ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Kiment Kiskakas a formából.
Régen járt itt.
Méhlegelőt akart írni.
Ha ezt a módszert választjátok, akkor valóban szinte nullára lehet nyár közepén vinni az atkalétszámot, de szaporítás az nuku.
Aztán van párzási veszteség, meg hasonlók.
Csak régebb óta méhészkedőknek ajánlanám, de lehet, hogy ez a jövő ha ilyen enyhe teleink lesznek.
Nagyernyei Attila

Mivel rakodoval csinálom anyát egy másik alapra teném .és ha nem sikerülne pl párzás  visza egyesiteném ,vagy igy nem lehet ? Egyszer elkell kezdeni térdre kényszeritni ezt  a dögöt .

A Geddekas által leírtakat támasztja alá saját tapasztalatom is, miszerint olyan nagyon atkás családoknál ahol sokáig lendületesen petézik az anya, tehát a foretikus szakaszban lévő atka könnyen talál magának megfelelő nyitott fias sejtet a háromnaponkénti füstölés nem tudja rendesen levinni az atkaszámot. Van olyan család ahol leviszi, de ez talán azért van mert ott a petézést már az anya visszafogta hamarabb, kevesebb az atkának az alkalmas sejt így az tovább képtelen "lovagolni". Ergo a háromnaponkénti "ájer" nagyobb valószínűséggel éri.
De ez csak az én véleményem.

Lehet, mindent lehet. De rengeteg munka, és nagy kockázat, és kétes eredmény. Ismeretségi körömben is van aki alkalmazza, de nem az atka miatt. Hanem anyátlanul termel akácon.  Jó tavasz, és jó repce is kell hozzá, és az akác után sem mellékesek a körülmények. Nem is mindíg lehet kivitelezni, de valóban számolni kell a párzási veszteséggel is. Ha sikerül akkor egyúttal meg van a korai szaporítás is. Mostanában minden van, csak nem ideális körülmények, jobb a mindíg jó erőben lévő család, bármit jobban túlél. Mert, hol a repce, hol a napraforgó idején mérgeződik néptelenedik a család. Amit nem is látol előre, aztán az lesz az eredményed hogy elpusztítottál kétszem atkát, és lehet hogy a családot is tönkrevágatad. További termelés meg nuku, a leöregedett népű akár többszöri sikertelen pároztatás eredménye biztos hogy nem a nagy túlélési esély irányába viszi a dolgokat. Ráadásul állományi szinten, ez  kész katasztrófa is lehetne. Mint ahogyan az szokott is lenni.

Egy nagyon valószínű, de még csak hipotézis szintű összefüggést vázolok fel az atka petézési gyakoriságáról.
Miért fontos ezt tudni?
Mert már tudjuk, hogy élete során fix számú petét tud rakni és azt, hogy élete során max 7x tud sejtbe bújni, ha a lovagló időszak szinte nulla. Minél hosszabb a lovagló időszak, annál kevesebbszer tud petézni élete során, a mért átlag 4x.
Mitől függ a foretikus, lovagló időszak hossza?
Az atka lovaglási időszaka (forétikus szakasz) függ
 - az atkák számától, hiszen egy fedett sejtbe lehetőleg egy atka szeret lenni,
 - a fedés előtt levő fias sejtek számától,
 - az atkaszívott és ne atkaszívott méhek arányától,
 - az évszaktól.

A méhecske bábidőszakát teljese lefedő naponkénti kezelés lenne ideális, de ez munkaigényes, ezért alakult ki ritmusa a kezeléseknek. Tehát a kétnaponkénti kezelés se ideális, de az atka viselkedéséhez jobban alkalmazkodik, mint a három naponkénti.

Remélem mostmár közérthető lett a többség szàmára, hogy miért javaslom a kétnaponkénti kezelést. Természetes, hogy ezt a kötekedő gunyolódó emberek nem fogadják el, de ez legyen az ő bajuk.

Az atka foretikus szakaszával kapcsolatban ezt találtam:

The phoretic stage lasts about 5-11 days when there is brood in the colony. Of course, mites are forced to remain phoretic if there is no brood, and this can last 5-6 months in cold climates.

A foretikus szakasz 5-11 napig tart, abban az esetben, ha a családnak fiasítása van. Fiasítás mentes időszakban akár 5-6 hónapig is eltarthat a foretikus állapot, hideg klímájú vidékeken.

