Kaptárgyártás

Szivesen válaszolok a feltett kérdésekre, jó kérdések.

 Szószoros értelemben korhadásról ennél az anyagnál nem beszélhetünk, én ilyet még nem tapasztaltam. Itt a gyakorlatban, erőteljes nedvesség hatására duzzadás jön létre. Természetesen ez az anyag ritkulásával jár. De nem esik széjjel mint a pozdorja. Legalábbis ezen körülmények között, eddig nem több mint tiz éve ilyet nem tapasztaltam.
A védelemét elsősorban, a túllógó tető biztosítja. Az éleket vízálló Pálma-fa ragasztóval zárom. A kaptársarkak mechanikus védelmét L alakra hajtott horganyzott lemez védi. A kaptár oldalait bútorkötéssel ( M6-os tönkanya , Bkny-fejű bútor vagy normál csavarral, fakötésű alátéttel.) A kaptár alja nútolással illeszkedik, természetesen ragasztás is  minden ilesztési felületnél történik. Szegelést csak az összeállítás megkönyitése miatt használok, néhány 30-as szeggel , de ezek a bútorkötések becsavarozása után nem játszanak semmiféle szerepet. Festése simán csak az általában szokásos, több soros olajfestés. Az elsőnek használatba vett kaptárakat kb 12-13 éve, most kerültek újrafestésre "zebrás" festékkel.
A napfénytől kölönösebben nem kell védeni a kaptárakat, de természeteen igyekszem árnyékos, félárnyékos hellyeken tartani a méheket. Amely normál kaptárak esetén is ajánlott. De tűző napon is voltak már, gyakorlatilag még kezelni tudták a méhek. 
A naposabb elhelyezésűeknél, nyáron a rostakeretet nikicellel takarom. De sokat ér ha fehérre festett tetőbádog is. Ezeket az utóbbi fogásokat normál kaptáraknál is alkalmazom, ha a szükség úgy hozza, kevésbé fognak fürtökben kint lógni a méhek.
Ezt a konstrukciót azért alkottam meg magamnak annak idején, mert gyorsan elkészíthető, és olcsó kaptárakra volt szükségem, mellesleg nincs az elkészítéséhaz szüség nagy ipari gépekre. A legkomolyabb gép amire szüség van egy nagy asztalú körfűrész. A többi, jobb minőségű barkács gépekkel megoldható. Készítetem néhágy gyártószerszámot is, ezek főleg fúrósablonok, és más apróbb speciőlis kis eszközök.

Nem igazán akarom propagálni, mert természetesen mint minden, mint a legtöbb dolog a méhészetben ez sem nélkülözi a kompromisszumokat.

De lényegében egy könnyű, olcsó, és gyorsan elkészíthető kaptárat sikerült létrehozni.

A hőszigetelési  tényezője egyébként majd hajszálra egyezik az OSB-nek és a fenyőnek. Tehát csak azért rosszabb, mert fele vastagságú anyagot használok. De a megfigyelésem alapján, meglepően ez sem télen, sem a tavaszi  fejlődésben különbséget nem mutat. Problémát nem okoz.
Amit nem annyira szeretek benne hogy az alja, nehezebben tisztítható, mert idővel elég rapcsossá válik. Tehát nem annyira sima felület, mint egy gyalult deszka.

Festéssel kapcsolatban szeretném kérni a véleményeteket. A minap olvastam, hogy a fekvő kaptár alját célszerű festetlenül hagyni, így a kaptárban képződött, és az aljdeszkára csurgott nedvesség könnyebben távozik. Azzal magyarázták, hogy az aljdeszka beszívja a nedvességet, amit alulról a szél kiszárít. Ha be van festve, akkor az lezárja a nedvesség útját és hamarabb elrothad a fa. Kinek mi a tapasztalata ezzel?

Egy másik festéssel kapcsolatos kérdésem is lenne. A vizes bázisú zománc festékekhez kapható alapozó, és a festéken ajánlják is a használatát. Mi ennek az alapozónak a szerepe? Biztosan szükség van rá?

Ugyan nem fekvővel dolgozunk hanem rakodóval de többféle felületkezeléssel láttunk már el aljdeszkát. Amit csak simán lefestettünk erősen megviselt az idő. Nekünk az vált be az aljdeszkánál legjobban hogy sűrű olajban erősen kisütöttük. Nem vagyunk profi asztalosok és a fához sem nagyon értünk de a különbség szembetűnő. Fentiekre alapozva nem tartom jó ötletnek a kaptáralj kezelésének elmulasztását, amikor még kezelve is az egyik legromlandóbb része a kaptárnak.
De ez csak az én véleményem.

