A bioméhészkedésnek van jövője.
Oda kell figyelni arra, hogyan csökkenthető a méhcsalád és a méhészeti termékek szennyezettsége. A laboratóriumi mérések azt mutatják, hogy maga a méhész viszi be a méhcsaládba a legnagyobb mennyiségben a mérgező anyagokat. A viaszvizsgálatok szerint az varroa atka elleni szerek vannak a legnagyobb mennyiségben. Ezt követik a növényvédőszerek. És csak ezek után, valahol kilomáterekkel távolabb vannak az egyéb szennnyező anyagok.
Egyes mérések szerint olyan óriási mennyiségű atkaölőszer maradvány van a műlépekben, hogy az már a méhcsaládok fejlődésére, a fiasítás nevelésére károsan hat.
Ha csak annyit átvesz a mindennapi méhész a bioméhészektől, hogyan lehet úgy atkát írtani, hogy a mérgező anyagok ne halmozódjanak a lépekben, akkor már nagyon sokat lépett előre a méhésztársadalom.
Nincs bölcsek köve. Nincs egyetlen kiút.
A rakodókas egy sajátos eszköz. Volt ilyen és hasonló is, de elfelejtették, aztán most lett ilyen újra és ahogy látom lesz is ilyen. Van aki akar vele méhészkedni, van aki nem akar vele méhészkedni. Van akinek ez a kényelmes, ez az egyszerű, de van aki számára ez is bonyolult.
Mi az előremutató?
A jelenlegi mérgezési szint nem fenntartható. Ez ellen harcolni kell minden lehetséges és jogszerű eszközzel. A varroa elleni gyógyszerek közül is ki kell iktatni nagyon sokat. Jelenleg a legkörnyezetszennyezőbb és a méhcsaládra legkárosabb a kumafosz hatóanyag, mert az halmozódik legjobban fel a lépekben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szintetikus mérgek közül a legkevésbé veszélyes a méhekre továbbra is az amitráz. De ott meg ne feledjük, hogy erősen rákkeltő, tehát a méhészre nagyon veszélyes.
Előremutató az is, hogy a növényvédőszerek közül is a hosszú hatástartamú és sok mérgező maradványanyagot okozó mérgeket vonják ki a forgalomból. A GMO mérgező növények abszolút teljes tilalma is nagyon fontos.
Amit itt fentebb felírtam, felfoghatatlan Cserényi számára, mert ő még az 1970-es években él. A mai kort fel se fogja. Nem ismerte fel a neonikotinoidok okozta veszélyt és a kárt se. A régi sémákra mozgott az agya, ami szerint a méhcsalád pusztulásáért az időjárás és a méhész a felelős. Ez valóban igaz volt az én gyerekkoromban, az ő fiatal korában, de azóta nagyon megváltozott a világ. Elég baj az, ha egy állatorvos ennyire nem követi a világban végbement változást, ha ennyire rugalmatlan és ennyire érzéketlen.
Gondolkodtam azon, vajon miért ordibál Cserényi? Azt hiszem, hogy akkor kezd ordibálni, amikor nem érti meg a világ változását. Hisztériás gyerekes reflexekkel operál. Ha ordibál, ha nem ordibál, a neonikotinoidok és a többi hosszú hatástartamú mérgek akkor is pusztítják a méheket. Mondhatja Csujának, hogy kuss, de a méhek akkor is meghalnak a mérgezéstől.