Valóban az NB18-as kaptáraim úgy készültek, hogy mindkét rövid oldalon alsó kijáró legyen. Két kaptárt rakok szorosan egymás mellé, a tetők egymás felé nyílnak. A kétkaptáras blokkok között 50-60 cm hely van, ez elég arra, hogy odaférjek a kaptár elejéhez is, ha szükséges. Az állomány nagyobbik része meleg építményes kaptárban van, de használok 14 db Cicatricis féle fészekmézkamrás kaptárt is. Mindenről feljegyzést készítek, így pontos képem van arról, hogy melyik családot hányszor, hogyan kellett kezelni, melyik mennyi mézet és viaszt termelt és hasonlók. A hideg építményben is ugyanúgy fejlődnek tavasszal a családok, mint meleg építményben. A meleg építményben is ráhordanak a fészekre, akác után ugyanolyan szétzilált a fészek, mint az anyarács nélküli hideg építményű kaptárban. Eddig a meleg építményű kaptárban nem használtam anyarácsot, de jövőre fogok, és hátra zárom majd az anyákat, mint a fészekmézkamrásokban. Akác után a fészekmézkamrásokban hátul 5 keret szép fiasítás van és egy mézes-virágporos. Elől 12 keret, amelyből általában 10-et szoktam pergetni, a leginkább virágporos 2 keret a családoknál marad. Amikor elveszem a mézes kereteket, a hátsó részt azonnal előre rakom, és megtűzöm már kipergetett keretekkel. A többi kipergetett keret hátra kerül. Nem kell anyát keresni, és biztosan nincs fias a méztérben. Halad a munka. A meleg építményű kaptárban, anyarács nélkül a fészek 11-13 keretre is kiterjedhet, de nem táblás. A méhek minden megüresedő helyre mézet pakolnak, kiszorítják az anyát (a fiatalt kevésbé, de azért ott sem sokkal jobb a helyzet). Ezért innen csak 5-7 keretet tudok pergetni, és a fészket rendbe rakni is macerásabb. Ráadásul pergetéskor anyát kell keresni, ha nem akarom vállalni a kockázatát annak, hogy esetleg megsérül a mézelvételkor. Összegezve: akác végére nem lesz több fiasom, viszont kevesebb mézem lesz, ha nem használok anyarácsot. Az sem túl szerencsés, hogy a rajzási időszakban az anya nincs korlátozva, mert bölcsők tekintetében sokkal több keretet kell átnézni. A fészekmézkamrásban csak átfutom a hátsó szakaszt, az elsőt fel sem nyitom. A meleg építményben viszont szét kell szednem az egész családot, és egy sokkal több lépre kiterjedő fészket kell átnéznem. Az akácon a Cicatricis féle fészekmézkamrás kaptár nagyon jól működik, erre lett kitalálva. Az év többi részében a fix anyarács útban van, és a méhek is folyton lépnyelveket húznak rá, amit macerás eltávolítani. Ráadásul kevesen készítenek ilyen kaptárt, és drágább is az előállítása. Úgyhogy az új kaptáraim meleg építményűek, de most már csak anyaráccsal tudom elképzelni a használatukat. Ez az én tapasztalatom, lehet hogy valamit elrontok, vagy nem sikerült ráéreznem, de szerintem akácon korlátozni kell az anyát, különben kevesebb lesz a méz, és sokkal több a munka.
Ajánlom mindenkinek elolvasásra Cicatricis Géza: A méhészkedés gyakorlata című könyvét. A módszere világos és pofonegyszerű, igazodik a méhcsalád ösztöneihez. A kaptárjának az egyetlen hibája szerintem az, hogy csak az akác legjobb kihasználására koncentrál, a kisebb hordást biztosító fajtamézek termelésére nem alkalmas. Ez érhető is, mert abban az időben, amikor a könyv íródott, az akác volt az egyetlen olyan mézelő növény, amelyből elvehető felesleget lehetett remélni.