Méhlegelő

Mi is vártunk egy jó akácra,de jó idő hiányában elmaradt itt vas és Győr-Moson-Sopron megye határán. Méhek erősek voltak,de dandár előtt kaptunk 20 mm esőt, előtte meg a szél tépte. 13 kg lett családonként és erre többet nem halottam inkább csak 8-10 kg átlagot.

A Zöldön olvastam Tükör tollából a következőt, amivel egyáltalán nem értek egyet.
Ezt írja a profik elnöke:
"Minden évben előjön ez az átlag számítási mizéria. Maradjunk már annyiban, hogy ez a te véleményed, amúgy meg mindenki úgy számol átlagot ahogy akar. Jó, hogy nem a tavaly előtt beteleltekre számítjuk már...
Én azokra számolom, amikre költségem is van, vagyis a vándoroltatottakra."
Akkor kezdjük.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatás alapja, a 2016. őszi méhegészségügyi vizsgálatokon szereplő, az az a betelelő állomány létszáma.
2017-ben véleményem szerint ez alapján kell számolni az átlagot, de valójában jobban hangzik a "konkurencia"előtt, a nagyobb átlagszám, ami viszont a hordók darabszámát nem növeli.
Nézzük mit jelent a bázis fogalma.
Ez egy kiinduló pont, valójában egy viszonyítási alap.
Minden teljesítmény (támogatás) alapja,enélkül nem lehet sem a bevételt, sem a méhészet teljesítményét lemérni.
Erről egyszer már írtam egy cikket, most nem kívánom megismételni.
Ahhoz, hogy legalább önmagunkat ne csapjuk be, kell egy olyan pont amiről elindulunk.
Tehát akinek mondjuk 50%-os téli vesztesége volt 100 méhcsaládtól és a megmaradó 50-től 30 kilós átlagot pergetett, akkor neki 15 mázsa méze lett, ha pedig 100-at veszi alapul akkor is 15 mázsa méze termett, csak akkor 15 kilós az átlag, és olyan égő a haverok előtt.
Lehet a számokkal játszadozni, csűrni-csavarni, de az ÁTLAGBA sajnos beletartoznak azok a méhcsaládok is amik a termelésben nem vettek részt.
Ezért is nevezzük átlagnak.
És ekkor, hogy alakul az országos átlag?
Bizony 1 millió 2 ezer körüli méhcsalád volt "papíron" 2016 őszén.
Ez a viszonyítási alap, a BÁZISPONT!
Erre kell kiszámolni a 2017-es akácméz termést!
Ha csak a termelő méhcsaládokat vennénk figyelembe, akkor nagyon torz adat kerekedne ki belőle.
Tegnap leírtam már, ha a 2016-ban betelelt fele vett részt a konkrét termelésben akkor már nagyon közel járunk az igazsághoz.
Régiónként, időjárástól függően, és kinek mit jelent egy termelő méhcsalád, születtek az eredmények.
Ma is panaszkodott egy rakodós kolléga, hogy az idén nem mentek fel a "bogarak" a méztérbe.
Megnéztem a méheit, még mindig nem "akácértettek", de ezt nem tettem szóvá.
Ez is egy viszonyítási alap kellene, hogy legyen, mit nevezünk akác előtt 10 nappal termelő méhcsaládnak.
Van akinek akác induláskor már megduplázódott az állománya ő, most hogy számol?
Ezt is érdemes lenne az OMME elnökségének megtárgyalnia, mert az is lehet, hogy az én gondolataim hibásak.
Ja, és mi van ha valaki összeröptette az állományát.
Ő mivel számol, mi az átlag?
Attól függ, hogy irigyesével, vagy barátjával osztja meg boldogságát.
Nagyernyei Attila

"Ma is panaszkodott egy rakodós kolléga, hogy az idén nem mentek fel a "bogarak" a méztérbe.
Megnéztem a méheit, még mindig nem "akácértettek", de ezt nem tettem szóvá." >bocs ezeket a beszúrt mondatokat sohasem értem. Ezt részedről inkább valami viccnek fogom fel ezután, mert ezt bármilyen oldalról is közelítem meg komolyan venni nem lehet.