Forrás:
http://articles.extension.org/pages/65450/varroa-mite-reproductive-biology

Ez egybe vág azzal, amit Bogár Tamás írt, de ettől még Geddekasnak is igaza lehet. Bár kétségtelen, hogy az elmúlt 4 évben elegendő volt a 3 naponkénti füstölés. Az idén viszont nem, legalábbis nálunk. Az augusztusi 3 naponkénti füstölés csak gyérítésre volt jó. Mivel itt-ott volt még némi here fiasítás, ezért 6 alkalommal végeztem füstölést. Mivel még a 6. alkalommal is 200 körüli atka hullott, így végeztem egy 7. kontroll kezelést. Miután a fedett fias ciklust átfogta a sorozat, így ezúttal nagyságrendekkel kevesebb atkának kellett volna lehullania. Sajnos nem ez volt a helyzet, 160 körüli atkát számoltam az ellenőrző lapokon! Lehet, hogy Geddekasnak van igaza, de az is lehet, hogy az amitráz hatékonysága csökkenőben van.

Jövő héten kezdek egy újabb sorozatot (5 naponta 3 alkalommal), majd október folyamán 21 napra zárkázom az anyákat, ezt követően jön a zárókezelés oxálsavval.

A családok nyári legyengítése szerintem is zsákutca. Mindenkor bombaerős méhcsaládokat kell tartani, csak ezek képesek felvenni a küzdelmet a betegségekkel szemben, és termelni is csak az erős családok képesek. Fiasításmentes állapotot ősz végére kell létrehozni, és erre megfelelő módszer lehet az anyák októberi zárkázása. A méhcsaládok biológiájával is jobban egybevág az októberi korlátozás.

FORÉTIKUS szakasz

Nevezzük inkább lovagló szakasznak. Néhány újabb információ.
1.
A petéből kikelt és termékeny korúvá váló nőstény atka a sejtben Párzik.
2.
A sperma sejtek száma kevés.
3.
A spermatékában tárolja a sperniumokat.
4.
 A spermiumok éretlenek, a spermatékában érnek meg.
5.
A spermiumok éréséhez sok idő kell, vagyis a folyamat nem tud befejeződni a méhecske bábidőszaka alatt.
6.
A frissen és először párzott atka kibújik a méhecskével és addig lovagol, amig meg nem érnek benne a spermiumok.
7.
Ez a kint tartózkodás lovaglás lehet 5-11 nap.
8.
VISZONT
Az a nőstényatka amelyik már termékenyen bújt a sejtbe, bár szintén kibújik a sejtből a lányával együtt, de ő nem lovagol napokon keresztül, hanem szív egy kis friss hemolifát és amikor jólakott bebújik egy újabb fedés előtt álló sejtbe.

KÖVETKEZTETÉS
1.
Lejobb lenne a naponkénti kezelés.
2.
De legalább 48 óránként.
4.
Ha 48 óránál ritkábban kezelünk, akkor csak a frissen párzott fiatal nőstényatkákat pusztítom, miközben a törzsállomány folyamatosan nő.
5.
Minél több napot hagyok ki a sorozatkezelés egyes kezelései között, annál nagyobb nőstényatka törzsállomány marad a kezelés sorozat végén.
6.
Anyátlan mézeltetés bár eredményes mint mézeltetés, és valóban nagyon hatékony atkaírtás is egyben, de NEM ajánlom. Nagyon visszaveti a családot és a nyári mézhozamot csökkenti. Természetesen kell akác után atka ellen védekezni, de nem a család legyengítésével.

Végső következtetés:
Ne vacakoljatok, 48 óránként kezeljetek, ha eredményt akartok. Úgy kell beállítani a gyógyszer egyszeri adagját, hogy a 48 óránkénti kezelések ne mérgezzék a méheket. Pl 3 csepp Mitac20EC/család 48 óránként füstölő csíkkal.

Utóirat:
Jenő! Ha ezek az információk téged nem győznek meg, gúnyolódj gyerekesen tovább, te bajod. Bocs! Nemcsak a tiéd, hanem azoké is akik neked hisznek.
Adamez! Nagyon rossz a kezelési terved.
Bogár Tamás! Látom, te olvasol szakirodalmat. Nézz utána újra az atka egyedfejlődésének.
Tomipapa! Gúnyolódás helyett a segítőkészséget kéne gyakorolnod.

