Hír-les

Ezek a fránya "kommmonista agromókusok"mégiscsak tudtak valamit?

Anti!

A kommunista éra egy részében az ország mezőgazdasága kétségtelenül jó mutatókkal rendelkezett, akár nemzetközi összehasonlításban is. Az is tény, hogy az úgynevezett gyári munkásnál lényegesen jobb jövedelmet realizálhatott a vidéki lakosság, ha kereset kiegészítésként a megengedett háztáji gazdálkodás valamelyik ágában tovább húzta az igát még munkaidő után. Apám agronómusként, a nagyapám erdészként dolgozott, közelről láttam ezt a közeget, de azt hidd el nekem, hogy még véletlenül sem a kommunizmus eszméje hatotta át ezt a réteget. Vidéken, a mezőgazdaságban nagyon durva volt a kommunizmus antréja a padláslesöprésekkel, kulák listákkal stb. Az emberek az ideológiai nyűgtől mentesen, egyszerűen értettek a gazdálkodáshoz, ebbe nőttek bele, a sok évszázados tapasztalat, tudásanyag még elevenen élt a gazdálkodó emberben. Értették, érezték a természet rezdüléseit. Ez hiányzik most, a kommunizmus - ami a végére 5% alá vitte a mezőgazdasággal kapcsolatban maradók arányát- nem hiányzik…

"25 évvel a rendszerváltozás után jelenleg az ágazat termelése nem
érte még el az 1990 évi szintet!"
Ezek a fránya "kommmonista agromókusok"mégiscsak tudtak valamit?
Talán még vetőmag repcét is tudtak termelni neonikotinoid nélkül?
Ma már nem lehet?
Ma már nem lehet úgy termelni repcét,hogy a kijáró méhek túléljék?
2000-2005 előtt lehetett ?
1990 előtt lehetett?
Régebben napnyugta után lehetett permetezni?
Ma miért nem lehet?
Egyszerűbb becsávázni és az visz mindent?
Méhek,poszméhek,énekes madarak tűnnek el,pusztulnak el?
Szép új világ?

Nem egy ilyen egyszerű a helyzet,vagy a válasz.
Ahogy mi méhészek a jövedelmünkből élünk,úgy a repcetermesztő is.
Ha nem gazdaságos egyikünk sem csinálja hosszú távon,de nem veszélyeztethetik a méheinket!

Ez egy lehetséges minta lehet:
http://www.canolacouncil.org/media/video-gallery/bees-and-canola/

Utóbbi időben azonban itt is gondok vannak:
Méhészek egy része szerint problémás a méheknek a kanadai tisztán GMO-os és neok.-al kezelt repce.
Miközben ez egyik legfontosabb méhlegelő,nemrég még 4$/kg fölött volt a repceméz nagybani ára.(mára csak a fele)
A neok. betiltására a termelők(40.000)gazda kilátásba helyezte nem vet több repcét,vagy a kormány térítse meg számukra a többlet vegyszerezés költségét amely súlyos versenyhátrány teremt számukra a világpiacon.

"25 évvel a rendszerváltozás után jelenleg az ágazat termelése nem
érte még el az 1990 évi szintet!"
Ezek a fránya "kommmonista agromókusok"mégiscsak tudtak valamit?
Talán még vetőmag repcét is tudtak termelni neonikotinoid nélkül?
Ma már nem lehet?
Ma már nem lehet úgy termelni repcét,hogy a kijáró méhek túléljék?
2000-2005 előtt lehetett ?
1990 előtt lehetett?
Régebben napnyugta után lehetett permetezni?
Ma miért nem lehet?
Egyszerűbb becsávázni és az visz mindent?
Méhek,poszméhek,énekes madarak tűnnek el,pusztulnak el?
Szép új világ?

Kedves Csányi Úr!

Bizonyára elkerülte a figyelmét a Neonikotinoid témában elhelyezett hozzászólásom a repce és neok összefüggésének tárgyában.

Azóta azt is igyekeztem hangsúlyozni, hogy megértem és osztom az aggodalmát.

Ennek előre bocsátása mellett most mégis felkaptam a fejem, amikor a "gengszterváltás" előtti agrárpolitikát és gazdasági teljesítményt igyekezett piedesztálra emelni. Szíve joga, de az az érzésem, nem észérvek, hanem emóciók és indulatok vezették a klaviatúráját, amikor a "kommunista agrárium" hozzáértésének adott prioritást a mai szakmai felkészültséggel szemben.


