Neonikotinoidok

Geddekas!
Egyetértek Veled- Veletek abban, hogy minél kevesebb mérget kellene használni, és a mérgezéseket alaposan ki kéne vizsgálni. A hogyan-hoz sajnos nem tudok hozzászólni, ehhez nem értek...
Arra emlékszem, hogy gyermekkoromban a paradicsomot nem permeteztük. Nem hatalmasodott el rajta gombás betegség, nem ették meg a bogarak. Mi ettük meg. 
A fajok betegségekkel szembeni fogékonysága szerintem összefügg az emberi kapzsisággal. Minél többet termelni egységnyi területen, minél kevesebb élőmunka ráfordítással, ezért több vegyszerhasználat, stb... Ez egy ördögi kör. Lehet, hogy a kevesebb több lenne... 
Irido!
A kreativitást nagyra értékelem. Szerintem a kreatív ember olyan nézőpontból is megvizsgálja a dolgokat, ami másoknak eszébe sem jut. Az agyában régóta rakosgatott információkat képes leporolni, összefüggésbe hozni friss adatokkal.
Egy jó ötlet aranyat ér. Azután a jó ötletet végig is kell vinni a megvalósulásig. E kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja, de ez nem baj.

Arisztaiosz álláspontja egyértelmű. Szerinte a neonikotinoidok csak a szabályok betartásának megszegése esetén mérgezi a méheket. Ettől eltérő álláspontot tőle nem olvastam, sőt még halvány utalást se tette arra soha, hogy a szabályos felhasználás esetén talán mérgezheti a méheket. Ő egyértelműen Csorba Csaba mellé sorolandó, azzal a különbségtétellel, hogy Ő rendkívül mocskos hangnemben képes írni azokról az emberekről, aki nem osztják az Ő véleményét, míg Csorba Csaba nem.

Ata!
Pontosan úgy gondolom én is, ahogy írod. A végén pedig a lényeg. A kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja. Szerintem ezt ki is lehet terjeszteni. Az egyes embernek csak piciny részletekre terjedő tehetsége van. Ezek szintéziséből viszont képes összeállni egy nagy egész.

Rész szerint valók vagyunk. A kis részek összekapcsolódását, a szintézist gátolja ha egymásra sarat dobálunk, személyeskedünk. Falak képződnek, ez a fő gond ezzel. Ezért jó és célravezető a tárgyilagosság.
Mindez a neonikotinoidok, a kreativitás, az információk megosztása, az összefogás mentén jutott eszünkbe, eszembe... Elnézést, hogy ilyen "messze" kalandoztam.

Geddekas!

A kreativitást nagyra értékelem. Szerintem a kreatív ember olyan nézőpontból is megvizsgálja a dolgokat, ami másoknak eszébe sem jut. Az agyában régóta rakosgatott információkat képes leporolni, összefüggésbe hozni friss adatokkal.
Egy jó ötlet aranyat ér. Azután a jó ötletet végig is kell vinni a megvalósulásig. E kettőt nem mindig ugyanaz az ember csinálja, de ez nem baj.

A megvalósuláshoz türelem,együttműködési készség is szükséges,szerintem ebben az esetben ez teljesen hiányzik.

Meg kell nézni Obama idevágó programját,minden minisztérium még a védelmi is benne van.
Az egyoldalú és főleg politikai alapon meghozott tiltások nem hozzák a várt eredményt.

Az alábbi hölgyet ajánlom figyelmetekbe(tudom volt már),Ő nem divatból vagy  népszerűség miatt foglalkozik
a méhekkel.
http://www.ted.com/talks/marla_spivak_why_bees_are_disappearing?language=hu

 

Nem a türelem az elsődleges ennek a problémának a megoldásában, hanem annak felismerése, hogy mekkora veszteséget jelent az államnak a méhészeti ágazat évenkénti vesztesége. A Magyar Kormány lát néhány statisztikai adatot, továbbá látja az OMME hivatalos véleményét. Ezek alapján szerinte nincs probléma. A legszomorúbb, hogy nemzetközi szintéren is ugyanezt képviseli. Itthon a Magyar Kormány és az OMME módszeresen agyagba döngöli azt, akinek más a véleménye, aki problémát lát.

