ATKAIRTÁS, de ésszerűen

Én napra után közvetlenül végigtoltam egy házi furettóval 3 naponta 7 alkalommal egy sorozatot. 200 körüli atkával kezdte a legatkásabb a végére egy pár hullott csak. Taktic volt a szer, petró a vivőanyag. Most kontrollfújás szintén amitrázzal. A két legatkásabbnál potyogott kb. 30 db., a többinél nullától 5-ig. Szerintem jó az amitráz és a taktic is. Elkezdtem az oxálsavat szublimálni.
A stratégiám az hogy a továbbiakban savval lövöm amíg jön, majd egy alkalmas napon pedig furettóval ellenőrzöm a munkámat.

Üdv. Uraim! Lehet hogy nagyot tévedek,de szerintem a fluvalinát és a flumetrin nem azonos hatóanyag.

Az oxalsav szublimáláshoz, milyen eszköz szükséges? Ha  jól értelmezem akkor ez szilárd halmazállapotú, nyilván kristályos. Ez most használható, nem csak fiasmentes időszakban? Hol lehet beszerezni? Idáig csak amitrázt használtam, füst, köd, és áztatott lapok formájában, na jó meg Barkovics- féle és más hasonló illóanyagos izéket, meg timolt, és Bayvarolt, régebben. De savakat még nem használtam eddig.

Fluvanilát és flumetrin: Mindkettő piretroid.  Hallottam arról, hogy a piretroid csoporton belül nem ismeretlen a keresztrezisztencia, a piretroid gyök miatt.

Magyarországon a flumetrin folyadék permetszerként nincs forgalomban. Ha lenne, versenyben állna a taufluvalináttal. A külföldi tapasztalatok szerint jó atkairtó.

Az oxálsav oldatban és szublimálással egyaránt alkalmas. Munkaegészségügyi és költség szempontból a csurgatással előnyösebb.

Piretroid rezisztencia? Létezik, de amilyen gyorsan kialakul, olyan gyorsan múlik, tehát nem annyira vészes.

Az atka szaporodása nem tekinthető ivartalannak. A meg nem termékenyített petéből hím atka fejlődik, de aztá a következő nemzedék rendes párosodásból születik.

Nem lehetetlen az amitráz rezisztencia, de valószínűleg inkább technológiai hibák vannak aesetek többségében.

Amitrázos szublimálás nincs, tacticos meg főleg lehetetlen.

Kiskakas!
A porcukor szórás gyakorlatilag olyan mint a viszketőpor, de 14 napon keresztül naponta kellene ismételni, hogy megfeleljen egy sorozat furettózásnak.

Az atka szaporodása nem tekinthető ivartalannak. A meg nem termékenyített petéből hím atka fejlődik, de aztá a következő nemzedék rendes párosodásból születik.

De miből? Az anya diploid ivarsejtjei meiozissal osztódva haploidok lesznek. A hím haploid, itt tiszta a sor, ugyanaz, mint az anya (akár a méhnél). Igenám, de a hím a saját testvérével párosodik, ami ugyanannak az ősnek, ugyanolyan génállományából származik, mert a nővér diploid petéjének egyik fele az ő előző ciklusból származó testvérbátyjának a   haploid ivarsejtje, a pete másik fele az anyjáé volt. De tudjuk,, hogy minden fiútestvére teljesen azonos az anyával.Tehát a másik fele teljesen azonos a fiú ivarsejtjével, vagyis a pete emez felével. Ugyanaz jön létre, ami volt előtte. Ezért szoktam az ál-ivaros szaporodás kifejezést használni, mert az eredménye ugyanaz, mint az ivartalan szaporodásnak. Az atka simán szaporodhatna sarjadzással is, mert csak egy fölösleges kört tesz a meiozissal, hiszen a végeredmény ugyanaz, mint a kiindulási állapot. Evolúciós zsákutcába jutott az atka a lezárt sejtben, ami egyedülivé teszi az élővilágban!!!!  A letális gének nem jelentenek veszélyt a populációra, hiszen anélkül pusztul el, hogy azt át tudná adni más egyednek. Egy valódi ivaros szaporodásnál az egyik szülőtől származó letális gént elfedi a másik szülő egészséges génje, tehát életben marad. Itt testvérek közötti párosodáskor (haploid hímmel) homozigóta lesz minden női utód. A nagyon ritka ivaros szaporodás arra jó, hogy a rendkívül ritkán előforduló dolgokat totálisan fixáljon a populációban, ha az hasznos az élőlény számára.
Ebből következik,hogy nem fog eltűnni a piretroid (és más rezisztencia sem), ha folyamatosan használatban van (szermaradék a lépekben?), hiszen ekkor érvényesül a szelekció. Ha nem lenne használatban, akkor a rezisztenciát okozó gén mutációja esetén működésképtelenné válhatna a lebontó enzim. Ha a méhészek használják a szert, akkor ezeket a mutánsokat (amelyeknél ugye nem működik a lebontó enzim) megölik vele, tehát nem tudnak kiszelektálódni azok az egyedek, amelyek érzékenyek a szerre. Szerintem kellene öt-tíz év szünet egy-egy szer esetében, ahhoz, hogy megtörténjen a mutáció, és a rezisztenciát elvesztett atkapopuláció terjedhessen el ( a szermaradék fluvanilát és kumafosz esetén még mindig a sötét ló). Ezzel szemben egyszerre használunk mindent akko, amikor óriási a veszélye  az ilyen kettős rezisztencia kialakulásnak kereszteződés révén.
Ennyi.

Ivartalan szaporodás esetén nincsenek nemek, nincs hím és nincs nőstény. Az atka esetében van. Ennyi erővel a méhek vagy darazsak szaporodása is ivartalannak lenne tekinthető, DE NEM AZ.

A szűznemzés és az ivartalan szaporodás nem, azonos fogalmak és nem is azonos tartalmak. Te a szűznemzést kevered az ivartalan szaporodással. Az atka hím se haploid, mivel a testi sejtjeiben megduplázódik minden kromoszóma.

Lécci olvasd újra a genetika tankönyveidet.

Gedekas!
Szerintem fordítva. Neked kellene elolvasni. A haploid hím szűznemzéssel jön a világra . Ez igaz. A méhek és a darazsak szaporodása eredményében azért nem azonos az ivartalanéval, mert nem a saját anya utódával történik  a paárzás (elvileg a levegőben ez is előfordulhat, csak kicsi rá az esély. A haploid hímnek az atka esetében ott van jelentősége, hogy ha mégis valódi ivaros szaporodás jön létre (két atka egy sejtben), akkor ott biztosan átkerül a rezisztencia gén.  lehet, hogy túlbonyolítottam a dolgot, de a lényeg az, hogy a sejt le van zárva. Az atka ősei a külvilágban szaporodtak, csak amikor a lezárt sejtbe kerültek, akkor zsákutcába jutott az ivaros szaporodásuk. Arra azért van szükség, hogy más szülőtől származó egyeddel történjen meg a párzás. Itt ez tűnt el. Ezért az eredménye ugyanaz lesz, mint az ivartalan szaporodásnak. A haploid hím miatt egy-egy eredményében is ivaros szaporodás után sokkal kisebb genetikai változatosságot enged meg.

A szűznemzés és az ivartalan szaporodás nem, azonos fogalmak és nem is azonos tartalmak. Te a szűznemzést kevered az ivartalan szaporodással. Az atka hím se haploid, mivel a testi sejtjeiben megduplázódik minden kromoszóma.

Ilyent egy szóval nem állítottam. Egészen egyszerűen nem érted azt, amit írok.

111