Bükk nagyon jól látja, a kanadai ellentmondásokat a gazdáknak és a méhészeknek közösen kell feloldaniuk. Áll ez a hazai agráriumra is. Az agrárkormányzat a méhészek kedvéért (de senki kedvéért sem) nem fogja odadobni a növénytermesztést, vetőmagtermesztést, s az ezeket védeni hivatott növényvédelmet sem. Nincs rá lehetősége. Konszenzust kell keresni. Ehhez viszont érvekre, nem indulatokra van szükség. E konszenzuskeresés és -teremtés és nem a konfrontáció lenne a legfőbb feladata a méhészeti érdekképviseletnek is.

Litterae is okosan megvilágította: nem a "kommunizmus" volt minden társadalmak legjobbja, nem a "kommunista agromókusok" voltak az agrárszakértelem letéteményesei. A lehetőségeik adta mozgástéren belül tették a dolgukat. Tisztelet nekik, ideológiától mentesen is tették a dolgukat. Ráadásként mi, a "kommunista agrárértelmiség" második nemzedéke nagyrészt a  régi, még nem a kommunizmuson szocializálódott szakemberektől tanulhattuk a szakmát. Ha lépett előre a mezőgazdaság, az elsősorban az ő érdemük. A mai professzorok abból a nemzedékből kerültek ki, amelyet ők, a javarészt "osztályidegen" gárda nevelt. Ritka kivételtől eltekintve ideológia-mentesen, a szakmára koncentrálva.

Ha Ön mégis visszasírná a "kommunista agromókusok" időszakát, nem ártana azért a hazai mezőgazdaság adatsoraiba beilleszteni azt az időszakot. Léteznek ezen adatsorok, idézek néhányat:

https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_hosszu_idosorok

Érdekes lehet a bruttó termelési érték is (összehasonlító árakon):

https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_2_2.html

A bruttó termelési indexek:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_omf001a.html


S ha már a repce termesztésével kapcsolatban pattant ki ez a polémia, nézzük a hosszú repce adatsorokat is.

A repce területi adatai:
https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_1_3.html
Repce termésmennyisége:
https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_2_3.html
Repce termésátlagai:
https://www.ksh.hu/docs/hun/agrar/html/tabl1_4_3_3.html

S hogy teljes legyen a repce adatsor:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn007b.html

Az utóbbi teljes két mezőgazdasági évbe beillesztve:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1505.pdf

Természetesen olvastam Geddekas érvelését, melyben azt mondta, hogy a csávázásra használt neók felfüggesztésével nem csökkent, ellenkezőleg, emelkedett az olajos növények termesztése. Igaz. Csak érdemes megnézni, milyen többletköltségek, milyen plusz környezetterhelés árán. Ehhez javaslom a statisztikákból megnézni, hogy alakult a mezőgazdaság növényvédő-szer felhasználás. Nem véletlenül követelik a kanadai gazdák sem, hogy kompenzálják számukra a bevételkiesést és a versenyhátrányt. Ha nincs ilyen, felhagynak a termesztéssel. A vetőmagosok sem véletlenül kérték vissza szinte egész Európában is a neókat az olajos ipari növények esetében. A vetőmag terméktanács hírleveleiből olvashattuk, idéztük azokat is.

Az már csak hab a tortán, hogy ha megfordítjuk Geddekas és az Ön érvelését, akkor fel kell vessük azt a kérdést is: milyen méhegészségügyi javulást tapasztaltak a neó csávázószerek felfüggesztése nyomán? Egészségesebbek lettek netán a méhek?

Az a véleményem, amit már megírtam Önnek. A problémát komplexen kell kezelni, nem csak a növényvédelemre szabad koncentrálni. Nem véletlenül Önöknek címeztem azt a felvetést, Önök azok, akik a legnagyobb árutermelő méhészetet üzemeltetik Európában. Önöknek kell rendelkeznie azon adatokkal, melyek a jelenlegi méhsűrűség és a méhészeti technológia szerepére is rá tudnak világítani. Öntől hallottam, hogy évekkel ezelőtt fele akkora állománnyal, mint a mostani, ugyanazon termelési eredményekre voltak képesek, mint most, a duplányival. Azon még nem gondolkodott el, hogy már az érdekképviselet szakmai elnökhelyettese is a méhlegelők eltartóképességét, a méhsűrűséget, a régi családszám visszaállításának szükségességét emlegeti?

Természetesen a laikusban felvetődik az a kérdés is: lehetséges, hogy a "kommunista méhészmókusok" esetleg többet tudhattak, mint a maiak...?