Pl. A gyártóval forgalmazóval karöltve hangoztatja a Magyar Kormány, hogy további kutatások kellenének annak megállapítására, hogy milyen kárt okoznak a méheknek a neonikotinoidok, ugyanakkor nem hajlandó kutatási feladatként előírni ezt a feladatot egyetlen tudományos műhelynek sem, pedig ezt kérik a kutatók. Az OMME pedig követve a Magyar Kormány "utasítását", szintén nem ír ki olyan kutatást, amiből bármi is kiderülhetne. Azért írok idézőjelet, mert nem írásban, hanem színfalak mögött burkoltan, fehér asztal mellett koccintva történnek ezek a dolgok. Ráadásul cserébe a Kormány ad koldusfilléreket, mint a "de minimis" keret (36 méhész vette igénybe), akkor a mostani "vis major" keret, amelyek tipikusan a lojalitás erősítését szolgálják és az OMME holdudvar pénzügyi helyzetét javítják. Ehhez a koccintásos történethez tartozik a 20 mFt-os Tóth Péter féle monitoring vizsgálat, a nyilvánosság teljes kizárásával szétosztott 50 mFt-os tudományos kutatási keret.

És mindeközben nincs felmérve és kiszámolva Magyarországon a mérgezések miatti ágazati veszteség, a magyar méhállománynak a megporzás révén nyújtott nemzetgazdasági haszna és még sorolhatnám csak azokat a szempontokat, amiket pl. USA Kormányzata évek óta rendszeresen, szisztematikusan felmér.

Türelem? Tudod a kardot nem én húztam ki, sőt sokáig türelemmel viseltem a támadásokat. Nem akarok ezer családos méhész lenni. Nincs meg hozzá a fizikai erőm és tőkém sem. Nekem a Jó Isten a probléma átlátó és megoldó képességet, a kutatás fejlesztés adományát osztotta. Ezen kívül a sorsom magával hozta a demokratikus döntéshozatal megismerését és sikeres alkalmazását. Ezeket a képességeimet szeretném értelmesen hasznosítani.

Bross lemondása után nem sok idő múlva megkerestem Fekete Józsefet az ideiglenes elnökünket tudományos kutatási javaslatokkal. Akkor még abszolút nem szóltam bele az OMME szervezeti ügyeibe. Az OMME IB-ben Úgy verték le a javaslatomat, mint vak a poharat. A Mészáros Lacit szintén megkerestem a megválasztása után, hasonlóan tudományos kutatási javaslattal. Az OMME IB ugyanúgy viselkedett.

Akkor kezdtem konfrontálódni az OMME jelenlegi vezérkarával, amikor a neonikotinoid ügyben nyilvánvalóan helytelen nyilatkozataik megjelentek és ezt semmilyen józan érv hatására nem voltak hajlandók megváltoztatni, sőt személyeskedő mocskolódó kampányt indítottak. Beláttam, hogy a jelenlegi OMME vezérkar nem érdeket képvisel, hanem koldul és vállaltam a  közösséget azokkal a méhészekkel, akik hasonlóan gondolkodnak és segítem a munkájukat. Mi méhészek nem vagyunk koldusok. Nekünk nem alamizsnára van szükségünk, hanem tisztességes termelési feltételekre és tisztességes érdekképviseletre.

Ez szép volt Geddekas!
Különösen a vége!
Józan, átgondolt írás.
Nyomtam egy tetszik gombot!
Üdvözlettel: Nagyernyei Attila

Az alábbi hölgyet ajánlom figyelmetekbe(tudom volt már),Ő nem divatból vagy  népszerűség miatt foglalkozik
a méhekkel.
http://www.ted.com/talks/marla_spivak_why_bees_are_disappearing?language=hu

Kedves bükk, köszi, hogy megosztottad a linket! Nagyon tetszett az előadás, nyílt és lényegre törő, semmi felesleges mellébeszélés.

