Neonikotinoidok

Mit tehet a méhész a vegyszerhasználat ellen?

Ti azt mondjátok, hogy semmit. Szerintem meg nagyon sokat.

Én úgy látom és a vizsgálataim ezt alátámasztják, hogy az atkairtást szerves savakkal ugyanolyan hatékonyan és gazdaságosan lehet végezni, mint amitrázzal, azzal a különbséggel, hogy szerves savas kezelés esetén nem kell félni a nozémától, ami az amitráz, taofluvalinát stb túladagolás esetén megjelenik. Szerintem a méhészkedésből a szermaradványt okozó mérgek kihagyhatók, helyettük a szerves savak - főleg az oxálsav - fognak elterjedni.

A növényvédelemben alkalmazott mérgek között vannak veszélyes és kevésbé veszélyes technológiák. A szisztémás szerek tűnnek számunkra a veszélyesebbnek, mert azoknak a káros hatását nehezebb felismerni, nehezebb a molekulát kimutatni. Egy foszforsavészteres vagy piretroidos kezelés látványos mérgezést okoz, de rövid ideig (pár óráig, max pár napig) mérgez, a szisztémás szerek (legszélesebb körben a neonikotinoidokat használják) viszont alattomosan akár hónapokig gyötrik a méhcsaládot és okozzák a méhcsalád elnéptelenedését.

Mit tehetünk a növényvédelem megváltozásáért? Na erre egyenként képtelenek vagyunk, de azért vannak az érdekképviseleti szervezetek, hogy ez ügyben akciókat folytassanak. Az OMME nem tett eddig semmit, de a Greenpeace megtette. Lám eredményeket ért el, négy nagyon veszélyes szer tekintetében. Segíteni kell őket és követni kell a példáját.

Idézetet írta: adamez - 2014. Július 17.  07:09

Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk?

Például úgy, hogy nem vándorlunk olyan kultúrára, melyet rovarölővel védenek meg.

Irido, érzek némi iróniát a válaszodban. :-) Lehet, hogy én fogalmaztam félreérthetően! Én is tisztában vagyok azzal, hogy ma Magyarországon csak akkor van esélye egy méhészetnek nyereséget termelni, ha az intenzív mezőgazdasági táblákra is rátelepül. Ezeket nyilvánvalóan kezelik valamilyen szerrel.  Egyetértek veled abban is, hogy a legtöbb állóméhészet röpkörzetébe beleesik valamilyen intenzív mézelő- vagy virágport adó mezőgazdasági kultúra,  tehát akkor sem tudja a méhész elkerülni a rovarirtókat, ha egyébként lemondana ezekről a hordásokról. Az én kérdésem arra vonatkozott, hogy ha már úgyis mindenképpen érintkeznek a méhek ezekkel a kultúrákkal, akkor hogyan tudjuk ellensúlyozni azokat a negatív hatásokat, amelyek ezeken a növényeken érik őket?

Például:
- Ha vándorolni akarunk egy ilyen kultúrára, akkor hogyan legyünk körültekintőek, mire kell odafigyelni? A tapasztaltabb méhészek ebben biztosan tudják segíteni a kezdőket.
- Ha már elvándoroltunk és mondjuk nagyobb veszteségek nélkül megúsztuk a dolgot, akkor mit tehetünk utána annak érdekében, hogy minél hamarabb regenerálódjanak a méhcsaládok?

Tudom, hogy ezekről már nagyon sok helyen írtak, könyvekben és újságokban egyaránt. Mégis mindig lehet újat hallani, mindenkinek lehet egy újabb tapasztalata amit megoszthat a többiekkel.

Meg nem irtunk atkát. Hiszen az is rovarölő. Szerinted. Egyébként atkaölő. Az  amitráz.

Bocsánat, az atka valóban nem rovar, de ugye nem azt akarod mondani, hogy az "atkaölő" amitráz nem ártalmas a méhekre?

