Kaptártípusok összehasonlítása

Köszönöm a választ.

Robotur, Tirpákbokri!
 Köszönöm a válaszokat, illetve a képeket, akkor valószínűleg hanyagolom a bakhátas megoldást, mert valóban több tekintetből előnyösebbnek tűnik a "sima".  Az én két NB-24-es kaptáram egyébként ilyennel van felszerelve, viszont már egy hete (amióta újságpapírral is takarok) nincs visszatéve. Gondoltam ha fordítva visszarakom az összeszorítaná az újságpapír takarást, kiszorítva a levegőt, így rontva a szigetelő hatást.
  Felénk jellemzően inkább állóméhészetek vannak, ezáltal inkább mindenki csak a saját technológiáját ismeri, favorizálja. Érdekes, hogy az általam személyesen ismert 5 méhészből senki nem korlátozza sosem az anyát, tehát az sem aki akácra vándorol. Fekvőkaptárral méhészkedőkről beszélek nálunk ez az elterjedtebb. Én mindenféleképpen szeretném a Nagyernyei Attila által ismertetett módszert használni, és ehhez optimalizálni a kaptárakat. Ebben majd az Ő segítségét is kérem. Üdv! P

Az anyakorlátozás nagyon jó termelési módszer, de csak rövid időre alakalmazható, hogy a méhcsalád nyár közepére nehogy összeomoljon.

Péter!

Az anya korlátozása válhetőleg az időigényessége miatt szorulhatott a háttérbe. A nagy NB 24-es rendszerben pedig igen hatásosan lehet alkalmazni. Mondhatni, hogy ez a kaptár erre lett kitalálva. 2 család telel, és húzza fel a népet akácra. Nem részletezem, Zsidei, és Őrösi könyvében is olvasható a részletes leírása.
Bár megvalósulhat a hozamnövelés, de munkaigényes. Az anyák kikeresése, lerekesztése. Majd akác után a visszaállítás is szintén plussz munka. A méhészek zöme munkamellet méhészkedett, így minden, a repcére való vándorlás, a könnyítőpergetés. Az akácra vándorlás előkészítése, leszervezése. Mind erre az egy-két hétre öszpontosult. Na meg a munkahellyen a főnöktől kikönyörögni a szabadságot.  Vagy az esetlegesem még kötelező túlóráknak is eleget tenni. Szóval ezeregy okka lehett hogy sokan felhagytak, vagy eleve már nem is alkalmazták ezt a módszert.

De ezentúl jellemzően, a következö gondok szoktak előfordulni. Télen összemászik a két család, a választófal nem megfelelő állapota miatt. A termelés után az újra kettészedett család, még anyátlan része szintén visszamehet az anyás felébe a kaptárnak. Simán átgyalogolnak a közeli kijárók között. Ez előfordulhat akkor ha öregedö gyenge teljesítményű az egyik anya. Kaptársoron pároztatásnál nagyobb az eltájolás veszélye.

Felénk az Nb24-es kaptárakat fixen az egész évben kettéválasztva 2 család termeltetésére használják. 2x 12 keretes fekvő. Nekem mondjuk nem volt, nem lesz.

Felénk is használják így, bár szerintem nem a legelőnyösebb, egyszóval kicsi ez kettő családnak. De a legszebb, amikor szerintük az én 15- ös kaptáram a kicsi Volt nekem is belőlle tízegynéhány, a kezdésem éveiben vásároltam, mert a saját gyártást akkor több hónap betegség miatt kénytelen voltam kihagyni. De a megtapasztalás igénye is motivált.
Viszont még mindíg a szép emlékeim közzé sorolom, amikor a véletlen úgy hozta hogy az akáci vándortanyánkon közvetlen szomszédom volt egy idős méhész. Akki még a klasszikus jászsági módszerrel használta az NB 24-est. De nem is ez volt a fő, hanem az hogy sok  hasznos tapasztalatot adott át nekem, a beszélgetéseink során. Volt miről mesélnie, egy életnyi méhészkedés állt mögötte. Akkoriban sok vándortanyai hagyomány, szokás is élt még, amelyeket a fiatalabb generáció már meg sem ismerhet. Mert a "le.aszom a kaptárakat az erdőbe, és rohanok haza majd jövök ha pergetni kell" stílusban, ez már nem élhető meg. Mi lenne, ha még lombsátorban is kényszerülnének az erdőn élni. Mint a háború után, a méhészkedést újrakezdők nemzedéke.