Csak érdemes megnézni, milyen többletköltségek, milyen plusz környezetterhelés árán.

Tomipapa! Lécci, zokogj egy kicsit a Vetőmagszövetség és a Bayer cég szelvényvagdosó tőkései helyett!
Mennyit fizetnek neked? Ingyen csinálod? Ahogy megismertelek ennyire nem lehetsz önzetlen!

Még hogy többlet környezetszennyezés van neonikotinoidos csávázás nélkül. Nem a forgalmazott mennyiségeket, tehát nem a tonnákat kell nézni, hanem az okozott kárt. Tudod, hogy egy atombomba töltete milyen kicsi mennyiség ahhoz a környezeti kárhoz képest, amit okozni tud?

A mezőgazdaságban használt neonikotinoidok környezetkárosító hatásukban mérhetők az atombombához. Miért állítom ezt?
Nem mindegy, hogy mennyire hosszan károsítja a környezetet?
Nem mindegy, hogy a bomlástermékei mit okoznak és mennyi ideig?
Nem mindegy, hogy a szubletális hatása milyen?
Nem mindegy, hogy milyen koncentrációban képes kárt okozni?

 Lousicide!
Ezt írja:
"Konszenzust kell keresni. Ehhez viszont érvekre, nem indulatokra van szükség."
Hogy nem szakad le az ég.
Milyen ész érvekre van szükséged?
10-12 évvel ezelőtt a francia méhészek már utcára vonultak a neok miatt.
Ma nálunk a NÉBIH körlevelet ír a méhészeknek, hogy vigyázzanak, ne települjenek csávázott vetőmaggal kezelt területek közelébe.
Azon már rég túl vagyok, hogy ezekkel a beszólásokkal kiakasztanak, csak azt nem tudom, hogy milyen érdekeket szolgálsz?
Azt is tudjuk "melyik oldalon" állsz, és kikkel vagy baráti viszonyban.
Ők ugyan ezt a rizsát nyomják, elutasítják a nemzetközi tapasztalatokat, és a kutatási eredményekre fittyet hánynak.
Ész érv?
Az ész megáll amikor indulatokra hivatkoznak, ha repce és napraforgóvirágzás elejétől sétálnak a méhek.
Inkább súgj a barátidnak, hogy tanuljanak meg végre mintát venni, ésszel, és fogadják el azoktól, akik már ezen rég túl vannak.
Most majd 3 oldalon keresztül fogod taglalni, hogy az atkáról is ők tehetnek?
Nem kell görcsölnöd.
Az ész nélküli növényvédelem, a méhészek tapasztalatinak figyelmen kívül hagyása, a valós károk eltusolása valóban indulatokat okoz.
Ebben igazad van Tomi papa.
Nagyernyei Attila
 

http://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/92278-a-termeloi-mezet-nepszerusito-kampanyban-segit-a-kamara
Inkább nem kommentálom.

"Konszenzust kell keresni. Ehhez viszont érvekre, nem indulatokra van szükség."

Hát igen. Az egyik legerősebb érv az igazság, a másik legerősebb érv maga az erő.
Nézzük egyenként egy-egy példával.
Igazság:
Miért nem vetettek a betiltott neoval csávázott napraforgómagot a vetőmagtermesztők?
Mert tudták, hogy a méhészek otthagyták volna azokat a táblákat és a virágok megporozatlanul maradtak volna. Ők is tudják, hogy a természetes beporzó rovarok még Magyarországon is olyan kis létszámúak a szántóföldek mellett, hogy nem lenne gazdaságos a vetőmagtermesztés méhészek nélkül.
Erő:
A 13 000 méhész összefogása erő lenne, de a növényvédőszer lobbi emberei nagyon okosan éket vernek közénk saját kicsi hítű vagy éppen megalkuvó tisztségviselőink révén.

Litterae!