Nem vagyok egy vitatkozós típus, és éppen ezért nem is terveztem, hogy hozzászólok ehhez a témához, de talán az előadás hatására mégis leírnám mit gondolok erről az egész rovarölős témáról. Szerintem egy méhésznek sem lehet opció bármilyen rovarölő szer mellett érvelni. Az a méhész, aki azt bizonygatja egy rovarölő szerről, hogy nem árt a méheknek, az egyrészt álságos, másrészt hülyének nézi a másikat. A méh egy rovar, a rovarölő pedig - mint a nevében is benne van - előbb vagy utóbb megöli a rovarokat, így a méheket is. Azon lehet vitatkozni, hogy ezt hogyan és miként teszi, de azt állítani, hogy egy rovarölő szer nem árt a méheknek, nos egy igazi méhész, a méhek barátja ilyet nem ejthet ki a száján!

A méhek ma:
- rovarölő szerrel szennyezett viaszból készült műlépből építik a lépeiket,
- rovarölő szerrel szennyezett virágport és nektárt fogyasztanak,
- rovarölő szerrel védekezünk az atka ellen
- rovarölő szerrel kezelt répacukorból készített cukron teleltetjük őket.

Csoda, hogy tűnnek el? Csoda, hogy nem teljesítenek úgy mint egykor, amikor még milliónyi virág pompázott a réteken és a domboldalakon? Csoda, hogy még mindig léteznek!

A méhek fantasztikusak, de vajon mi is azok vagyunk?

Sziasztok!

Az előző hsz-al 100%-ig egyet értek!

Nb18

Én is! NB 18!
Nagyernyei Attila

 Nekem a Jó Isten a probléma átlátó és megoldó képességet, a kutatás fejlesztés adományát osztotta. Ezen kívül a sorsom magával hozta a demokratikus döntéshozatal megismerését és sikeres alkalmazását. Ezeket a képességeimet szeretném értelmesen hasznosítani.

Eddigi méhészeti kutatási eredményeid?
Lehet hogy lemaradtunk róla,de eddig csak a rakodókasról vagy ismert.
A kutatás meg nem alapvető jog,hanem manapság pályázaton szokás megnyerni.
A Greenpeace miért nem támogat,miért mézvizsgálatokra költöttek inkább?

"demokratikus döntéshozatal....."-ról,ez irányú tevékenységed egy másik egyesületnél már kiütötte a biztosítékot!

adamez!

Nekem még volt szerencsém akkor méhészkedni amikor még elvétve termeltek repcét és
napraforgót,mégis szépen termeltek a méhek.
Azóta sok évtized eltelt és minden körülmény megváltozott.
A mai mezgaz. elképzelhetetlen vegyszeres növényvédelem nélkül,nekünk méhészeknek szükségünk van az
általa nyújtott méhlegelőre.
Enélkül már méheink és mi méhészek is képtelenek lennénk boldogulni.

bükk, teljesen egyetértek veled, én is így látom. Nekünk, méhészeknek kell alkalmazkodnunk a körülményekhez. Hiábavaló azon ábrándozni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság varázsütésre ökológiai alapokra helyezné a működését. Ekkora méretekben ezt nyilvánvalóan nem is lehetne kivitelezni. Mindazonáltal elég abszurdnak érzem, hogy egyes méhészek milyen nagy vehemenciával és lelkesen érvelnek bizonyos rovarölő szerek mellett. Szerintem nem érdemes arról vitatkozni, hogy melyik rovarölő szer jobb vagy rosszabb a másiknál. Sokkal fontosabb lenne arról beszélni, hogy mi méhészek hogyan enyhíthetjük azokat a károkat, amelyeket a méhek a rovarölővel szennyezett kultúrákon elszenvednek? Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk? Mérgek vannak és lesznek, sajnos ilyen világban élünk, ehhez kell alkalmazkodnunk.

Hogyan alakítsuk át a technológiánkat annak érdekében, hogy a méheink egészségi állapotát a lehető legjobb szinten tartsuk?