Adamez!
Lehet, hogy kicsi éle volt a dolognak, nem feltétlenül Neked szántam. A mondanivalód miatt jött így át. Az az érzésem, hogy nem tudjuk megkerülni a Fausti alkut. Beáldozzuk  méheink egy részét, cserébe fenn tud maradni a méhészkedés, mint jövedelemtermelő ágazat. Ezt akartam kihozni belőle. Ez egy mérleg nyelve. Nem látom a racionális ok-okozati összefüggést a neonikotinoidok használata és a méhészetek által elszenvedett károk között. Utóbbiról én is azt gondolom, hogy világszerte előforduló jelenség lehet. A mézárak emelkedése miatt fogadom el ezt tényként. Persze ez lehet a kereslet növekedése , meg a hamisítás visszaszorulása miatt is, de akkor nem lenne ezzel tele a sajtó. Attól, hogy én nem látom ezt az összefüggést, attól még lehet, hogy úgy van. Ezt szeretném azonban tényekkel alátámasztva látni. A rendelkezésemre álló információk még nem győztek meg igazán, mert rengeteg belső ellentmondást tartalmaznak. Ezeket kelelne szerintem tisztázni. Mondok egy példát a közelmúltból. Nagyon tisztelem a Bross Pétert, amit a magyar méhészetért tett. Elévülhetetlen érdemei vannak. Egyetlen dologban nem értettem vele egyet. A szulfonamid ügy. A zéró tolerancia eltörlése. Mondván, hogy ezt a mennyiséget a méhek a környezetszennyezés folyamán veszik fel ( a trágyaléből). Ha ez így lenne, akkor mindennemű kokcidiosztatikumot is ki kellene tudni mutatni, mert azt a szulfonamidokkal szemben tonnaszám használják fel a baromfitartók. Ennek már néhány éve, és a szulfonamid ügy elhalt. Miért? Sikerült elérni, hogy nincs zéró tolerancia, és ezért már senki nem vizsgáltat? Vagy azért, mert nincs szulfonamid a mézekben ? Szerintem ez utóbbi. Elfogyott az a zacskós délszláv Fumagillin, melybe néhány okos a Nosema elen szulfonamidot kevert. A magyar méhész pedig Fumagillintként megvette a nylonzacskós  valamit. Tehát ugyanannak a dolognak többféle olvasata is lehet. Lehet, hogy a problémákért e neok a feleleősek, de lehet, hogy nem. Be kell bizonyítani. Ehhez elemezni kell mindent. Támadáspontot, annak elhelyezkedést, az ebből következő tüneteket, a lehetséges kontamináció mértékét, stb. Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.
Rovarölő: utólag én is gondolkodtam azon mit is írtam: szóval azt gondolom, hogy az atka is rovar. Azonban egy olyan atkaölőszerrel, mint az amitráz rovarok ellen nem szoktak permetezni. Most már ki is van tiltva, de én azt gondolom régen sem tették, mégpedig azért, mert a rovarok nagy részére nem hatásos. Majd Tomipapa kijavít, ha nem így van. Csak azért írtam, hogy az ördög a részletekben van. Kicsi a mozgástér, most még van, de ki tudja lesz-e később ?
Na most olvasom, hogy a rovarok hármas tagozódású hatlábúak,  így akkor ezek szerint az atkák valóban nem rovarok , ahogy az ösztöneim először is súgták. Megzavart a rovátkolt barom kifejezés, melyből aztán az ízeltlábúakra asszociáltam.
Ártalmas-e az amitráz a méhekre vagy sem, az elmúlt harminc év azt mutatja, hogy jövedelemtermelő módon lehet méhészkedni a használatukkal. Míg nélküle nem lehet jövedelemtermelő módon méhészkedni. Lehet választani, melyik a kívánatos cél.

Azonban egy olyan atkaölőszerrel, mint az amitráz rovarok ellen nem szoktak permetezni. Most már ki is van tiltva, de én azt gondolom régen sem tették, mégpedig azért, mert a rovarok nagy részére nem hatásos.

Neked mi a magyarázatod a Greenpeace által vett virágporminták amitráz szermaradványára?

(Örvendek, hogy újra aktív vagy!)

Szerintem a méhészkedésből a szermaradványt okozó mérgek kihagyhatók, helyettük a szerves savak - főleg az oxálsav - fognak elterjedni.

Érdemes a szerves savak szubletális hatásairól szóló vizsgálatokat átnézni. Sajnos elég kevés született eddig, de sok örömre nem adnak okot. Saját tapasztalatom is azt támasztja alá, hogy alkalmazásuk nem tekinthető "szelíd" módszernek.

Neked mi a magyarázatod a Greenpeace által vett virágporminták amitráz szermaradványára?

Zombee! Azt sem tudom, hogy szántóföldi vagy kaptárból vett mintáról volt-e szó. Mivel Te kérdezted, ezért gondolom szántóföldi. Illegális szerhasználat? Vízben könnyen bomlik, ezért nem gondolom, hogy a tíz évvel ezelőtti betiltás maradványa. Esetleg bomlásterméket mutattak ki (ha jól emlékszem dimetil formamid az egyik).

Tavalyi, "csapdázott" virágporminták alapján.