Találkoztunk személyesen ma és meg is beszéltük a
következőket,mégis úgy érzem le kell írnom.
Én is Te is gyerekként,falun éltük meg a szocializmus utolsó
két évtizedét.Szerencsénkre nem generációkon átívelőre sikeredett
ez a "társadalmi kísérlet",így az előző generációk még nekünk,a mi
generációnknak,és az előttünk lévőknek átadhatta tudását.
Ezt írtad erről és én teljesen egyetértek vele:
"Az emberek az ideológiai nyűgtől mentesen, egyszerűen értettek a gazdálkodáshoz, ebbe nőttek bele, a sok évszázados tapasztalat, tudásanyag még elevenen élt a gazdálkodó emberben. Értették, érezték a természet rezdüléseit. Ez hiányzik most, a kommunizmus nem hiányzik…"
Én csak ironizálni akartam,élesen össze hasonlítani a rendszerváltás
előtti-és közvetlen utána levő-és a mai növényvédelmet.Arra szerettem
volna rávilágítani,hogy a mai hosszú hatású rovarölő és gombaölő
szerekkel végzett növényvédelmi munkálatok nem hoznak nagyobb
eredményeket.(Arról ne is beszéljünk mennyivel jobb technika és technológiák
állnak rendelkezésre.)
Viszont a természet a méhek pusztulnak,a poszméhek eltűnnek,az énékes madarak
fetrengek,számuk egyre fogy,a talajlakó élőlények szintén eltűnnek .

A falvak szenvednek.Az épületek-istállók,pajták-összedőltek vagy összedőlnek,a föld terültek
koncentrálódnak .A gazdálkodás lehetősége sem lesz meg.A "közhaszontalanoknak"
megtanítják,hogy nem szabad dolgozni. Tisztelet a kivételeknek.
Sokkal hosszabban és több aspektusból lehetne írni a témáról ha szánnék rá időt,
így csak megkérdeztem ironizálva,szép-e az új világ.

Csányi Antal

A következő hír igen érdekes.
http://www.agroinform.com/szantofold/vegre-jo-nyarat-zartunk-rekord-kukorica-es-napraforgotermes-varhato-29449-001
Ha ez így van, és nem csávázzák a vetőmagokat, akkor minek kell újra erőltetni ezt a gyilkos technológiát?
Bomba termés, és nem is csáváztak?
Ez öngól mindenkinek, aki neok mellett kampányolt.

Nagyernyei Attila

Anti!

Sajnos az általad néhány sorban leírt helyzetértékelés tekintetében nehéz lenne vitatkozni. A köztünk lévő jó viszonyból fakadóan pedig akkor sem írnék neked szándékoltan sarkosan, ha szöges ellentét lenne a nézőpontunkban.

A nap során örömmel láttam –igaz csak részvevőként és nem szervezőként-, hogy a kisfiad jól érezte magát és gazdagabb lett egy sikerélménnyel. Bízzunk benne, hogy ők már könnyebben boldogulnak. Annak idején a mi szüleink is ebben bíztak…

http://vs.hu/magazin/osszes/eletveszelyes-is-lehet-a-darazsinvazio-0913#!s90

Egy gyöngyszem!

Megkülönböztetett figyelemet kap a méhészet
kormany.hu
FM Sajtóiroda 2016.09.12., hétfő, 09:04
A Földművelésügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri a méhészeti ágazatot. Alapvető célkitűzésünk, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva, intézkedéseinkkel minél inkább növeljük az ágazat versenyképességét, hatékonyabbá tegyük működését, biztosítsuk előremutató fejlődését- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Ravazdi Erdészet méhészeti gyűjteményének átadásán.
Az európai uniós támogatásoknak, a kormányzati intézkedéseknek és a méhészek, méztermelők kemény munkájának köszönhetően a magyar méhészeti ágazat sokat lépett előre az elmúlt években- hangsúlyozta Nagy István. Aláhúzta, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik, amelynek következményeként növekszik az élelmiszer-biztonság is.
Örvendetesnek nevezte, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Nagy István elmondta, míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már meghaladta a 70 dekagrammot. Ez komoly előrelépést jelent, bár az egy főre jutó éves 1,7 kg/fő/éves uniós átlagától még nagyon messze vagyunk- tette hozzá.
Nagy István arról is szólt, hogy a magyar méhészeti ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Sokéves átlagban a méhészetek száma Magyarországon 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott, melynek nagyobb hányada exportra kerül. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. Ez forintban kifejezve mintegy 22-25 milliárd forintot jelent. A méhészkedés jelentősége azonban – a milliárdokban mérhető közvetlen s közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen.
Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, jó években március elejétől október közepéig tart, amely alatt a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. A méhészek szempontjából kifejezetten előnyös, hogy nagy kiterjedésű akác erdőterülettel rendelkezünk, az összes erdő közel negyede ebből a fajból áll. A magyar méztermelés zömét a kiváló és egyedi minőségi mutatókkal rendelkező akácméz adja. (Képünk illusztráció.)
Forrás: FM Sajtóiroda