Egy asztalhoz ülnek az elnökkel, és amikor felállnak megy a telefon, hogy....jó úton járunk, kiakasztottuk Brosst, nem sokáig fogja bírni.
Bross az OMME-ban vált "felnőtté", itt szocializálódott, ezért a bozótharc művészetét kitűnően ismeri és igyekszik ezt jól alkalmazni. elfárad az egy elnökségi ülések végére, de nagyon ritkán veszíti ell a csatát. Célja, hogy leválasszon Mészárosról egyes lényeges kérdésben néhány embert, hogy a rövidtávú céljait elérje. Így érte el, hogy Lászlóffy és Fekete átállt az Ő oldalára a hivatalvezető Mészáros József kirúgásakor. Miért tudta a két embert átállítani a saját oldalára? Mert mindenki tudja, Bross is, hogy ennek a két embernek az elnökségi tagsága és a szaktanácsadói pozíciója összeférhetetlen egymással. Nyilvánvaló, hogy Bross elbeszélgetett velük erről. És mind a két ember tudja, hogy Bross az összeférhetetlenség címén bármikor felbonthatja a szaktanácsadói szerződésüket.
Feltételezhetően a valamit valamiért megállapodás feltétele Mészáros Józsi feje volt. Nézzük a szavazási matematikát. 11 tagú az elnökség. Az első szavazásoknál a frontvonalak szépen megmutatkoztak és rendre 6-5 arányban Mészáros csapata volt fölényben. Viszont lehetett látni a kezdeteknél, hogy Bross oldala stabil, de a másik oldalon vannak leváltható és leválasztható emberek. A három szaktanácsadó bent van az elnökségben Mészáros Laci oldalán jutott be és mellette szavazott és ők a klasszikus összeférhetetlenség tipikus esetei. Ezen ok miatt ők zsarolhatók, leválaszthatók Mászárosról, sőt adott esetben még cserélhetők is. A cserét pedig szépen le lehet játszani előre. Vagyis, ha bármelyik kiesik, akkor nagy eséllyel Bross párti ember kerülne be az elnökségbe. Ez magabiztosságot is ad Péternek.
Tehát három személynek összeférhetetlenség miatt lóg állandóan Damoklész kardja a feje felett. Ebből kettőt Bross maga mellé állított.
Tóth Péter egyértelműen szemben áll Brossal, de Brossnak mindaddig szüksége van és lesz Tóth Péterre, amíg a neonikotinoid ügyben a minisztérium álláspontja az marad ami eddig. Vagyis addig, amíg a Bayer-Syngenta lobbi erős a minisztériumon belül. Jelenleg egyértelműen érdeke Brossnak, hogy boxzsákként megtartsa Tóth Pétert a szaktanácsadói és elnökségi székben. De, ha veszélyessé válik számára a helyzet itt az OMME-n belül, bármikor odadobhatja áldozatként Tóth Pétert a méhészek közösségének és rámutat, "Nem én Bross Péter, hanem csak és kizárólag ez a gonosz Tóth Péter" a felelős azért, hogy a méhészek érdekképviselete nem lépett fel és nem lép fel a méhmérgező vegyszer lobbi ellen.
Tóth Péter elnökségi tag és szaktanácsadó átlátja saját összeférhetetlen helyzetét és ezért február óta az elnökségen belül a neonikotinoiddal kapcsolatos álláspontján változtatott. Februárban és most ősszel is jelezte Tóth Péter az elnökség tagjai felé, hogy a minisztérium óriási engedményeket tett a méreglobbinak. Ezért az engedményért már nem lehet felelőssé tenni Tantó Sándort se (nyugodjon békében!), holott korábban egyértelműen ő navigálta a méreglobbi ügyeit a minisztériumban.
De visszatérve a lényegre.
Nem azzal kellene foglalkozni elnökségi üléseken, hogy az egyik fél hogyan készítheti ki a másik felet, pedig ezt a semmit érő küzdelmet láthatóan mind a két fél nagyon élvezi, hanem a termelő méhészek közös érdekeit kellene védeni. Hát erre sajnos nagyon kevés időt fordítanak. Ha fordítani akartak volna időt az érdekvédelemre, akkor mind a két fél eljött volna a szeptemberben szervezett neonikotinoid elleni tüntetésre.
Ilyen állapotban van az OMME vezérkara.