Iridó írta:

Azzal magunkat tesszük nevetségessé, ha ugyanazon a fórumon elemezzük azt, hogy a csávázószerek veszélyes mértékben jelennek meg a nektárban, guttációs cseppben, évek alatt nem bomlanak le a talajban, ezáltal feldúsulnak, melette pedig arra biztatjuk egymást, hogy vándoroljunk az egyetlen jól mézelő növényünkre a napraforgóra, amely még a mérgező hatása mellett is annyi mézet ad, hogy nehogy leírjuk mennyit, mert lemegy a méz ára. Ez így komolytalan.

Zoltán!

Egy állatorvos szerintem másképp szokott a dolgokhoz állni.
 
Amit eddig írtál abból arra következtettem, hogy te olvasod a szakirodalmat és tájékozott vagy, de az idézett mondatok azt mutatják, hogy nem. Ha nem vagy tájékozott, akkor meg miért vitatkozol? Sőt írtam neked korábban, hogy olvass el egy-két engedélyezési dokumentációt és abból megkapod a pontos válaszokat a kérdéseidre. Sőt több kérdésedre már itt pontos választ kaptál. A guttációs cseppek kérdését és talajban való lebomlás és akkumuláció kérdését is már kitárgyaltuk.

Te válaszokat vársz, miközben tudod, hogy további kutatás kellene, de ennek a témának a kutatása ma Magyarországon tiltottabb tevékenység, mint az indiai kender termesztése.

Rosszindulatú megközelítés részedről, hogy a termelt méz mennyiségének eltitkolása és a mérgezések között kapcsolatot vélsz felfedezni. A méhésznek nem érdeke, hogy a kereskedő pontosan tudja az éves terméshozamot. Ez a mérgezésektől teljesen független természetes érdek.

Zombee!

Olvastam összehasonlító vizsgálatot az amitráz és az oxálsav hatásáról. Mind a kettő közel azonos mértékben káros hatású a fiasításra.

Laci!
Igazad van. Nemigen olvasom a szakirodalmat. Most inkább az SQL, C# nyelv rejtelmeit tanulmányozom. De az azért  a józan paraszti  ész kategóriájába tartozik, hogy el tudjuk dönteni, ha a méheink elpusztulnak, eltévednek a rovarölőktől, akkor túl sok mézet nem tudnak gyűjteni. Azt inkább el tudom fogadni, hogy a méheink élete megrövidül. Sokkal okszerűbb a magyarázat. Arra is, hogy ekkor még van súlygyarapodás a kaptárban. Szemben a mérgezéssel. A csávázószeres mérgezéssel. A gombaölővel kombinált nappali neo  permetezés más kategória. Lehet, hogy korábban utaltál rá, hogy melyikről is beszélünk ? Nekem a többéves lebomlásból nem az utóbbi jut eszembe. Amúgy megint  logikai bukfencbe estél a termés eltitkolásával:

A méhésznek nem érdeke, hogy a kereskedő pontosan tudja az éves terméshozamot.

Akkor nem érdeke, ha sok termett. Ha kevés, akkor érdeke.

Tavalyi, "csapdázott" virágporminták alapján.

Zombee!
Próbáltam megkeresni mit jelent a csapdázott, hirtelen nem találtam. Egy másik cikkben olvastam, hogy virágporszedőből kiszedett virágport analizáltak. Nos ez származhat a méhek testéről is. Kellően szennyezettek a lépjeink. Főleg úgy, hogy ez a táblázat a bomlástermékekkel együtt mutatja az amitráz szennyezettséget. Én azt vallom, hogy azért nincs még rezisztencia, mert az aktív forma nincs sokáig jelen a kaptárban: felszívódik a viaszba, majd lebomlik. Nincs a kumafoszhoz hasonló aktív forma transzport a viasz, és a pempő között. Tehát ez csak akkor érvényes, ha nem frissen kezelt méhek által gyűjtött virágporban amitráz bomlásterméket találtak.

A szisztémás szerekkel való csávázás és a permetezés két külön kategória. Az meg aztán még egy külön történet, ha gombaölővel kombinált a csávázás vagy permetezés.

Csávázás esetén a növény nagyon hosszú ideig bocsát ki mérget magából. A permetezés esetén is tartós a hatás, de lényegesen rövidebb ideig tart, mint a csávázás.

Lebomlás: A szakirodalomban leírják, hogy oxigényszegény közegben 1050 nap a lebomlás, míg nagyon jó minőségű morzsalékos tápanyagban gazdag talajokban 148 nap. Ha kitűnő a talaj, szépen van megmunkálva, betartják a vetésforgót és az egymást követő vetemények nem ugyanazt a méreggarnitúrát kapják, akkor természetesen nincs halmozódás, akkor csökken a valószínűsége a mérgezésnek. A magasabb agyagtartalmú talaj, rossz talajművelés, vetésforgó hiánya, monoton egysíkú szerhasználat, mind-mind fokozzák a mérgezés valószínűségét. Mindezeken kívül az időjárás is befolyásolja a kiürülési és lebomlási sebességet.

