Szaporítás - Anyásítás - Anyanevelés

Üdvözletem  ! Egy kérdés erejéig zavarnák . Először leírom az előzményeket. Az egyik méhcsaládnál álanyásság gyanúja merült fel .A családnak új anyája lett /párzatlan /.Megnéztem  tizen egynéhány nap múlva és volt friss petézés egy kevés ,de az anyát  nem láttam , igaz nem is kerestem a petézést látva. Ma ismét ellenőriztem a kérdéses családot is,és szétszórva hat kereten találtam fiasítást, összességében talán egy fél NB lépnyi lehet.A fiasításban van fedett is amely csak here, van álca és pete is , de az álcás állapotúnál is magasítják a sejtet , tehát abból is herék lesznek.Ezek alapján egyértelműen álanyásnak mondanám , de két kereten vannak anyabölcsők is kb. 6-8  darab melyekben szintén fejlődnek az álcák.Az anyát a mai napon sem találtam. A kérdésem ebből fakadóan adódik: ha a méhcsalád álanyássá válik, akkor is próbál anyabölcsőt húzni ?  Vagy  ?  Üdv : nyuszt

Igen próbál és azokból is here fog kelni.

Köszönöm a választ nata  !

QUQURIQ !!!

Figyelem!
A tartósan rossz időjárás miatt az anyák július13. után igen rosszul fognak pározni.

Kiskakas

QUQURIQ !!!

Nem tudom, észrevettétek-e hogy nagyon sok a here még.
Más években ijenkor már jól elűzték a hereéket.
Tavaly, ott dekkoltak a kaptárfenéken, nem találtunk rá magyarázatot.
Ma találtam két családot is, ahol az anya is megvolt, és egy-egy szép váltóbölcső meredezett a lép felső 1/3 -án.

Kiskakas

Ez érdekes, mert nálam 3 hete megölték szinte az összeset. Az anyarácson és a kaptárak előtt "vastagon" herehullák... Épp arra gondoltam, hogy ilyen drasztikus "hereüldözést" még sohasem láttam június végén...

Herék nálam is csak az anyacserés családoknál vannak. Viszont  különleges dolgok nálam is előfordulnak. Egy családnál 2014-es anyát cseréltem és 2 db zöld anyát kellett eltávolítani ami után beadtam a 2016-ost.

Nem lehetséges, hogy akác előtt két gyengébb családot összeraktál?

Nem volt ilyen egyesítésem,  de ennyi idő alatt csak észre vettem volna.

Ez érdekes, mert nálam 3 hete megölték szinte az összeset. Az anyarácson és a kaptárak előtt "vastagon" herehullák... Épp arra gondoltam, hogy ilyen drasztikus "hereüldözést" még sohasem láttam június végén...

Így járt az egyik kolléga is június végén, hívott nézzem meg mi lehet, nézegetem a nagyrészt valóban here hullákat, és  tényleg sok volt, felmarkoltam őket, (ő ezt nem tette meg)  soknak tövig le volt rágva a szárnya és ment rajta az atka . Mutatom neki ez van pajtás, ezt kell szeretni.
Csak érdekességnek írtam, mivel még én sem láttam sohasem ilyet, (ennyire atkásakat), azt nem tudhatom hogy nálad is ez van-e, és nem is mondom.
De itt az volt az hét szentség, bánom hogy nem fotóztam le telefonnal, tanulságképpen jó lett volna.

Azért ölhették le az ismerősödnél a heréket, mert nagyon atkások voltak?
Folyamatosan értekezünk a környékbeli méhészekkel, másoknál is előfordult ez a jelenség. Ja, és szinte egyik napról a másikra... A füstölések idejét is egyeztetjük, segítünk is egymásnak. Itt szerintem nem az atka van a háttérben. A pontos okát nem tudom. Magyarázat biztos van rá, de érdekes. Lehet, hogy egyszerű oka van és az is, hogy összetett. Időjárás, kijáró nép vesztés és sok más tényező együttes hatása.

"Magyarázat biztos van rá,"

Az én véleményem szerint a korai hereüldözés mögött mindenképp a család takarékos viselkedése áll egy rendkívül hordástalan időszakban.

Üdv. jani bátya

Igen, ez is a tényezők között van. Aztán az időjárás, a folyamatos hirtelen nyári hőingadozás. Esős, hűvös napok és utána meg elképesztő hőség. Folyamatosan etetek egyébként, mert nekem már csak a cukros zsák van. A külső nektár és virágporhordást azonban semmi sem pótolhatja...
Felénk is van pl. napraforgó, de egyáltalán nem mézel. A méhek járják(ták) ugyan, de nincs érzékelhető mennyiség a kaptárokban. Más egyéb hatása meg azért biztosan van....
Szóval úgy minden hatásnak ami a méheket éri összességében az a hatása, hogy a méhek érdekes és számomra furcsa dolgokat produkálhatnak. "más méhek", mint 20-30-35 évvel ezelőtt...