A "48 órás" vitából inkább kimaradnék. De tudtommal már legálisan nem kapható Mitac20EC. A másik gondolatom hogy az impregnált papírcsíkos füstölés bonyodalmas, nem való nagyobb méhészetekbe. Talán még 10-20 családig emberi léptékű, onnan időrabló, annál már egy helyesen elkészített és alkalmazott hajszáritósfüstölő is jobb. De az is elég haladatlan, a furettó az ami gyorsabb és hatékonyabb is. 

A "48 órás" vitából inkább kimaradnék.

OKÉ. Ne vitatkozz.
Olvasd el és gondold végig azt, hogy miért hosszú az egyszer párzott (tehát fiatal) nőstény atka esetében a forétikus szakasz és miért rövid a már másodszor vagy többedszer párzott esetében!
Aztán azt csinálsz, amit akarsz. A magad ura vagy. Te döntesz!

De tudtommal már legálisan nem kapható Mitac20EC.

ÉS? Ha csak ez vele a problémád, akkor használj  más amitráz tartalmút.

A másik gondolatom hogy az impregnált papírcsíkos füstölés bonyodalmas, nem való nagyobb méhészetekbe.

Remélem ezt viccnek szántad. 120 méhcsaládot füstöltem amitrázos papírcsíkkal éveken keresztül.
Fém hajcsavaróba dugtam a papírcsíkot. Kaptár oldalába fúrt lyukon dugtam be a hajcsavarót, kis gázgyújtóval gyújtottam meg a papírcsíkot. Utána bedugtam a lyukat és kész. Két nap múlva kivettem a hajcsavarót és betettem az újabbat.
De legtöbben még ennyit se kombináltak. a keretfedő rostaszövet fölött egy kis fémlemezre téve gyújtották meg.

Geddekas félreértetedd, nem ismerem annyira az atka lélektanát hogy ebben a témában vitatkozzak.
Viszont a füstölési módokról merek írni, mert abban van tapasztalatom, nem tréfának szántam.  A papírcsíkos füstölés már nagyon elavult módszer, eleve hosszas előkészületeket igényel, a papícsíkok csepegtetése, szárítása is idő. Ha valaki most akarja először alkalmazni, még a furatokat is el kell készítenie, na igaz azt csak egyszer. De egyszerűbben csináltam 20 évvel ezelőtt, csak betetem a kijáróba és bezártam, de olyan is előfordult hoogy eloltották a méhek. Ha a rostakereten égeted el, akkor viszont a kerettakaró fáliát is előtte ki kellene venni vagy félrehajtani félig, hogy a füst letudjon menni a méhekhez. Tegyük hozzá hogy a kaptártetők, szellőzők sem gáztömörre készülnek
 Jött a következő fejlődési lépcső a hajszárítós kütyü, magam is többet és több változatát elkészítetem magamnak, ez már nagy előrelépés volt, nincs szükség a papírlap csepegtetésére, szárítására.  De a kijárón befúlyás az egy töketlenkedés, rengeteg füst mellé megy, bár ehhez is készítettem adaptert. A végső megoldás a PET palackok nyakáról levágott menetes rész felhsználásával gyakorlatilag hollanderes csatlakoztatókat készítetem minden kaptáramra, Egy furat amely flakonkupak rácsavarásával van elzárva, illetve erre a menetes csonkra lehet a füstölőkészüléket közvetlen rögízteni. A készüléket hosszabb kábellel ellátva, nem kell a közvetlen közelébendekkolni, lehet 4-5 méterrel távolabb is a méhész.  Jól működött, de még mindíg időigényes macerás. Kb 1-2 évente új készüléket kellet összeállítanom mert a műanyagot eszi az amitráz. Ami bejött számomra az a parasztfurettó, saját magam álltali tovább fejlesztése., (pontosabb szivattyú) na ez már haladós főleg alsó kijárók esetén, felső kijáróknál a régi füstölő furatokat használom.

Mi 200 családot még mindig papírcsíkkal füstölünk. 100 család fél óra zárással, 1óra alatt kész. A csepegtetés 200 csík, 10 perc. Kontroll olajos lap készítés 200db, 1 óra. Még ha elavultnak mondjátok is, rendkívül költséghatékony. De ami miatt még mindig ezt használjuk, az a rezisztencia.

