Mai állapot nulla mászkálás , magas nosema spóraszám , látványos elnéptelenedés !!!!! A családoknál több keret gesztenye virágpor és valamennyi friss méz és vastag fedett mézkoszorúk !
Ezzel ugye alátámasztani akartad azt, amit leírtam? Nosema jelenlétében tapasztalható elnéptelenedés, ami rovarirtók jelenléte esetén a többszörösére emelkedik. A nulla mászkálás pedig azért van a magas Nosema spóraszám ellenére, mert a BQCV valószínűleg a poszméhektől került át a mézelő méhbe, hiszen ott is kimutatták. Mely azért lényeges, mert ott az alacsonyabb hőmérsékleten történő szaporodáshoz szokott, tehát a méhek esetében is csak a kora tavaszi időszakban tud szaporodni, ilyenkor nem (persze az időjárástól függ, hogy mennyire hidegek pl. az éjszakák.) A Nosema ezernyi injekciós tűként szerepel, amellyel beviszi a vérkeringésbe a bélben lévő vírusokat.
Először bevitték az acetamipridet a kaptárba a virágporral és a nektárral azt megették és megetették az álcákkal és utána lett belőle mászkálás/szubletális mérgezés / !
Ugye itt logikai probléma van. Miként tudta úgy bevinni, hogy közben saját magának nem lett baja? Én azt állítom, hogy annyira gyenge méreg, hogy sokszor kell kimenni érte, hogy eltűnjön a kaptárból. Ugyanis a kísérletek, és a saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy a neok a tájékozódást zavarják meg. Az én esetemben is, és a kísérletben is, a mérgezett méhek a kaptáraktól 100-200 méterre oldalt gyülekeztek a bokrokon. Nálam kukorica vetés porfelhőjébe szálltak a méhek. De hallottam ilyen porfelhőben közvetlenül, azonnal elpusztult méheket: az elpusztult méhek egy sávban a méhes előtt kirajzolták azt a légifolyosót, ahol a vetésen túlra szolidágóra jártak (repce vetése idején). Ezek sokat kaptak a keményebb (csávázószeres) neokból. Persze az nem zárható ki, hogy többszöri kimenetel utáni eltévedés van, eközben az álca fogyaszt a neos virágporból, mézből, és kialakul nála szubletális mérgezés. Azonban ebben az esetben minden frissen kikelt méhnek így kellene viselkednie, tehát nem lehetne egészséges méh, hanem csak mászkáló. Amennyiben a méhészet méhei ugyanazt a táblát látogatják. Márpedig nálam nemigen van választási lehetőségük.
Most már nem csak a nosema hanem az EFB is globális mértékü pusztítást végez !!!! Több kutatás a boszkalid nevű gombaölőszert nevezi meg az EFB elterjedéséért és a téli méhpusztulások okaként !
Az EFB alatt az európai költésrothadásra utalsz ugye? Nos azt a Melisococcus pluton nevű baktérium okozza. Egy növényvédőszer miképpen tudja a téli méhpusztulást előidézni? Ugye ez a betegség abban különbözik a nyúlóstól, hogy itt 100 százalékban a nyitott fias betegségéről beszélünk. Nyúlósnál hozzávetőlegesen a fele a nyitott fias, a fele a zárt fias. A nyitott fias megbetegedése nem okoz gondot, mert a méhek egyben ki tudják venni a sejtből és eltávolítják, nem marad utána spóra. Ahogyan a nyúlós esetén is így van a nyitott megbetegedése esetén. A nyúlós azért tud fennmaradni, mert a zárt fias elhalását későn észlelik, kibontják, el is távolítják, de ahogyan levegő éri, elkezd spórásodni. Itt a sejt alján marad spóra, mert nem tudják egyből kiszívni a szétesett álcát. Ezt a kórlefolyást bizonyítja az, hogy azok a nyúlós törzsek, amelyek esetében 1-2 százalék a fedett fiasban elpusztuló álcák aránya, a többi (98-99%) már a nyitott fiast állapotban pusztul el, már csak laboratóriumban találhatók meg. Ugyanis annyira gyorsan szaporodnak más törzsekhez képest, hogy korábban elpusztítják az álcát. Ezzel azonban maguk alatt vágják a fát, mert a nyitottat a méhek spóra visszahagyása nélkül el tudják távolítani. Ez ugyebár a helyzet az európainál is. Az azért tud fennmaradni (hiszen a méhek öngyógyítással meg tudják szüntetni a betegséget), mert a kaptáron kívül is életben tud maradni valahol. Ez lehet éppen a virágzó növény is. Amit gombaölővel permetezve akár baktérium szaporodás irányába tolja el a rendszert. Tehát ezt a lehetőséget nem zárnám ki. Vagyis tavasszal, nyáron, ősszel el is tudom képzelni, hogy ez igaz. Csak a téli méhpusztulás nem fér bele nekem a képbe. Az persze elképzelhető, hogy a masszív külső utánpótlás miatt oly mértékben legyengül a család a sok elpusztult fiasítás miatt, hogy a takarító tevékenységet már nem tudják elvégezni. Azonban ekkor ez nem a téli méhpusztulás oka, hanem sokkal korábbi történet. Azok a családok már ősszel is nagyon betegek voltak, tehát akkor lehetett volna mondjuk antibiotikus kezelést adni (és a következő évben nem termelni mézet). De ez messzire vezetne.