Geddekas!
Pont azt mondom, hogy ez az idő egy nagy talány. Szerintem alapvetően befolyásolja az, hogy mennyi fiasítás van. Minél több, annál hamarabb tud bemenni, minél kevesebb, annál később talál magának alkalmas sejtet. Az egy plusz adalék, amit ugye csak én hangoztatok, hogy igazából a méh egyedek számának és a fias sejtek számának aránya a perdöntő. Én nem vagyok abban holtbiztos, hogy bebújás előtt szüksége van felnőtt méh vérére. Miért? Szerintem a foretikus lét csak kényszer neki, amikor nincs fias. Sokkal inkább úgy gondolom, hogy ennyi idő kell neki a fias megtalálásához. Pl. a hezitálás. Alapvetően herefiasba akar bújni, ezért ha munkást talál, akkor oda nem megy be. Csak mondjuk a tizedik-huszadik munkás után. Amikor van herefias akkor nagyon rövid ez az idő. Akár a két napnál is rövidebb. Szerintem ez inkább egy átlag lehet, tehát semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, amelyek egy nap múlva visszamennek. Nekem egyre erősebb az a meggyőződésem, hogy nagyon közel van az az idő, amikor a nyári atkairtás már csak olyan kis hatékonysággal lesz végezhető, hogy aki télen nem viszi le olyan drasztikusan az állományának az atka létszámát, annak nem sok esélye lesz túlélni a nyarat. Itt nem csak a szerek elleni rezisztenciáról van szó. Az atkának igazából nem is kellene egy-egy gyógyszer ellen megtanulnia védekezni. Elég ha azt megoldja, hogy hamarabb kerüljön vissza a fiasításba. A Varroa jacobsoniból így lett Varroa destruktor. Megoldotta azt, hogy ne csak herefiasban szaporodjon. Most már csak azt kell megoldania, hogy kevésbé ragaszkodjon a herefiashoz. A méhészek pont ezt a szelekciót végzik a nyári kezelések alkalmával. A három naponkénti kezeléssel azok maradnak életben, amelyek 1-2 nap alatt visszamennek, a tartós hatású szerekkel is azokat szelektáljuk, amelyek hamarabb visszabújnak, mert amelyik rövidebb ideig van kinn, az kevesebb hatóanyaggal találkozik, ezért nagyobb esélye van arra, hogy a szer még éppen ne ölje meg.