Na akkor!
Áthozom az előzményeket.Ezt írtam az időjárás rovatban:
“ Forgathatod Te is más is az Örösit!
Nem ez a döntő tényező.
Ma a méhészkedéshez szerencse kell.
Szerencse ahhoz hogy a környező mg.földeket ki műveli, mivel, mikor, hogyan mérgez, mit adnak a kezébe, mit vesz a kezébe.
Igen (egyesek) vannak még olyanok is akik ezt a természet és az emberiség elleni elkövetett bűnöket növényvédelemnek hívják.
Amikor kezdő voltam és ugattam a méhészetet könnyű volt méhészkedni, szaporítani, betelelni, stb.Mert más mérgek voltak.A maiak alattomos, sunyi ganyék.Hosszúhatású, lassan lebomló, tapadásfokozókkal és PAFS vegyületekkel (örök vegyi anyagokkal) teli szere.Ráadásul legtöbb esetben tankkeverékeket nyomnak ki, magyarul össze-vissza keverhetik egy-két kivétellel a mérgeket, amiről ugye senki nem tudja milyen hatása lesz.
Nyilván mindezek miatt kell ma “toppon” lenni.
Nagyobb tudás kell, mint 30-40 éve.
ÉS EZ SE ELÉG!!!
Most már kevesebb atkát viselnek el a családok, mert a mérgektől betegek, gyengék az egyedek.
Mint az embernél is, legyengült egyedet elviszi a vírus, Nosema és kitudja milyen nyavalya.
Tavaly csinálhattam volna bármit!
Akkor sem volt atkánk ősszel
Azért pusztultak 24-25 telén, lettek gyengék a családok, már ősszel is, mert nyomták ki a szajrét a kukoricára, napraforgóra.Ki tudja mit-mit nem!Mivel közel 30 helyen tartjuk a méheket, látom, hogy csak ez számít.Egy ugyanazon röpkörzetben lévő telephelyeknél az egyik jó telelt, a másik telepen alig élte túl.Ugyan úgy kezelve mindenféle tekintetben.
Most szuperül telelt be a telephelyek nagy része, és kis része gyengén.Na vajon miért van gyenge banda is.Jönnek a magyarázatok, mert ott kevesebb volt a virágpor, stb.
A frászt!
Ott sem volt atka november elején, ott is megkaptak tőlünk mindent.Csak sajnos azoka a mérgeket vagy keverékeket is a parasztoktól, amik jobban károsítanak.
Szóval nem Tőlünk függ a méhek erőssége a legtöbb esetben.
Ha valakinek még mindig, még ma is kétségei vannak a növényvédőszernek nevezett mérgek károsságáról, iszonyatáról akkor figyeljen.A napokban teszek fel egy két cikket.
Az időjárással kapcsolatban egyetértek Veletek.Nagyon jó lenne ha maradna még jó darabig a hideg.De nem fog.A klímaváltozás is betesz az ágazatunknak.
Csányi Anti”
Neo kérdése:
“ Ott sem volt atka november elején, ott is megkaptak tőlünk mindent.Csak sajnos azoka a mérgeket vagy keverékeket is a parasztoktól, amik jobban károsítanak.
Anti!
Isten bizony nem értelek. Mit kaptak azok a méhek a gazdáktól novemberben? Miről gyűjtöttek? Volt zöldítés? Szabad a zöldítést vegyszerezni?”
A válasz!
Remélem nem bántódsz meg.
Nem szeretném, tisztellek a neten korrekten, mások tiszteletben tartásával írsz.
“Isten bizony” nem értem miért nem látod, hogy miért szerencse kérdése ma a méhészkedés, miért nem értesz.
Az persze egyértelmű, hogy nem írok eléggé érthetően.
Azok a családok amik télen gyengék, ahol tavaszra eltűnik a népesség jó része ,azok a családok már ősszel sincsenek rendben.
Nem NOVEMBERI a probléma!!!
Csökkent népesség, kisebb méhek jellemzik az ilyen családokat, akár az adott egész telephelyet.Beteg egyedek —> beteg családok.
A probléma gyökere a napraforgón és lehet, hogy még nagyobb részben a kukoricán használt vegyszerek.A méhek a száraz nyarainkon, az említett növényeken kívül nem igazán tudnak más virágporhoz jutni, ebből van bőség.
Sokszor, egyre többször zsong a kukorica.
Most jönnek a könyvek és a tudás.
A napraforgó-kukorica virágzásakor fölnevelt méhek lesznek a téli méhek dajkái.Minden könyv, atka elleni stratégia arról szól, hogy ezen méhek egészsége ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE a hosszú életű téli egyedeknek.
De hogyan lenne jó, egészséges dajka ez a méh, amikor a szántóföldeken agyon mérgezik a napraforgót és a kukoricát, aminek egyenes következménye, hogy virágporukon felnevelt méhek, beteg, dajkálni korlátozottan képes, sokszor kicsi, roncs egyedek lesznek.
A kaptárakat megtömik vegyszeres virágporral.Ráadásul július végén, augusztus elején, jórészt ezzel eteti a sérült, nem teljes értékű dajka a téli méhet.
Úgy jó 25 éve a vegyszerek mások lettek
Ezt írtam fentebb:
“30-40 éve más mérgek voltak.A maiak alattomos, sunyi ganyék.Hosszúhatású, lassan lebomló, tapadásfokozókkal és PAFS vegyületekkel (örök vegyi anyagokkal) teli szerek.Ráadásul legtöbb esetben tankkeverékeket nyomnak ki”, aminek a hatását senki nem tudja.
Megváltoztak a felhasznált mérgek.
Meggyőződésem, hogy a régi, taglózó szerek is jobbak voltak, levitte a méhet, de nem került be a kaptárba.A családok a következő generációkkal regenerálódtak.Úgy 25 éve megváltozott minden.Azóta lettek általánosan használtak a mai gombaölő szerek, lehet Ők a hunyók!Vagy az is lehet, hogy a mérgek összetett hatása.Szubletális dózis öli meg az egyedet.Lassan, módszeresen!”Egyszer-csak”
De(!), csak a méreg a döntő, ahogy fentebb leírtam.
“Isten bizony” mit nem lehet érteni ezen, miért kell ebbe belekötni:
“ Egy ugyanazon röpkörzetben lévő telephelyeknél az egyik jó telelt, a másik telep családjai alig élték túl a telet.Ugyan úgy kezelve mindenféle tekintetben.”
Sokszor egy telephelyen belül is különböznek a családok, hát még a kettő akár közeli telep esetén.Egyik részük egyik táblára jár másik részük másik táblára.Sokszor attól függ, hogy melyik nyiladékon repülnek, egyszerűen más táblára “tájolnak”.Egyiken ilyen, másikon olyan a méreg.Annak is látnia kellene ezt a problémát aki egy helyen tartja a méheit!
Nem sok kedven van körmölni ellenszélben.
Úgyhogy egy időre megint zárul “Miki mókatára!”
Az ígért cikkek sem kerülnek fel!
Aki még ma sem látja, hogy a legnagyobb ágazati probléma a fékevesztett vegyszerezés, az csak néz!!!Elég bizonyíték az a rengeteg ganyé, amit egykoron szuper biztonságosnak neveztek ki, ma meg be vannak tiltva, mert közben bebizonyították rettenetes károsságukat.
A méheink és a természet tökéletes, az ember tesz mindent tönkre.
Csányi Anti