Persze, hogy nem érted  Gömbi a virágbogár, mert ezt komoly embereknek írtam.
Nagyernyei Attila

"Ma is panaszkodott egy rakodós kolléga, hogy az idén nem mentek fel a "bogarak" a méztérbe.
Megnéztem a méheit, még mindig nem "akácértettek", de ezt nem tettem szóvá." >bocs ezeket a beszúrt mondatokat sohasem értem. Ezt részedről inkább valami viccnek fogom fel ezután, mert ezt bármilyen oldalról is közelítem meg komolyan venni nem lehet.

Akácérett méhcsaládban a méhtőmeg 5-6 kg, és ebből 2 kg legalább a kijáróméh, másik 2 kg pedig az akác előtti két hétben kelt ki. Ha ezt a méhtömeget eléred, akkor a méztér is tömve lesz méhekkel. Abban rejlik a nagy titok, hogyan kerülöd el ekkora méhtömegnél a tömeges rajzást, hogy tartod egyben a méhcsaládot májusban. És természetesen a méztermelés mellett hogyan oldod meg zökkenőmentesen az anyacseréket.

Ha komoly embereknek írod ezt(biztosan érdekli ez őket), akkor milyen a komolytalanja ... . Kicsit komolyabban, ha nincs népesség mi is menne fel. Nem azért rakunk mézteret mert az olyan szép, hanem mert igényli a család ha meg még nem akácérett, gondolom mindenkinek vol ilyen tenni kell érte, hogy az legyen. Ezt kezdőnél tudom elképzelni, az meg nem mérvadó. Érdekes nálam a maradék NB fészkes is elfoglalta a méztereket, minden variálás nélkül.

Értem én Attila fejtegetését, az átlagok számításával kapcsolatban. Sajnos mostanában valóban sok méhcsalád pusztult, így a betelelt, és az akácra elszállított méhcsládok száma messze nem egyezik. Számolhatunk átlagot így is, bár nem szokás, de valóban siralmasabb eredmények jönnének ki. Ennek "csak" az volna a jelentése hogy siralmas a méhek állapota úgy általában, mint mostanság szokás. Szóval baj van.
De ha csak úgy hétköznapi szóhasználatban, bizony csak az akácra elszállított, a termelésben résztvevő családok alapján számolunk, értelmezzük. Részben azért, mert többnyire egy adott terület kapacitását szeretnénk ezzel az átlaggal jellemezni. Sőt ha nagyon ismeretlen a méhész, akkor csak napi emelkedésekről érdeklődök, azt kérdezni hogy mennyi volt az átlagod, és mennyi családot hoztál, az amolyan zsebben turkálás forma. Ha önként elmondja, az már más kategória.
Most nekem mind áttelelt, mint ahogyan általában szokott, egy családot kellett anyátlanság miatt egyesíteni egy másikkkal. Volt rajom is három, amit be is fogtam. Ők itthon maradtak, de a megrajzott családokat magammal vittem. Így ők is termeltek, igaz nem sokat de egy vederrel adtak ők is. Mellékesen megjegyezve, elég fura rajzás volt éppen hogy fedett bölcsőt találtam nálluk, semmi kelés közeli nem volt. Majd már az akácon egy családom rajzott, természetesen 20 méter magasra pakolta magát, majd 3-4 óra elteltével tovább állt. Valaki biztosan megörült neki a falusi méheszek közzül, ez szép nagy raj volt. Szóval így jött ki a 25,5 kilós átlagom, volt amely 30 kilót, és volt ami csak 15 kilót adott. Szép akác volt, sokat dolgoztunk. Mi ketten pergetünk így három napig a repcét szedtük el, majd 3 nap a műlépezéssel telt, majd volt négy nap pihenő, utánna négy nap kemény munkájával szedtük el az akácot. Majd irány haza, közel 24 óra talpon, az sem semmi volt. De legalább nem szakadt az eső mint az odafelé úton, de annak sem vettük hasznát mert a vándortanyánk környéke porszáraz maradt.