Nállunk szinte folyamatos volt a hordás repcétől kezdődően, virágporban sem szokott hiány lenni. Jelenleg az utolsó napraforgó táblákról nyomják befele a méhek. Eredmény itt sem sok a talán így 3-4 hét hordási idő alatt guberálnak valamicskét össze. A napraforgó kezdete után a melegebb elhelyezésű kaptárakban kritikus méhtömeg vesztés történt. Az árnyákosabb ideálisabb hellyen lévők, kitűnő állapotnak örvendenek, már amelyik persze nem rajzott meg, a naprafogó elején. Valami hasonlót nem tapasztaltatok, nállam már 3. éve gond van ezzel a napsütötte szakasszal, élketben tudom őket tartani de nem sok hasznuk van, tavasszal felhúznak de nyáron jön lepusztulás. Jövőre nem fogok arra a helyre pakolni.

.......
Szóval úgy minden hatásnak ami a méheket éri összességében az a hatása, hogy a méhek érdekes és számomra furcsa dolgokat produkálhatnak. "más méhek", mint 20-30-35 évvel ezelőtt...

Kedves Belphegor!

Attól tartok, a méhek 20-30-35 év alatt nem sokat változtak Trianon-sújtotta kis hazánkban, legfeljebb már dokumentáltan is érzékelhető az az áldozatos munka, amit pl. Nagytarajos Kukori és társai kifejtettek a hazai méh génállományának "színesítése" érdekében. Az Ő és társai örök emlékű tevékenysége következtében a polimorf mikroszatellit markerek vizsgálati eredményei alapján a Pannon méh populációjában több, mint 2 %-nyi A. m. ligustica (=olasz) és közel 2 %-os Buckfast méhet is diagnosztizáltak...

A citokróm-oxidáz I mitokondriális régió meghatározott szakaszának szekvenciái alapján a hazánkban és egész Közép-Európában domináns Ht 9-es haplotípushoz tartozó egyedek 8,3 %-ban az A.m. ligusticahoz, illetve 7,05 5-ban a Buckfasthoz tartoznak...

A fajtajelleg-vizsgálati paraméterek alapján viszont a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a krajnai pannon méh az utóbbi harminc évben nem változott lényegesen a vizsgált tulajdonságai tekintetében:
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/188662/P-ZakarErika-disszertacio-t.pdf?sequence=9

Tehát ha magyarázatot keresne, hogy a méhei miért lettek mostanra "más méhek", akkor azt a magyarázatot máshol kellene keresse, mint a méhek evolúciójában. Talán érdemes lenne a méhészeti gyakorlatban és a környezeti feltételekben keresni e változások okait, mivel okkal feltehető, hogy ha az utóbbi években nem mézel a környékén a napraforgó, akkor feltehetően 30-35 évvel ezelőtt sem mézelhetett. Több ismerősöm is kijelentette, hogy az utóbbi években a megfelelő termőhelyen vetett napraforgó húzta ki a méhészeti ágazatot a csávából. Pedig az ő méheik is csak ugyanazon hatásoknak voltak, vannak kitéve, mint az Önéi.

Ha foglalkoztatná a hazai méhünk genetikájával kapcsolatos kutatómunka, s kíváncsi lenne az elért eredményekre és a jövő lehetőségeire, idéznék egy cikket, melyet ugyan olvashatott az itt sokat szidott Méhészújságban, de lehet, hogy elkerülte a figyelmét. Ez a cikk ráadásul kiváló példa arra is, hogy a MMNP kutatási keretét mire lehet és  érdemes okosan felhasználni:
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2015/12/Hazai-m%C3%A9h%C3%A9szeti-genomikai-vizsg%C3%A1latok.pdf

Végül egy e heti találós kérdés: ugyan ki írhatta az alábbi "ars poetica"-t? Az idézett érvrendszer alapján lehet, hogy esetleg érdemes lenne tömegesen áttérnünk a "radírgumira"...:
"Tudjátok, hogy engem nem érdekel, hogy Krajnai, Buckfast, Kárpáti, Bánáti, Kaukázusi, Promorsziy, csak a legjobb legyen! Ha a radírgumi a legjobb én azt fogok tartani!"