Annak ellenére, hogy mindezeket tudják a gyártó és forgalmazó cégek, nem adják közre a használati utasítás figyelmeztető rovatában. Sőt nem dolgoznak ki a talajtól függő dozirozást sem, pedig ez nekik jó lenne és nekünk is elfogadhatóbb lenne, mint a múlt évi helyzet.

Lám hiába szünt meg a neonikotinoid használat, a minisztériumi íjesztgetés ellenére mégis nőtt a napraforgó vetésterület, ráadásul a napraforgó mézhozam is nőtt. Nem hallok mérgezési panaszt a méhészektől, pedig kérdezek mindenkit, akit elérek. Úgy látszik, hogy a magyar időjárási viszonyok mellett még a legkötöttebb talajokból is elégséges mértékben kiürült a neonikotinoid. Biztosat persze csak mérések alapján lehet mondani, de azt meg tiltja a minisztérium.

Na látod ez az érvelés már jobban tetszett nekem. Tehát akkor azt mondod, hogy valószínűleg zugcsávázás sincs ? Arról szóló hozzászólásokat  tudnék mutatni, ha visszakeresnék.
Egyébként a rövidebb élettartamot elméletileg egy kumulálódó mérgezés is ki tudja váltani. Ekkor azonban nem a talajt, vagy növényt kell vizsgálni, hanem az elpusztult méhet. Hiszen ott nagyobb koncentrációnak kell lennie, ha a receptorhoz kötődött molekula kimutatható (a vizsgálat során leválasztható a receptorról). Azt is el tudom képzelni, hogy a különböző HQ értékek mögött egy irreverzibilis, illetve részlegesen reverzibilis kötődés állhat. Ekkor az alacsony HQ-val rendelkező szerek (nem betiltott) tartós kontaminációja (felszívódó szer) ugyanazt a hatást válthatja ki, mint a betiltott szerek. A rövidebb élettartamra van azonban egy sokkal egyszerűbb magyarázat: Nosema.

Én speciel mindenfelől azt hallom, hogy némileg kevesebb a napraforgó méz termés idén, mint tavaly, vagy akár tavaly előtt.
Nálam is, de ennek egyik oka, hogy tavaly ilyen mérleg állásnál még épp kezdett nyílni mellettem két tábla. Most úgy néz ki, meg vannak számlálva a napjai az összesnek a környéken.
Ezen kívül a mászkáló méhem is jóval több, mint tavaly.
Az ok egyszerű: zárt helyen teleltem(életemben először) és nem tudtam tartani a szükséges hőfokot folyamatosan. Volt fias a családoknál. Nagyobb atka létszámmal indultam a szezonnak. sajnos kiterjedt fiasoknál a Beevital csak gyérít, én meg amikor fent vannak a mézterek (ha van gyűjtés, ha nincs) elvből nem használok ütősebb mérget.
Ezért nagyobb most is az atka populáció, amit a csurgatások utáni számolások is igazoltak.
Épp még elbírja az állomány, de ha volna módom se mennék már későbbi napraforgóra, hogy leszedhessem minél előbb a méztereket és betehessem a Biovar500-at.
Szóval, bár így is szép eredmény néz ki a napraforgóból nálam, de meg se közelíti a tavalyi és tavaly előtti rekordokat.
Mivel a pozíciómból kifolyólag naponta úgy 10 méhésszel mindig beszélek, és természetesen, még ha nem ezért is hívnak, de persze szóba kerül ez is, így teljes bizonyossággal kijelenhetem hogy országosan is hasonló a helyzet.

Az a méhész, aki azt bizonygatja egy rovarölő szerről, hogy nem árt a méheknek, az egyrészt álságos, másrészt hülyének nézi a másikat. A méh egy rovar, a rovarölő pedig - mint a nevében is benne van - előbb vagy utóbb megöli a rovarokat, így a méheket is. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt hogyan és miként teszi, de azt állítani, hogy egy rovarölő szer nem árt a méheknek, nos egy igazi méhész, a méhek barátja ilyet nem ejthet ki a száján!

Adamez!
Szerintem nincs ilyen méhész, bármennyire próbálják is ezt egyesek beállítani. Az OMME-ben sincs ilyen méhész.
Abban van nézet különbség, hogy mennyire káros, több kárunk származik-e mint előnyünk a tiltásból, egyáltalán ez-e minden bajunk okozója, mint azt szintén egyesek előadják? Én biztos vagyok benne, hogy nem, de egy részt ez is hozzátesz. A kérdés, mekkorát?