Aki nem vesz igénybe támogatást, annak miért kell az őszi családszámra vetíteni a tavaszi átlageredményt? A támogatáson alapuló átlagszámítást - támogatás híján - én nem tudom igazán értelmezni. Van, akinél nem volt veszteség, de sokaknál sajnos volt (nálam is, főleg az én hülyeségem miatt). Viszont a megmaradtak szerintem szépen dolgoztak, és én nem venném el tőlük a "megfelelt" vagy "kitűnően megfelelt" minősítést, nem mondanám rájuk, hogy "bocs lányok, de ti csak ilyen átlagot hoztatok, gyengék voltatok, mert a kiürülteket is közétek kell számolnom". Számomra az eredmény átlaga úgy jön(ne) ki logikusan, hogy ahány család gyűjtött (amennyitől érdemi eredményt lehet felmutatni), arra osztom vissza az elért eredményt. Ha egy család nem vesz részt a gyűjtésben (például, mert már nem létezik, vagy a tavaszi egyéb nyűgjei miatt inkább el se vitte az illető méhész vándorlásra, ez is előfordulhat), az a "nem-eredmény" hogyan számítható bele az Egészbe? Az olyan, mintha nullával osztanám a végösszeget, és lehet a matematikát csűrni-csavarni, de akkor az egész is nulla

 Jam Clerk!
Ezt írod:
"Aki nem vesz igénybe támogatást, annak miért kell az őszi családszámra vetíteni a tavaszi átlageredményt?"
NEM KELL az őszi családszámra vetíteni az átlagot.
Én azért feszegetem ezt a témát, mert többen nagyon komoly átlagokkal büszkélkednek, holott a méhészetük fele, egyharmada produkálta ezt csupán.
Ezért kell egy kiindulási alapot meghatározni, mert a méhészet nem csak azokból a méhcsaládokból áll amitől bombát pergettünk!
Ez olyan mint egy "üzem" teljesítménye, vagy éves árbevételének meghatározása.
Egy gyárban dolgozik 100 ember.
Ebből 5-en szabin vannak, 3-an betegek.
Sajnos, ők nem vesznek részt a produktív munkavégzésben, de a létszámban benne vannak, mert a gyár teljesítményét az össz dolgozókra határozzák meg.
Egyébként az átlagot mindenki úgy számolja egy méhlegelőn ahogy kedve tartja.
Ilyen a napi mérés is mint tudjuk.
Van aki reggel kirohan a méhesbe, visszahúzza a mérleget, (levonja az éjszakai fogyást) majd este amikor megkérdezed, bemond 4-5 kilóval többet, mert még a kijáró méhek súlya is hiányzott reggel.
Ennek mi értelme?
A pergetési eredmény dönti el ki a legény a gáton.
Amikor elfogadható eredmények születnek akkor megy a kozmetikázás, hogy mit is vegyünk figyelembe.
Témát befejeztem, ettől függetlenül egy közgazdasági fogalom, a bázispont, vagy viszonyítási alap kőbe vésett.
Ma is tanítják egyetemen, főiskolán, és ezt senki nem kérdőjelezi meg, mivel csak és kizárólag így mérhető le a teljesítmény.
Megjegyezni kívánom, ha ezeket a "lecsapolt", vagy visszaerősített, esetleg visszaszaporított családokat etetni kell, de még nem lehet tőlük pergetni, akkor milyen számot vesztek figyelembe?
Ugye akkor benne van a létszámban, mert enni adni azért nem árt nekik.
Amikor pergetni kell, soha nem bánnám ha Szekszárdig érne a kaptár sor.
Ha etetni kell, kicsit rövidebbel is beérném.
Nagyernyei Attila

Attila!

