Mi történt 2016 szeptember 29-én az OMME elnökségi ülésén 15 óra után?
A hangnem nem változott. Heves és rosszindulattól se mentes légkörben zajlott az ülés. Ez már azért is nagy kár, mert ilyen légkörben nem lehet észérvek alapján vitatkozni és dönteni. Olyanok is lettek a döntések. Már amiben egyáltalán születtek döntések. Az MMNP és vele összefüggő ügyek megtárgyalása következett.
Első körben a marketing alapra érkezett támogatási igényekről születtek döntések. Tavaly a Gyulai mézfesztivál kapott 800 eFt-ot, de most 1,45 MFt igényt nyújtott be. Ezt az összeget még a HATOK csoportja is sokallta. Több körös vita után 1 mFt-os támogatást szavaztak meg. A nagykanizsai atkakonferencia is kapott támogatást.
Ezt követően Tóth Péter számolt be a monitoring munkáról. Változik Tóth Péter szemlélete. Vagy legalábbis úgy tűnik. Több olyan vizsgálatot végzett, ami a növényvédőszer kombinációk erős károsító hatására utal. Pl tiakloprid és egyes gombaölők együttes mérgező hatására utaló méhhullákat talált. Vizsgálták növényi részek, növényi epidermisz növényvédőszer tartalmát. Állította, hogy a mintavételi módszerei megfelelőek. Hát olyan részletességgel nem számolt be, hogy így látatlanban el is fogadhatnám. Mindenesetre Tóth Péter fejlődése tanulságos. Beszámolt arról, hogy mérési eredményeit növényvédősök által szervezett konferenciákon elő is fogja adni. Nem minden mintában, de azért valóban találtak különböző növényi részekben neonikotinoidokat és más növényvédőszereket is.
Ha már szót ejtettem a mintavételezésről, meg kell említenem, hogy Tóth Péter újra emlegette, hogy szerinte a hajnali mintavételezés nem kiemelkedően fontos. Tóth Péter három dolgot nem vesz figyelembe:
1.
A növények edény-nyalábjaiban tápoldatainak áramlása fajtól és napszaktól talaj víztartalmától is függ.
2.
A méhek hajnalban elsőként vízért mennek ki, továbbá felderíteni. Ha a felderítő méregtől út közben elpusztul, akkor a méhcsalád oda nem fog menni.
3.
A virágporszórásnak van napszakos ritmusa.
De hát Tóth Péter az OMME felkent papja a méhmérgezési ügyekben és mindenki más, főleg Csuja csak kötözködik. Ennek a véleményének a HATOk és Tomipapa nyomatékot is adott beszámolója során többször is.
Lehet, hogy Tóth Péternek igaza van, de a méheknek meg aztán végérvényesen, ugyanis az élő méhecske nem beszél, de a halott méhcsalád nagyon beszédes látvány.
Tóth Péter igyekezett kiharcolni egy levelet, amiben az OMME kinyilvánítaná, hogy úgy általában a neonikotinoid korlátozással egyetért, de a nagy értékű vetőmagok termesztőinek neonikotinoid használatát tudomásul veszi. Ebből is látszik, hogy Tóth Péter álláspontja neonikotinoid ügyben. Bross Péter egyértelművé tette, hogy már egy levelet írt az OMME, másik levélnek jelen helyzetben nincs értelme.
A derogációs témához Csuja László is hozzászólt. Elmondta, hogy inkább kártérítés járna azoknak a méhészeknek, akik kénytelenek elviselni a ezeket a vetőmagtermesztőket. És ennek kéne az OMME hangot adjon. A jegyzők levélben figyelmeztetik a méhészeket, hogy hol lesz neonikotinoid használat és annak 3 km sugarú köréből célszerű lenne elvándorolni. Nagyon meglepő volt az elnökség tagjainak a reakciója. A méhészek jogos igénye nem kapott még szóbeli támogatást sem. Szégyen!
Tóth Péter elmondta, hogy a lépekben atkairtó szerek maradványai az elsődleges szennyezők, de itt-ott még DDT is volt.
Mászkáló méheket is vizsgált Tóth Péter. Amitráz és tiakloprid volt a sláger. Hát igen, a tiakloprid csak papíron méhkímélő szer. Itt is a szerkombinációk szinergikus hatása a jellemző.
Következő napirend az Országos Vezetőségi ülés volt. A napirend kialakult. Nem lesz nagy durranás, hiszen véleményt formálhat, de döntést nem hozhat a testület. Szerintem a több mint 100 elnök véleménye döntő. Különösen pl a kft ügyében, de vajon kapunk-e ott tájékoztatást?
A következő napirend a tudományos kutatás volt. Az általános vita lényege az volt, hogy a tudományos kutatók igényei évről-évre nőnek, de az MMNP finanszírozási képessége nagyon korlátozott. Az OMME érdeke az, hogy alkalmazott kutatás legyen a prioritás. Tehát azokat a pályázatokat nem kell elfogadni, ahol nem látható a közeli alkalmazhatóság. Csuja László felvetette, hogy az elnökség mint laikus testület a prioritásokat meg tudja fogalmazni, de egy szakmai munkacsoportnak kell a pályázatok részletesebb vizsgálatát elvégezni. Végül kb 60 mFt összegű pályázatot fogadtak el és ezt fogja tovább vizsgálni a szakmai munkacsoport. Bross Péter eddig tiltakozott, de most elfogadta, hogy a tudományos munkák összefogására szükség lenne egy tudományos koordinátor alkalmazása.
Szó esett a mézes reggeli ügyéről. 100 000 példányban szórólap fog készülni a helyi akciók segítésére.
Nagyon nagy vita kerekedett és 4:4-es szavazással végződött Gabika sorsáról. Bross Péter érvelt Gabika alkalmazhatósága mellett, de hevesen ellenezte a kis és nagy Mészáros.
Az elnökségi ülés zárásaként még elhangoztak vélemények pl. Bross Péter elmondta, hogy elfogadhatatlan az alapszabály azon része ami szerint az elnök munkáltatói jogai töredékesek.