Például úgy, hogy nem vándorlunk olyan kultúrára, melyet rovarölővel védenek meg. Meg nem irtunk atkát. Hiszen az is rovarölő. Szerinted. Egyébként atkaölő. Az  amitráz. A fluvalinát rovarölő is. De ha azzal védekezel, akkor azért tűnnek el a méheid. De nem a rovarölő hatása miatt, hanem azért, mert már nem hat az atkára. Az ördög a részletekben van. Az a világ elmúlt, amikor az emberiség megengedhette magának azt, hogy ne használjon vegyszereket. Ma már a sok rossz közül kell kiválasztania a legkevésbé rosszat. Nem tudsz Magyarországon elmenekülni olyan helyre, ahol 5 km távolságon belül ne lenne rovarölővel kezelt terület. Ha megpróbálsz minél messzebb menni egy ilyen helytől, az rosszabb, mintha mellette lennél, mert akkor legalább meg tudod nézetni, hogy mitől pusztultak el a méheid. Ha távol vagy, akkor haza sem érnek a méheid.

Bükk!

Eddigi méhészeti kutatási eredményeid?
Lehet hogy lemaradtunk róla,de eddig csak a rakodókasról vagy ismert.

2008-ban tértem vissza a méhészethez.

Ha csak a rakodókassal foglalkoznék, már akkor tettem olyat, amit fel fog jegyezni a magyar méhészeti szaktudomány, ugyanis a szabadépítményes méhészkedés Magyarországon kihalt a paraszti kúpos kasok eltűnésével és az általam kifejlesztett rakodókassal éledt újra. A nyugati világban ez a típusú méhészkedés soha nem halt ki. Legerőteljesebben a bioméhészek és azon belül a biodinamikus méhészek dolgoznak szabadépítményes kaptárokkal. Az én indíttatásomra Magyarországon mostmár többféle szabadépítményes kaptárral van próbálkozás, pl. másolják a nyugati kaptártípusokat, így a TBH-t is, amiben a méhészkedés hasonlít a fekvő NB kaptárhoz, csak éppen szabadépítményes változatban.

Végeztem oxálsavas kísérleteket, hogy milyen hatékonysággal írtja a körülményeink között az atkát. Ez nem egyéb mint adaptáció, hiszen megismételtem külföldi kísérletet, de tanulságos. Eredmény: Az oxálsavas csurgatás kiváló és tartós atkaölő hatást eredményez és nem munkaigényesebb, mint egy amitrázos sorozatkezelés.

Feltérképeztem a neonokotinoid ügyet. Szakirodalmi kutatást végeztem és megtaláltam a legfontosabb okokat, ami miatt a méhekre veszélyes ezeknek a molekuláknak a csávázószerként való alkalmazása. Ezzel nem találtam ki különösebben újat, de magyar nyelven a magyar méhészek körében ezek nem voltak ismertek. Tudomásom szerint a neonikotinoidokkal kritikai jelleggel eddig rajtam kívül senki nem foglalkozott Magyarországon. 

Ami újat letettem a neonikotinoiddal kapcsolatosan, az a mérgezés gyanúja esetén mintavételezésről alkotott kritikám. Növényvédős szakemberek és állatorvosok is elismerik, hogy helyes az álláspontom ebben. Ki is dolgoztam egy új mintavételezési mód elveit és dolgozok a végrehajtás eszközén ma is.

A tudományos munka kötelező része az ismeretterjesztés. Rendszeresen írok cikkeket és tartok előadásokat. Részt veszek az OKJ méhészképzésben is.

Tettem mindezeket eddig úgy, hogy egyetlen fillér kutatási támogatást nem kaptam sehonnan.

A Greenpeace nem tudományos kutatóintézet, a környezetvédelmi érdekek képviselete és védelme az elsődleges feladata. Sajnos ebben a vonatkozásban az OMME rendkívül sikertelen.

Tudomásom szerint a Greenpeace ebben az évben egy fillér pénzt se költött mézvizsgálatra. Amire te gondolsz, az Európa 17 országában a kereskedelemben kapható dísznövények pollenvizsgálata volt.

Bükk!
Az utolsó mondatodra a következő a válaszom: értelmes vitára kész vagyok, de a rosszindulatú megjegyzéseket mellőzd lécci. Tudod, hogy könnyedén viszonozhatom, de ha nem provokálod, nem kezdeményezed, akkor nem teszem. Ez itt nem a ződ méhészfórum és itt nincs Titkos Moderátori Társaság.