Nem kötözködésként írtam le a véleményemet illetve tettem fel a kérdésemet. A korábbi írásod szerint
"Nézzük mit jelent a bázis fogalma.
Ez egy kiinduló pont, valójában egy viszonyítási alap.
Minden teljesítmény (támogatás) alapja,enélkül nem lehet sem a bevételt, sem a méhészet teljesítményét lemérni.
Erről egyszer már írtam egy cikket, most nem kívánom megismételni.
Ahhoz, hogy legalább önmagunkat ne csapjuk be, kell egy olyan pont amiről elindulunk.
/.../
Lehet a számokkal játszadozni, csűrni-csavarni, de az ÁTLAGBA sajnos beletartoznak azok a méhcsaládok is amik a termelésben nem vettek részt."

Értem ennek a logikáját is, de én másmilyen főiskolára, egyetemre jártam (nem közgazdaságit végeztem), ezért is nem jutna eszembe a bázist előrefelé számolni. Egyértelmű, kell egy bázis, hogy mihez mérten jó vagy rossz az eredmény, de nekem logikusabb volna, ha a betelelő családszámot az adott év eredményeihez mérném, nem a következő évéhez. Tehát, ha a bázispontot tavasszal állapítanám meg: kezdésként volt ennyi meg ennyi családom, év közben pergettem tőlük ennyit, beteleltem ennyivel (volt esetleg még szaporulat is), a végén meg húzok egy egyenleget, és lezárom az évet. Ezzel szerintem ugyanúgy meg lehet(ne) mérni egy méhészet adott évi teljesítményét.
De ismét mondom, én nem a támogatás logikája felől közelítem meg. Sajnos vagy szerencsére megtehetem, a méhészkedésem jellegéből és méretéből kifolyólag...
Ha pedig kérdik, hogy milyen az átlagom, mindig úgy válaszolok, hogy "van összesen ennyi meg ennyi családom, ezekből volt ennyi meg ennyi olyan, amelyiktől lehetett elvenni, ezek hoztak össze ennyit", aztán matekoljon mindenki, ahogy szeretne

 Jam Clerk !
Én sem kötözködésnek írtam gondolataimat.
Egyébként amit most írtál azzal egyet is lehet érteni.
Valójában ugyan azon elv alapján meghatározol egy kiindulási pontot, csak Te tavasszal.
Lehet ezzel matekozni is, mondjuk ez az origó, a kiindulási állapot.
Én ezt őszre teszem, Te tavaszra.
A Te logikád szerint, viszont az én átlagom is sokkal jobb.
Mézem ugyanannyi, de valahogy szebbek a számok.
Üdv:
Nagyernyei Attila

Sok veszteséged volt télen?

Tégla!
Amennyi rajom, tehát egy sem.
Ha további részlet érdekel, a méhcsaládok általános állapota rovatban tedd fel a kérdést.
9 anyátlanom volt, és akácig 2 herepetéző lett.
Ezeket a tartalékokból pótoltam.
Nagyernyei Attila

Mellékesen megjegyezve, elég fura rajzás volt éppen hogy fedett bölcsőt találtam nálluk, semmi kelés közeli nem volt.

Nekem azért volt jó néhány rajom. De ezt a jelenséget figyeltem meg én is szinte mindegyiknél amelyik megrajzott. Alig fedték be a bölcsőket, szinte nyitott bölcsőkkel rajoztak...

QUQURIQ !!!

Gyerekek! Ez itt a méhlegelő rovat...
Csak annyit, hogy a fagyal már a közepén jár a virágzásnak, a Vaddohány, meg bontogatja a virágait. Tegnap méhecskét is láttam rajta.

Kiskakas