Néhány gondolat a "faszariságról".
Az az, mit éri meg elkészíteni házilag, vagy inkább gyárit venni például szublimálóból, vagy furettóból?
Ez egyéntől függő, mert akkinek már egy szeg beverése is sikerélmény, szóval ne is próbálkozzon, az vegyen, csináltasson.
Nekem természetes az hogy amit a műhellyem szerszámozottsága enged azt az eszközt elkészítem. Ha lényegesen olcsóbbat, vagy precízebbet van lehetőségem készíteni.
Igaz én már 14 évesen a satupad mellett reszeltem a kalapácsot vizsgamunkának, a következő években meg a Szovjet autók javításával voltam elfoglalva. Majd közel harmincévet szintén olyan munkahellyen töltöttem ahol jól jött a műszaki problémamegoldó képesség. Széles termékskálát gyártottunk, így jellemzően sok területen kellett helytállni. A gyártáson kívúl fejlesztettünk, első szériákat gyártottunk, egyedi darabokat készítettünk. Nem akarnám leírni hogy mit, mert csak ez az egy ilyen üzem létezett az országban évtizedeken keresztül. De dolgoztunk fémmel, műanyagokkal, textíliákkal, bőrrel, fával, az egyszerűtől a komolyabb eszközökig, akár elektromos, akár robanómotoros gyártmányaink is voltak.
Szóval más a mércém, de nyilván vagyunk még néhányan akkik hasonlóan gondolkodunk. Ráadásul, itt az internet végtelen információs lehetősége, nem kell mindent mindenkinek a "nulláról" kikisérletezni.
A méhészetem létrehozása is alapból a saját eszközgyártásra épült, enélkül létre sem jött volna. Közel húsz éve úgy fogtam hozzá, hogy kevés szabadidőmben, apránként ahogyan az anyagra futotta elkezdtem a kaptárak, és minden egyéb szükséges eszköz elkészítését. .... Bocsánat hogy kissé eltávolodtam a témától. De valahogy ezért bosszant az amikor korunk ifjú "szerencsevadászai" egy szimpla OKJ vizsgával, szinte tudás nélkül(pont ezért merik) belevágnak csak azért mert az állambácsi miliókat dug a zsebükbe.
Na mindegy, elkészítettem egyébként sok százezerbe kerülő eszközt "fillérekből", úgy hogy a családomnak sem kellet emiatt nélkülözni, sem adósságom sem volt, ez ha faszariság akkor simán büszkén felvállalom.