Nekem is volt anno 24 keretes fekvőim. Errefelé is úgy "méhészkedtünk" benne, ahogy Kamikaze írja.   
Mondhatni barbár, nem tisztességes, szakmaiatlan dolog volt amit csináltunk. De akkoriban még minden más volt. Aztán voltak NB 18-asok. Ezeket már jobban szerettem. Egyszerű, jó kaptárok voltak. Ha majd már nagyon öreg leszek, akkor levezetésnek talán újra lesznek...

Nekem a Hunoron kívűl már több kaptártípusom volt. Meg van is. De a 24-es nálam verhetetlen! / Jó anya, egy család/.

Írhatnál a módszeredről, amely biztosítja folyamatosan ezt a jó anyát. Mivel a család "motorja" ez nem kétséges. Valamit tudsz, amit még talán az eleink sem. Néha akad egy kiugró képességű anya, szerencsés csillagzat alatt. Ennek a tulajdonságait rögzíted, örökíted?
 

Az anya nem az én nemesítésem, Marusinetz Árpádnak voltak jó krajnai anyái. Már írtam is, hogy a nemesítés a kutatók feladata, nem hiszem, hogy erre lenne időnk. A legjobb családoktól nevelhetünk anyákat, de ettől több a levédett krajnai fajta.

Ezt eddig is tudtam, pontosan ezért kérdeztem hogy honnan vannak az extra anyák. A nagy 24-es kaptár kapcsán volt már más is akki állította, hogy neki egy anya totál tolja  a 24 NB keretet az az belakja. Majd persze kiderült, hogy a volt egyszer- kétszer  egy egy olyan családom amely "majdnem".
Lehet hogy csak nekem logikátlan, hogy eleink miért is küszködtek kettő anyával hogy feljöjjenek akácra a méheik? Akkoriban pedig még többnyire később nyíllot az akác, kisebb volt a méhsűrűség, nem voltak vegyszerek. Sem tarlóhántás,  és még atka sem szívta a méheket.

Sziasztok!

Nekem is van néhány 24-es kaptáram, akácon 1 anyával üzemel, a másikat elveszem. Így tényleg fedi a nép az egész kaptárt, csak hát az nem egy anya "fészekalja".  Egy anya nem tudja akácra benépesíteni az egész kaptárt.

Nb18

Nem is kell, hogy teljesen benépesítse. Ha van 9 keret fiasa és 17 keret népe, és az akác is jó, akkor megtölti a kaptárat mézzel. Ehhez kiváló anya kell, kiváló tavaszi méhlegelő, és kiváló akác. Mivel ez a három tényező egyszerre csak ritkán jön össze, ezért átlagosan elég a 18 NB keretes fekvő kaptár is, vagy a 24 keretes hunor, vagy a 4 fiókos fél NB. Lépfelületre ezek megegyeznek. Nem véletlenül. A 15 keretes NB és a 20 keretes hunor kicsi. Boczonádi nagyon is jól belőtte a krajnai fajtajellegéhez leginkább passzoló maximális lépfelületet, az nem az ő hibája, hogy csak kivételes években lehet kihasználni. Ennyiből nagyon jó a fél NB, mert ha a szükség úgy hozza, csak rádobnak még egy-két fiókot. A fekvőnél és általában a hunornál ilyenkor jön a korai híg pergetés vagy a fára mászás.

Felénk is a Nb24-es kaptárakat fixen, egész évben kettéválasztva 2 család termeltetésére használják. A sajátjaimban pl. fixen be is van szerelve a választó deszka.  Nem tervezek vele hosszabb távon. A két család akác előtti összevonásával, majd   az anya (anyák) korlátozásával való termelést a méhészet magasiskolájának tartom. Elképzelni csakis főállásban tudnám, nagy elhivatottság mellett. Lehet, hogy tévedek, (ha igen javítsatok)  de úgy tudom, hogy hazánkban a legszebb eredmények is ehhez a módszerhez fűződnek. Régen, amikor sokkal nagyobb gondot jelentett a szállítás, nagyon nem volt mindegy, hány kaptárral vándorol az ember...

Más kérdés.Keretet kell vásárolnom és nem tudom, hogy mi alapján kell vállszélességet választani. Úgy olvastam, hogy a 35mm-es okoz kb 10mm-es léputcát. Ti mi alapján méreteztétek a gyakorlatban? NB18-asba kellene. Illetve ha tud valaki megbízható gyártót aki méretpontos igényes kereteket készít,  Baja-Kalocsa-Szekszárd körzetében, szegelve fúrva, az kérem jellezze akár pm-ben is! Köszönöm!