A méhcsaládok bezárásáról igen eltérőek a vélemények.
Van akik azt mondják, Isten ments bezárni őket.
A profi (több száz, vagy ezer családos méhészek) soha nem zárják be a méheket kezelés után, egyszerűen nincs rá idő.
Pedig mint tudjuk az atka egy pók, amely képes 2,5 cm-re is ugrani.
Ezért vannak a higiénikus aljak úgy kialakítva, hogy a már kábult atka ne tudjon visszamászni, és meg tudjuk számolni a háború veszteseit.
Az alsó kijárós kaptáraknál ez a legrázósabb pont, hogy visszamászik vagy sem.
Vannak akik a fenékdeszkát bekenik valamilyen ragaccsal, (vazelin) hogy a lehulló atkák beleragadjanak.
A rozoga, nem jól tömítő kaptárakból is kiáramlik a füst nagy része, valamint ha nincsenek gondosan felül letakarva, alig tettünk valamit a cél érdekében.
A lezáráskor figyelni kell a külső hőmérsékletet, és szerintem a fél óra sok.
Teljesen pánikba esik a méhcsalád, szinte sokkot kap, ez a nozema melegágya.
Véleményem szerint ez is megérne egy kísérletet, hogy melyik módszer a leghatékonyabb a füstöléskor.
Mindenki ötletel, mondjuk egymásnak az okosságokat, de ez kevés.
Kéne egy professzionálisan megalkotott, ellenőrzött, kísérlettel alátámasztott védekezési technológia minden kaptártípusra.
Reményeim szerint az OMME-ban felálló Méhegészségügyi munkacsoport elő feladatai között fog ez szerepelni.
Addig pedig marad az aggódás, hogy jól csináljuk e.
Jövő tavasszal kiderül, akiknek addig megmarad a méhészetük.
Riasztó hírek jönnek, vannak akik áradoznak a méhcsaládok erősségéről.
"Olyan erősek, hogy most rajzanak."....volt aki ezt mondta.
(Az egészségügy felelősének újságolta  egy kezdő méhész tegnap!)
Nekik tavasszal már nem lesz a méhekkel semmi gondjuk.
Nagyernyei Attila

hát én még ugró atkát nem láttam ??  Meg ebbe a vissza mászásban se hiszek sokszor figyeltem már meg egy egy furettozás után az aljdeszkákat hosszabb időn keresztül és a még élő le esett atkák felett áthaladnak a fenékdeszkán tartozkodó méhek de még egyet se láttam visszakapaszkodni meg felugrani se pedig ennél jobb lehetőség.....De figyelni fogom továbbra is hátha egyszer...

Ez már vagy 20 éve tudott tény, hogy az atka miként közlekedik.
Üvegkaptárban, kamerával figyelték meg.
Egyébként ez nem egy egyházi honlap, hogy miben hiszel.
A véleményedet tiszteletben tartom, de a tényeken nem tudsz változtatni.
12 éve amikor a higiénikus aljdeszkák kialakításánál kikérték az én véleményemet is, már akkor leszögeztük, hogy az alsó keretléctől minimum 3 cm-re kell lennie az aljdeszka aljának.
Vannak olyan dolgok amin már rég túl vagyunk, nem igényel bizonyítást.
Tény,hogy az atka ugrik!
Azon lehet vitatkozni, hogy mekkorát 2 centit vagy 3-at, de a méretéhez képest nagyot.
Szerintem ha rákattansz a nettre találsz olyan filmet ahol ezt bemutatják.
Ne csak a "mókusodat" nézegesd.
Üdvözlettel:
Nagyernyei Attila

Pedig tud ugrani, nagy bagós vagyok, hülyeségből már többször csináltam méhészkedés közben, ha megláttam egy atkás méhecskét, hogy a cigi füsttel leugrasztottam róla, két másodperc múlva vissza ugrott ugyanoda.
Fedett fias lépen jó csinálni, ott nem veszik el, mert a kis gané az odatartott cigi hatására nem ám a semmibe ugrott le ijedtében , hanem a lépre, két szempillantás mulva angolosan vissza, na a jó anyádba....

Régen a méhtetűt nyírtuk a dohányfüsttel, mindig volt anya amin volt.
Ja a dohányfüst a méh tetűt megölte.