziasztok!
Futottam egy kört Mavrikos "népi-házipatikai" recept ügyben.
Elmondhatom, hogy teljes a káosz.
Az ország különböző régióiban mindenki másként tudja az adagokat.
A rácsepegtetett emulziók közötti különbség háromszoros.
Tegnap szemtanúja voltam amikor 6 db higiénikus aljat kihúzva neki állhattunk volna atkát számolni.
Csak azért volna, mert nem volt kedvünk hozzá, annyi atka volt 2 tálcán is.
A másik négyben 30- és 50 között volt a lehulló atkák száma.
Hallottam még egy érdekességet, amit érdemes megszívlelni.
Állítólag az új Mavrik összetételén változtattak. (Én a régit sem tudom, mert soha nem használtam.)
Emiatt 1 óra múlva az összes papírzsepit ki kellett venni, mert kiűzte a méhcsaládokat.
Még valami.
Az már biztosnak tűnik, hogy forgalomba került egy hatástalan, vagy gyenge hatásfokú Tac-T..K!!!!!!
Az ezzel a szerrel való "szakszerű" füstölés szinte semmi atkát nem hozott le.
Aztán jött a "kemény cucc" Mit..cEC...., és 500 alatt nem hullott atka.
Lehet a bomba méhcsaládokról legendákat regélni, meg ötletelni, de ezek tények.
Váltogassátok a szereket, mert már kaptárelhagyásokról, 100 családok becsukásáról, összeomlásokról is hallok.
A méhészek egy részét ismerem, nem kamuznak.
Én pedig nem riogatásként, pánikkeltésnek írtam soraimat.
Vannak olyan hírek akik azt gondolják az én méhészetemben is gond van.
Minden érdeklődőt szívesen látok, 2-3 keret fiasom van még, bőséges mézkészlet és telelésre alkalmas méhtömeg.
A körzetemben lévő kollégák egy részéről ugyanezt nem tudnám elmondani.
Én is aggódok, mert a "Rossz szomszédság török átok!"
Ennyi és nem több.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

................
Hallottam még egy érdekességet, amit érdemes megszívlelni.
Állítólag az új Mavrik összetételén változtattak. (Én a régit sem tudom, mert soha nem használtam.)
Emiatt 1 óra múlva az összes papírzsepit ki kellett venni, mert kiűzte a méhcsaládokat.
Még valami.
Az már biztosnak tűnik, hogy forgalomba került egy hatástalan, vagy gyenge hatásfokú Tac-T..K!!!!!!
Az ezzel a szerrel való "szakszerű" füstölés szinte semmi atkát nem hozott le.
Aztán jött a "kemény cucc" Mit..cEC...., és 500 alatt nem hullott atka.
.............
Nagyernyei Attila

Attila!

A Mavrik 24 EW rovar- és atkaölő permetezőszer összetételén a hivatalos engedélyokiratok tanúsága szerint nem változtattak:

http://origin.adama.com/magyarorszag/hu/Images/Mavrik_web_tcm110-56648.pdf

A biztonsági adatlap:

http://origin.adama.com/magyarorszag/hu/Images/MAVRIK%2024%20EW-CLPHU_tcm110-41527.pdf

Ha az összetétel változik, az engedélyokiratot módosítani kell. A jelenleg hatályos a NÉBIH nyilvántartása szerint a 02.5/2322/2/2007 engedélyokirat-szám alatt fut, tehát 2007 óta az összetételben nincs változás.

 A "városi legendák" nem tudom kitől, kiktől erednek, de leggyakrabban a valósághoz semmi közük. A nevezett készítmény egyébként nem állatgyógyászati engedéllyel rendelkezik, hanem növényvédelmivel, ha bármilyen probléma merül fel a használata során, az az illegális állatgyógyászati felhasználás miatt semmilyen reklamációra, kártérítésre nem ad alapot.

Áll ez egyébként a Taktic-ra is, a méhek varroozisának gyógyítására az sem törzskönyvezett készítmény. A megnevezhetetlen "kemény drog" nemkülönben.

Ne rikkants fel, kérlek, hogy a "talicskatologató nem méhész méhészellenség" el kívánja lehetetleníteni a Varroa elleni hatékony védekezést, mert "szózatomnak" egyáltalán nem ez a célja, hanem a figyelemfelhívást szeretné célozni. Nem véletlenül hívják fel minden alkalommal a méhészek figyelmét, hogy védekezni kizárólag törzskönyvezett készítményekkel, a felhasználási engedélyben rögzített technológia betartásával szabad. Az illegális szerhasználat és a "házi praktikák" következtében nagyon komoly méhegészségügyi problémákat generálhatunk, erősíthetjük, gyorsíthatjuk a gyógyszerekkel kapcsolatos tolerancia, rezisztencia kialakulását, nem számolunk a lehetséges additív  hatásokkal, s az atka ezt biztosan megbosszulja. Ráadásul a méheink is károsodhatnak.

Eme -jelenleg meglehetősen kaotikus- helyzetnek a kezelése lenne az OMME szakmai irányításának a feladata, de ehhez nem elég az elhatározás, a méhészek együttműködésére is szükség lenne. A méhészek együttműködő-hajlandóságával kapcsolatban viszont vannak fenntartásaim.

111

egyszer fent, egyszer lent, egyszer így, egyszer úgy de a vége: mindig ugyanúgy   

 /egyszer hopp, máskor kopp/

A Tomipapa megint hozta a formályát jó burokrata felfogás szerint. De vajon mit segít az a méhésznek ha a vegyszerek dokumentációja rendben van, azzal ugye még a, .... Nos van egy feltételezett hatóanyag csökkent készítmény, ez csak ha direkt, hivatalosan csökkentették a hatóanyagot, akkor kerülne a dokumentációba. De ha gyártásihiba, hosszú tárolási idő. Vagy hímasítás, hígítás, stb történhetett, ha történt egyáltalán valami. Akkor ugyan ki a fene irná bele a papírjába? Ha a papír rendben van, akkor feltámadnak a méhek?
Volt már olyan időszak, amikor tilos volt a házi receptek közkincsé tétele. Az még sokkal rosszabb állapotokat eredményezett, ment a kókányolás, mert egyszerűen nem lehetett megbízható recepthez jutni, illetve nem lehettél biztos benne hogy melyik szájhagyomány útján terjedő recptúra a jó. Persze lehetne törekedni a készen kapható szerek használatára is, de drága és nem is biztos hogy hatékony, illetve ha tartós hordozón alkalmazzuk még a rezisztencia kialakulását is elősegíthetjük. Picivel drágább... Ha tartós hordozós árát nézzük a családonkénti alkalmazás árából, nagyjából 300 családot 6x meg furettózol, (a vivőanyagot nem számoltam).

De ha méhekhez veszed direktbe, mert találtam már ilyet is, akkor az 52x drágább mintha simán birkafürdetéshez vennéd. Ugye senki nem akrja lehúzni a méhészeket