Rostaszövetes alj kell, az bírja.

Így van, ezzel egyetértek.

A kaptár aljának a festése vagy nem festése, többnyire megosztja a méhészek véleményét. Én a nem festés mellett vagyok, illetve nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Soha nem tapasztalatam, hogy  kivülről kezdődően korhadt volna.
De akkor miért lehet az, hogy  sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak neki?
Valószínű hogy a rakodó kaptárak esetében, ha nem szellőzést biztosító magasabb álványon hellyezik el, hanem közvetlen, talajon, raklapon, betonozott felületen, akkor nagyon is eltudom képzelni hogy korhadásnak indul.
Nállam a fekvőkaptáraim csak a vándortanyára érkezés éjszakáján vannak a talajon, de csak reggelik amikor lábazzuk őket.
Szóval így nállam nincs jelentősége a festésének, esteleg egy vékony sorral.  Egyébként a vastagon fényesre, simára festett kaptár alj még balaset veszélyes is, nagyon tud csúszni kifele az ember kezéből. Ezt megtapasztaltam fiatal rakodó kaptáras méhész ismerősömnél.
 

Az aljdeszka nekem is belülről rohad. A sült rácsos egyelőre sehol, bár a legidősebb is csak 7 vagy 8 éves.

Amire érdemesebb nagyobb figyelmet fordítani, az a sarokpánt. Ez a leghamarabb korhadó alkatrész, főleg a klasszikus vándorkaptárak esetén. Mert erre csorog le a sarkoknál, a tetőről a víz.

Robotur!
Nagyon tetszettek az eddigi szakmai hozzászólásaid, véleményem szerint sokat lehet belőlük tanulni.
Valóban a sarokpántok a kaptárak gyenge pontjai, különösen ha az esővíz is odacsorog.
Sok gyártó ezzel nem törődik, csak vegyék-vigyék a cuccot a méhészek, aztán ha elrohad vegyenek másikat.
A sarokoszlopok alá folyó víz a másik gyenge pont.
Ezt a két dolgot a sapkatetővel lehet némileg kiküszöbölni, és a tető aljába mart úgynevezett vízorral.
Emiatt nálam ez nem jelent gondot.
Sarokpántom még soha nem tört le, sarokoszlopot viszont így is szoktam cserélni.
A sapkatető másik nagy előnye a vándorlásnál érezhető.
Mivel a kaptárak nem érnek egymáshoz, nem roncsolódnak, ami pedig a legfontosabb, a levegő bejut az alsó sorok közé is.
Akinek már volt lefulladása tudja miről beszélek.
A bomba családokat (vándorlásnál eltájolhatnak) mindig a tetejére, a szélér tesszük.
A tető kialakítása nagyon fontos dolog.
Ezért bátorkodtam hozzászólni.
Nagyernyei Attila

Apitec kaptárt rendeltem igaz még nem érkezet meg ha be válik széplasan lecserélem  .

Üdv. Valaki nem tudna nekem információval szolgálni a tolnai konténerbe való melegépítményű Nb 18 kaptár méreteiről, esetleg egy rajznak is örülnék. Vagy esetleg ha lenne valakinek Berettyóújfalu közelében (vagy messzebb is akár) és megmutatná...
Előre is köszönöm!

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy NB keretnél a 6 függőleges drótszál elég-e hullámosítva, vagy ragaszkodjak a 8- hoz? 

Üdv:

Werberet

Werberet!
A 6 kevés.
Én 7-et használok, de talán a nyolc jobb.
Ha jó a fedelező-pörgető brigádod, akkor a 7-is megfelel.
Nagyernyei Attila

A 1/2NB-be elég a 6 szál, de az NB-be szerintem is kevés. Én is 7-el dolgozok, hullámosítva. Ennek az az előnye is meg van, hogy mindkét keretméretre használható, mert a 8szál fél keretbe túl sok.  És nem kell állítgatni a fúrófejeket.

Megfelelő a hagyományos , 4 függőleges, és 4 vízszintes  szál hullámosítás nélkül is , eddig nem volt gondom vele, az NB keretekben.